A pilóta nélküli légi eszközök, közismertebb nevükön drónok lassacskán a mindennapi élet olyan megszokott részeivé válnak, hogy pár év múlva már olyan dolgokra fogjuk ezeket használni, amelyekre ma még szinte gondolni sem merünk. Pár éve még senki sem mert arra gondolni, hogy fontos károsítók ellen drónok használatával fogunk növényvédő szereket kijuttatni.
Az illegalitás határán
A drónok növényvédelmi célú használatának jogi szabályozása kb. napjainkra vált teljessé. Az bárki által könnyedén belátható, hogy a drónok minden engedély, felügyelet nélküli reptetése akármerre a nagy és szabad légtérben előbb-utóbb súlyos veszélyforrás lehet. Lezuhanva könnyedén kárt okozhatnak más földi vagyontárgyakban, de akár halálos sérüléseket is okozhatnak.
Nem beszélve arról, hogy azt a nagy és szabad légteret mások is használják teljesen legálisan. Például utasszállító repülőgépek is, amelyek egy drónnal ütközve akár olyan mértékben sérülhetnek, amely a repülőgépet földre is kényszerítheti. Ahogy a polgári légi forgalomban résztvevő repülőgépek sem repülhetnek ott és akkor, amikor csak szeretnének, így ez a szabály a drónok esetében is bevezetésre került több más jogi megkötés mellett.
Ha megnézünk egy napjainkban használatos, modern permetező drónt, akkor láthatjuk, hogy meglehetősen nagy és nehéz szerkezetről van szó, amely reálisan képes avatatlan kezekben, vagy kellően magas fokú hozzáértés hiányában kezelve súlyosabb balesetek előidézésére is. Ráadásul egy permetező drónban igen jó eséllyel növényvédő szer is van, amelynek nem a célterületre jutása akár drasztikus humánegészségügyi és környezetvédelmi következményekkel is járhat. Nem véletlen tehát, hogy az eddigi, java részben illegális drónhasználatot (beleértve természetesen a permetező drónokat is!) egy ellenőrzött, jogilag kellően körbebástyázott szabályozás váltotta fel.
Napjainkban ahhoz, hogy valaki drónnal növényvédő szert juttasson ki, ahhoz eléggé sok kötelezően előírt követelménynek kell megfelelnie. A tevékenységet ugyanis mind légtér használati (személyi), mind a műszaki megfelelőség, mind pedig a kijuttatandó készítmények oldaláról szabályozni kellett ahhoz, hogy a növényvédő szer drónnal történő kijuttatása csak minimális kockázatú legyen. Ennek értelmében a drónos kezeléshez olyan személy szükséges, aki rendelkezik speciális drónpilóta képesítéssel, rendelkezik a NÉBIH akkreditált képzésével, műveleti engedéllyel, a drón rendelkezik érvényes hazai gépminősítéssel, valamint rendelkezni kell olyan növényvédő szerrel, amelynek drónnal történő kijuttatása Magyarországon engedélyezett.
Jelen időszakban ez utóbbi jelenti a szűk keresztmetszetet. Mint ismeretes, az elmúlt évben egyedüliként az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG kapott engedélyt. A készítményt cseresznyében és meggyben az európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi), illetve inváziós rokona, az amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata), valamint dióban a nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) ellen engedélyezték.
Ugyanakkor már az idei évben tömegesen várhatók a különböző növényvédő szerekkel végrehajtott drónos kísérletek, így várhatóan pár éven belül már megfelelő mértékű szerválaszték állhat majd azon gazdálkodók rendelkezésére, akik drónokkal kívánják elvégezni a szükséges növényvédelmi beavatkozásokat.
Miért éppen fúrólegyek ellen?
A hazai faunában három olyan fúrólégy (Trypetidae) faj is található, amelyek az általuk károsított kultúrákban súlyos kártételek előidézésére képesek. Közös tulajdonságuk, hogy évente egy nemzedékük fejlődik, báb alakban telelnek a talaj felső rétegében. Rendkívül jól repülnek a sárga színű csapdákra és meglehetősen melegkedvelők.
A melegkedvelő tulajdonságuk révén a gyümölcsösökben a rajzás, azaz a kifejlett imágók megjelenése mindig a korona legfelső, legtöbb napsütést kapó részén kezdődik, a később kirajzott egyedek jelennek csak meg a korona alsóbb részein. Ez gondot jelenthet a védekezések helyes időzítése, a jó előrejelzési gyakorlat kialakítása, valamint a védekezés végrehajtása során is.
Közismert, hogy ezek a kártevők kiválóan jelezhetők krómsárga színű ragasztós lapokkal. Viszont ezeket a ragasztós lapokat általában a korona legalján helyezik el, vagy olyan környezetben, félig elhalt fákon, ahol épeszű fúrólégy egyed már csak akkor repül, ha tényleg semmi más dolga sincs. Igazság szerint ezeket a csapdákat a korona legfelső harmadában kellene elhelyezni ahhoz, hogy a legyek rajzását ténylegesen pontosan, hatékonyan jelezze. A védekezés időzítésénél a csapdák elhelyezkedését is figyelembe kell venni.
Alul elhelyezkedő csapdák esetén (mivel azok jó pár nap késéssel jelzik csak a rajzást) már az első legyek észlelésekor érdemes lehet védekezni. Helyesen elhelyezett csapdáknál 3-4 nap várakozás célszerű a védekezést illetően, hogy a hím – nőstény arány némileg kiegyenlítődjön.
A fák gyakran hatalmas méretei a csapdák optimális elhelyezése mellett a védekezést is hátráltatják. Egy 8-10 méter magas diófa lombkoronájának felső harmadába pl. már csak a rendkívül nagy teljesítményű légporlasztásos motoros permetezőgépekkel lehet eljuttatni a permetlevet. Ez az ilyen nagy méretű gyümölcsfáknál gyakori 1000 l/ha körüli permetlé-mennyiséggel számolva hatalmas idő- és energiapazarlás. Rengeteg idő és energia takarítható meg azzal, ha a fúrólegyek által leginkább veszélyeztetett zóna közelében repülő drónnal 20 l/ha permetlé normával hajtják végre a kezeléseket.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.