Az idei év változatos időjárásával összefüggésben sok újdonsággal találkozhatunk a kertekben. Erre tökéletes példa a gyümölcsfáknál tapasztalható korai lombhullás és sárgulás jelensége. Az őszi időszak elején járunk még, nem feltétlenül lenne indokolt a fák lombhullatása.
Milyen környezeti változások okozhatják ezt a jelenséget, hogyan tudunk ellen védekezni és mennyire jelent súlyos problémát a gazdaságokban. Ezekre az kérdésekre próbálunk fényt deríteni a következőkben.
A hormonális ciklusokat az emberi beavatkozás is felülírhatja
A növényeknek, ezáltal a gyümölcsfáknak is minden évben lezajlik egy természetes hormonális változás, ciklus. A hónapokat váltakozásával a haszonnövényeink is eltérő mértékben vannak terhelve. A tankönyvszerű váltakozásokat azonban sokszor felülírják a természeti, illetve emberi behatások.
Vegyük például a csonthéjasok nyári betakarítását. A meggy és a cseresznye szüretelése ma már szinte teljesen gépesített. A rázógép minél hatékonyabb munkájához azonban elengedhetetlen a szárgyengítő, vagyis az érést gyorsító növényvédő szerek alkalmazása. Ezáltal a gyümölcs hamarabb egységesebben érik és elenyésző hányada marad a fán a rázás során.
Az egyik legismertebb ilyen hatóanyag az etefon, amely gyakori kelléke a hazai szüreteknek. Az etilén hormont tartalmazó készítmény serkenti az érést, és a bioszintézist. Ezzel együtt azonban korai lombsárgulást is okozhat. Kisebb-nagyobb mértékben a növény felhasználja a levelek, másnéven asszimilátumok egy részét, ezért a levélzet egy része elsárgul. Ez a jelenség alapvetően nem káros, de érdemes szüret után egy kálium túlsúlyos lombtrágyával permeteznünk.
Természetes levélváltás vagy kórokozó? Nem mindegy!
A kultúrnövényeink közül sokan szárazság és fertőzés nélkül eljön egyfajta természetes levélváltás időszak. Erre tökéletes példa a cukorrépa. Az idősebb levelek nyár második felében fokozatosan elsárgulnak és elszáradnak. Ez a folyamat azonban fel is gyorsulhat olyan gombás fertőzések esetében, mint például a cerkospórás levélfoltosság.
Sokan még a mai napig is vetnek egy pár darab céklát a cukorrépa földek mellé, hogy előre jelezzék a fertőzést. Ugyanis a cékla sokkal érzékenyebb és amint megjelennek a tipikus foltok a levélzeten, már indulhat is a preventív védekezés a cukorrépa ültetvényen. Ahogy az emberi szervezet is megújítja hónapról-hónapra a bőrfelületét, úgy regenerálja a növény is a levélzetét.
A szárazság komoly stresszt okoz a gyümölcsfáknál
Súlyos esetben a korai levélhullást okozhatja a hirtelen fellépő tartós szárazság is. A tápanyaghiányban szenvedő növények, amint hosszabb távú hőstressznek vannak kitéve, első sorban minimalizálják a bioszintézist, csökkentik a vízfelhasználást, spórolnak.
Csökken a turgor nyomás a sejtekben, elfonnyad a levél. Majd felcsavarodik a levélzet, ami a gázcsere nyílások záródása miatt alakul ki. A növény igyekszik minél kevesebb vizet, csapadékot elpárologtatni. Aztán, ha még tovább tart a szárazság, akkor feléli a tartalékjait, és elkezdenek elsárgulni a levelek. Legyengült szervezetű fáknál, különösen jellemző ez a folyamat.
A tafrina miatt a növény maga dobja le fertőzött leveleit
Kirívó esetekben okozhat szintén gyors lefolyású levélhullást egyes fertősék megjelenése is. Erre tökéletes példa az őszi barackokon gyakran megjelenő tafrinás levélfodrosodás. Melyre gyakran hiperszenzitív reakcióval válaszol a növény.
Egyszerűen „ledobja” magáról a fertőzött leveleket, így gátolja meg a kórokozó további terjedését. A levél torzulását a gombás fertőzés által indulást káros hormonális változások okozzák, emiatt a levél felülete, alakja abnormális lesz.
Megfelelő tápanyag-utánpótlással csökkenthetők a problémák
Összefoglalva, a természetben sokszor követik egymást természetes ciklusok, mely során a növény megújul, regenerálódik. Hiszen a túlélés sejtszinten van kódolva, mint egyes sejtben. A külső behatások szinten okozhatnak zavarokat a természetes bioszintézisben. Egy helyesen összeállított tápanyaggazdálkodási terv és növényvédelem segítségével átsegíthetjük a növényeinket a nehezebb időszakokon.
Képek: Pixabay.
