Növényvédelem
Fizetett tartalom

 Fókuszban a búza levélbetegségek

A viszonylag enyhe tél ellenére országosan nézve vegyes képet mutatnak a búzák. Vannak jól telelt, erős állományok, de ugyanakkor találkozhatunk víznyomott vagy a késői vetés miatt rosszul teleltekkel is.

Nehéz feladat olyan technológiát kitalálni, amely minden területen egyformán, sikeresen alkalmazható. Különösen igaz ez akkor, ha a gazdaságossági szempontokat is figyelembe vesszük. Az elmúlt évek alacsony felvásárlási árai okán alaposan át kell gondolnunk, mi az a költségszint, ami elfogadható még a termelő számára.

Fontos szempont annak meghatározása, hogy hányszor védekezzünk gombabetegségek ellen, és milyen típusú készítményekkel. Szükséges-e a levélbetegségek elleni védelem, vagy koncentráljunk kizárólag a kalászvédelemre? Hosszú évek tapasztalatai azt igazolják, nem kérdés, hogy szükséges-e a levélbetegségek elleni védelem.

Az elmúlt években jelentős kártételt okoztak a legfontosabb levélkárosító gombafajok: 2014-ben országosan jelentkezett a sárgarozsda, 2015-ben a szeptória okozott komoly levélveszteséget, 2016-ban lisztharmattal és vörösrozsdával találkozhattunk.

2014 – sárgarozsda 2015 – szeptória 2016 – vörösrozsda

Tehát az igazi kérdés nem az, hogy védekezzünk-e. A fókusz inkább a megfelelő készítmény kiválasztására irányuljon!

Néhány tanács a szerválasztáshoz

Ma már olyan széles a szerválaszték a búza gombabetegségek elleni készítményekből, hogy minden problémára több megoldás is választható. Sajnos, sok esetben mégsem azok a fungicidek kerülnek kipermetezésre, amelyek a leghatékonyabbak, főleg a költséghatékonyság dominál. Mire is gondolunk konkrétan? A levélbetegségek elleni védekezés során sok esetben nem azt a kérdést kell feltennünk, hogy mivel védekezzünk, hanem azt, hogy mikor. Amennyiben tudatosan törekszünk a megelőző jellegű (preventív) védekezésre, akkor jó eséllyel lényegesen alacsonyabb költségszint mellett érhetünk el jobb eredményt. Ilyen esetben a szerválasztásnak arra kell irányulnia, hogy erős preventív, azaz megelőző hatással rendelkező hatóanyagokat válasszunk. A magas költségszintet képviselő, általában két felszívódó típusú hatóanyagot tartalmazó készítmények ilyenkor gyakran feleslegesek, erős kuratív, gyógyító hatásra ilyenkor nincs szükség. Szakmai és gazdaságossági szempont tekintetében akkor hozunk jó döntést, ha a szárba indulást követően, egy erős preventív hatású készítményt juttatunk ki, amely képes a levélfelületre jutó spórák csírázását hosszú időn át gátolni. A későbbiekben, a zászlóslevél megjelenése időszakában pedig egy erős kuratív hatású készítményt használunk, amely képes blokkolni az esetleges fertőzéseket a lappangási időszak alatt is.

A szárba induláskor végrehajtott kezelés esetében, ideális választás az Arysta Kft. által forgalmazott Emerald Star készítmény, amely tetrakonazolt és klórtalonilt tartalmaz.

Az Emerald Star egyesíti a két hatóanyag kedvező tulajdonságait, erőteljes preventív hatással rendelkezik, gyorsan felszívódik a növény belső szöveteibe, ahol könnyen szállítódik.

Felszívódó hatóanyagának köszönhetően az érzékeny kórokozókkal szemben kuratív és eradikatív módon is hat. Hosszú hatástartam és széles hatásspektrum jellemzi a készítményt (1. táblázat).

1. táblázat: Az Emerald Star hatásspektruma

Felhasználási javaslatunk őszi búzában

Az Emerald Star őszi búzában való felhasználását elsősorban a lisztharmat és a különböző levélbetegségek ellen javasoljuk. A korai időszakban, az egy-két nóduszos állapotban kijuttatva elsősorban a lisztharmat, a zászlóslevél kiterülése és a virágzás kezdete közötti időszakban viszont az őszi búza levélbetegségei – szeptóriás levélfoltosság és rozsdabetegségek – elleni védekezésre használhatjuk eredményesen (2. táblázat).

2. táblázat: Az Emerald Star hatékonysága az őszi búzát megbetegítő kórokozókkal szemben

A levélbetegségek jelentőségének növekedésével egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az ellenük való védekezésre. Ebben hasznos segítséget jelenthet számunkra az Emerald Star az Arystától, amely hatásspektruma és kedvező ár-érték aránya révén fontos eleme lehet a korai levélbetegségek elleni védelemnek.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hamuszürke szárkorhadás, a szemes cirok veszedelmes betegsége

2025. január 30. 09:40

Sok gazdálkodó még napjainkban is egyértelműen aszálykárnak véli a hamuszürke szártőkorhadás okozta károkat.

Itt a második hullám, újra kártevők támadják a repceállományokat

2025. január 29. 14:10

A repce szárának, levélnyeleinek belsejében károsító ormányosbogarak imágói már január folyamán érzékelik az időjárás melegebbre fordulását.

A mezei pocok még mindig problémát okoz

2025. január 28. 14:40

A mezeipocok-populáció mérete az idei év tavaszán összességében némileg kisebb, mint az elmúlt év első hónapjaiban.

A kukorica és az aflatoxin

2025. január 28. 07:10

Problémát jelent, hogy a növényállományt a mikotoxinokat termelő gyengültségi (diszpozíciós) kórokozók is jóval könnyebben támadták meg.

Alaposan bezuhant a búza ára pénteken

2024. október 19. 07:10

Európában a malmi búza, a kukorica és a takarmánybúza kurzusa is olcsóbb lett, ám a repce pluszban zárt.

Öt hetes csúcson a szójabab kurzusa

2021. február 24. 10:18

Jó napot zártak az agrárpiacok. Chicagóban a szójabab 1,5 százalékkal, a kukorica 0,6 százalékkal, a búza 0,1 százalékkal, a repce pedig 3,5 százalékkal drágult. Európában a malmi búza, a kukorica és a repce is drágult, azonban a takarmánybúza vesztett értékéből.

Drágították a búzát a fekete-tengeri feszültségek és időjárási aggodalmak

2024. április 6. 09:10

Amerikában vegyes mozgásokat, míg Európában inkább vevői fölényt lehetett látni a pénteki kereskedési napon a terménypiacokon. Európában a malmi búza, a repce és a takarmánybúza kurzusa is pluszban zárt, miközben a kukorica enyhén olcsóbb lett.

Gabonatermesztési kutatások Marokkóban

2018. szeptember 30. 06:21

Betekintést nyerhetünk a marokkói nemzeti mezőgazdasági kutatóintézet, azaz az INRA (Institut National de la Recherche Agronomique) működésébe, megismerkedhetünk mátrix-rendszerben felépülő hálózatával. A Szerző kitér a molekuláris biológiai kutatásokra, a mezőgazdasági gépesítéssel kapcsolatos kutatásokra, génmegőrzésre és kalászos gabona fajtakísérletekre is.