A hazai kertek, közösségi terek egyik tradicionális dísznövénye a rózsa. Sajnos ez a dekoratív növény meglehetősen „beteg” is, azaz különféle kártevők és kórokozók hosszú sora áll készen arra, hogy a növény által megtestesített biomasszatömeget a saját céljaira használja fel.
Mivel a rózsa szinte kizárólagosan dísznövényként funkcionál, így a minőség, azaz a virágok dekoratív jellege, színe, mérete, illata döntő mértékben meghatározza egy-egy adott fajta elterjedését. A betegségellenállóság sajnos a rózsa esetében nem igazán első vonalbeli értékmérő tulajdonság az egyes fajták megítélése során.
Most fertőz a csillagpenész
A rózsa sokféle betegsége közül az egyik legismertebb és leggyakoribb a leveleken előforduló tintafoltosság, amelyet sok helyen csillagpenészként is ismernek. Okozója a Diplocarpon rosae nevű gomba, amely meglehetősen meleg- és nagyon nedvességigényes faj.
A rózsa csillagpenésze döntően a lehullott, fertőzött leveleken telel át, bár néhány rózsafaj esetében a telet a vesszőkön túlélő, zöld és fertőzött levelek is az áttelelés fontos gócpontjai lehetnek. A kórokozó a tavasz folyamán ezeken a lehullott vagy még élő leveleken fejleszti ki konídiumait, amelyek alapvetően a 20-25 °C-os hőmérsékleten és a nagyon magas relatív páratartalom mellett fertőzik meg az idén kifejlődött, fiatal leveleket.
A fertőzés jelenlétét könnyű felismerni a rózsa levelein megjelenő, eleinte apró, később akár 1-2 cm-es méretű, kezdetben barnás színű, később lilásfekete foltokról. Sajnálatos módon a fertőzött levelek meglehetősen gyorsan elsárgulnak és lehullnak. Ez súlyos esztétikai hiba egy dekoratív dísznövénynél. Ráadásul a lombveszteség nagyon legyengíti a rózsatöveket, amelyek virághozama és a virágok mérete is lecsökken.
Az idei évben a május hónap – az első hetet leszámítva – eléggé hűvös volt a kórokozó számára, de a júniusi meleg, a korábban lehullott csapadékok okozta pára, illetve a szélsőségesen nagy nappali hőingadozás által előidézett tartós reggeli harmat miatt napjainkra szinte ideális feltételeket teremtett a kórokozó számára a sikeres fertőzéshez. Ennek eredményeképp a csillagpenész első tünetei az idei leveleken már szerte az országban mindenfelé megtalálhatóak.
Szellős növényállomány = kevesebb fertőzés
A csillagpenész alapvetően a párás környezethez a végsőkig ragaszkodó gomba. Így ha a rózsabokrokat szellősebbre metsszük, a környezetükből eltávolítjuk a levegő szabad mozgását gátló dolgokat (gyomokat pl.!), akkor a fertőzéshez elengedhetetlenül szükséges párás és felületi vízborítással leírható időszak hosszát jelentősen csökkenthetjük.
Megelőzés komposztálással
Nemcsak a környezeti feltételek előnyös megváltoztatásával léphetünk fel peszticidek alkalmazása nélkül is eredményesen e kórokozó ellen. Mivel ez a gomba az idős, igen gyakran már lehullott és elhalt levelekben telel át, így ezek összegyűjtése és megsemmisítése drasztikusan lecsökkentheti a kórokozó fertőző anyagának mennyiségét.
Megsemmisítésre elegendő a levelek komposztálása, azaz vagy a talajba, vagy a komposzthalom belsejébe történő bejuttatása. A komposztdomb tetején levő levelekből a kórokozó még fertőzhet, de beforgatva már biztosan nem!
Permetezzen, ha már fertőz!
Amennyiben tartósan csapadékos az időjárás, vagy intenzíven öntözött a terület, akkor viszont igen jó eséllyel szükség lehet fungicides állományvédelemre is. Jelenleg, amikor az első fertőzések már bekövetkeztek és a kórokozó tünetei már láthatóak a leveleken, a gombaölőszeres védelem már elengedhetetlen.
Akármelyik engedélyezett készítményt is használjuk, a kezelések során törekedjünk a minél jobb felületi permetléborítás elérésére. Ez nem is olyan könnyű feladat. Mindenképpen ajánlott a minél finomabb porlasztás, illetve a tapadásfokozó adalék használata. Sok rózsafajta levele erősen viaszos, így tapadásfokozó nélkül a permetlé jelentős hányada lefolyna a levelekről, amelyek így kielégítő védelem nélkül maradnának.
A képek a szerző saját felvételei.
