A hazai szántóföldi növénytermesztés egyik fő haszonnövényeit, a kalászos gabonákat meglehetősen sokféle kórokozó veszélyezteti. Ezek közül jelenleg a legnagyobb veszéllyel a döntően minőségi kárt, a termés mikotoxinokkal történő beszennyezéséért és esetlegesen az értékesítés meghiúsulásáért felelős fuzáriózis fellépésétől kell tartani.
Mi kell a kalászfuzáriózis kialakulásához?
A kalászfuzáriózis is csak egy a különféle gombás eredetű fertőzések közül, amelyek a gabonáink termését veszélyeztetik. Ennek fényében nyilvánvaló, hogy e kórokozók fertőzéséhez, a fuzáriózis kialakulásához is három tényező egyidejű meglétének kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a gabonakalászok a Fusarium gombák fertőzésének áldozatául essenek.
A fertőző anyag, a Fusarium makrokonídiumok, illetve az ivaros alakok, a Gibberella fajok aszkospórái sajnos meglehetősen gyakoriak, így hazánk légterében szinte mindig bőven elegendő inokulum található egy masszívabb fertőzés kialakulásához.
E gyakorisághoz nagymértékben hozzájárul az is, hogy hazánkban a gabonatermesztés nagyon sok helyen gabona, vagy kukorica elővetemény után történik, amelyek gazdái a kalászosokat támadó Fusarium fajoknak.
Egy jó fertőzéshez természetesen olyan környezeti feltételek is szükségesek, amelyek hatékonyan segítik a kórokozót a fertőzés során. Ez a fuzáriózist kiváltó kórokozók esetében a minél hosszabb ideig fennálló felületi vízborítás.
Bár ezek a kórokozók már 1-2 órás, nedves közegben eltöltött idő után csíratömlőt fejlesztenek konídiumaikból, illetve aszkospóráikból, de ha a kedvező időszak hosszabb, azzal csak nyerhetnek.
A fertőzés kialakulásához fogékony állapotban kell lennie a növénynek. Ez az állapot a kalászos gabonák esetében a kikalászolástól egészen a tejes érés végéig tart, melynek során végig igen magas a kalászok és a szemek fogékonysága egy, a virágzáshoz köthető csúcsponttal.
A jelenlegi helyzet
Ha megnézzük a jelenlegi hazai helyzetet a fuzáriózis kialakulásáért fontos tényezők szemszögéből, akkor láthatjuk, hogy ismét meglehetősen nagy a fertőzés veszélye. A gabonák szinte mindegyike még a fogékony fázisban található, sok kenyérbúzafajta még csak a virágzás végén jár. Ráadásul az elmúlt időszak csapadékban dús időjárása bőséges nedvességborítást eredményez szinte minden nap reggelén a megfertőzhető kalászok felületén.
Különösen nagy veszélyben vannak azok az állományok, amelyek kb. három hete már kikalászoltak, és akkor a szintén erősebb fertőzési nyomás miatt már részesültek egy fuzáriózis elleni védelemben. Az a kezelés mostanra már döntően elvesztette hatásosságát, így az érintett kalászok ismét megfertőzhetőek a jelenlevő Fusarium fajok által.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy sok területen a rendkívüli csapadékok miatt jelenleg a búzaállományok földi gépekkel megközelíthetetlenek. Így a kezelés, amelyet a fuzáriózis ellen igencsak célszerű megejteni, mindenképpen valamilyen mértékben megkésett, azaz kuratív lesz.
Függ a csapadék mennyiségétől
Miért van akkor mégis szükség erre a védekezésre? Leginkább azért, mert a Fusarium fajok mikotoxin termelése nagymértékben függ a virágzás utáni időszak csapadékának mennyiségétől, azzal igen erős pozitív korrelációt mutatva.
A fuzáriózis esetén a fertőzés mértéke alapvetően a májusi (azaz normál évjáratban a virágzás idején lehullott) csapadék mennyiségével arányos, míg a mikotoxin-tartalom a júniusi (döntően a virágzás utáni időszakban lehullott) csapadékkal áll szoros korrelációban.
Mivel idén sok növény, így a gabonák is 2-3 héttel előrébb járnak fenológiájukban a szokásosnál, így elmondhatjuk, hogy a mostani csapadékos időjárás egy júniusi csapadéknak felel meg.
Igen jó eséllyel a jelenlegi időszak csapadékai tehetők felelőssé a várhatóan magasabb szintű idei mikotoxin-szennyeződésekért. Ez ellen csak hatékony fungicides állományvédelemmel lehet fellépni. Még azokban a döntően korán vetett és rövid tenyészidejű fajtákból álló állományokban is, amelyek egy fuzáriózis elleni kezelésben már részesültek.
Nem érdemes kispórolni a mostani kezelést ezekben a gabonákban, mivel könnyen lehet, hogy a mostani fertőzések következtében határérték feletti toxintartalom alakul ki a termésben, lehetetlenné téve annak értékesítését.
A fuzáriózis nemcsak a kenyérbúzára veszélyes, hanem valamennyi búzafajt megtámadja, így a pelyvás gabonákat termesztő gazdák és az általában a fuzáriózisra nagyon fogékony durumbúza termesztésében érdekelt gazdák is célszerű, ha megvédik gabonáikat.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
