Az őszi káposztarepce szinte az egyetlen olyan szántóföldi kultúránk, amelynek növényvédelme során a különféle kártevők elleni védekezés sikeressége döntő mértékben képes meghatározni a termést. Jelenleg a tavaszi első és második kártevő populáció fellépése közötti időszakban vagyunk.
A repce szárát veszélyeztető ormányosok már rég kirajzottak, míg a második hullámot képviselő fénybogarak most települnek be a repcékbe. Figyelni kell most mindkét kártevő csoportra, hiszen hatalmas kárt képesek okozni!
Ormányosok: Még nincs lefutva az idei kártételi szezon
A hazai repce állományokban a repce szárára veszélyt jelentő nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi) és repce szárormányos (Ceutorhynchus pallidactylus) populáció az idei évben 30-50%-kal népesebb, mint azt a korábbi években megszokhattuk. Az imágók betelepedése a repcékbe már rég elkezdődött, amelyet a sárga színcsapdák, illetve a növények vizuális ellenőrzése egyértelműen bizonyít.
Ugyanakkor ezek a bogarak a peterakás meglehetősen hosszú időszaka során is migrálnak, így ne nagyon csodálkozzunk azon, hogy egy, esetleg két jól sikerült, nagyon hatékony inszekticides védekezés után is találkozunk még nagyobb mennyiségben ormányos imágókkal.
A most észlelhető imágók esetében már nincs lehetőségünk a kivárásra! Ezek a jószágok már biztosan túl vannak az ivari érési táplálkozáson, a párosodáson, sőt a peterakás egy részén is. Már kizárólag egyetlen feladatuk van: minél több petét sikeresen lerakni az általuk meglátogatott repceállományok száraiba és levélnyeleibe.
Ezek a kártevők nem jelölik meg illatanyagokkal azokat a növényi részeket, amelyekbe már petét raktak, így egy növény adott levélnyele akár több alkalommal is kaphat „némi élő ajándékot”. Még ne dőljünk hátra! Ha a növények szemlézése, vagy a színcsapdák jelzik az ormányos bogarak jelenlétét, akkor sajnos védekezni kell!
Fénybogarak: gyülekeznek, de még nem károsítanak
A repce fénybogaraival is már legalább két hete lehet találkozni a színcsapdákban és a növények vizuális szemlézései során is. Napközben aktívan és jól repülnek, míg az esti és reggeli órákban a már szárba indult repcékben a virágzat kezdeményeiben elbújva lelhetjük meg őket. Időnként akár szélsőségesen nagy mennyiségben!
A repce fénybogarai (ide öt, egymáshoz megszólalásig hasonlító, szabad szemmel nem megkülönböztethető faj tartozik!) számára kizárólag a repce virágpora jelenti a táplálékot. Ehhez most még esélyük sincs hozzájutni, mivel a rejtett bimbós és korai zöldbimbós állapotú repcékben a portokok még ki sem fejlődtek a virágok belsejében. Ebben az időszakban a már kirajzott bogarak igyekeznek minél fejlettebb, potenciálisan minél korábban virágzó repcéket keresni, de tevékenységükkel kárt még biztosan nem okoznak.
Gazdasági kárt a repce fénybogarai (Meligethes spp.) csak egy viszonylag rövid időszakban képesek okozni, de akkor viszont jelentős kárt okozhatnak. Amikor a portokok már kifejlődtek és a bennük levő pollen már táplálékot szolgáltathat a bogaraknak, akkor ezek a kis testű, de iszonyatosan nagy egyedszámban jelen levő bogarak kívülről odvasítják ki a bimbókat, hogy végre hozzáférhessenek a táplálékukhoz. Ezen tevékenységük közben megsértik a becő kezdeményt is, amely elhal, a növény elrúgja. Termés abból már biztosan nem lesz.
A fénybogaraknak ez a kártételi időszaka a virágzás kezdetéig tart. A kinyílt virágoknál már nincs szükségük arra, hogy kívülről, rombolva jussanak hozzá a táplálékukhoz. Sőt, ekkor már hasznosak is ezek a rovarok, mivel szőrös testfelületükön szállítva a pollent tevékenyen részt vesznek a repce beporzásában. A fénybogarak tömeges jelenléte tehát csak a fejlett zöldbimbós és sárga bimbós állapotban okoz kártételt a repcében. Jelenleg még nem tartunk ebben a fenológiai fázisban. Ugyanakkor fejlettebb repce állományokban extrém imágó egyedsűrűség mellett a preventív inszekticides védekezés indokolt lehet ellenük.
A képek a szerző felvételei.
