Bizonyára sokan találkoztak a t. olvasók közül molylepkékkel. Itt most nem a ruhamolyra gondolunk elsősorban, hanem olyan fajokra, amelyek élelmiszereinket károsítják, azzal táplálkoznak és közben beszennyezik, emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik azt.
Az élelmiszert károsító molyokkal igen sokfelé lehet találkozni. Otthon a spájzban, vagy a konyhában, de az alacsonyabb árfekvésű vendéglőkben az asztalon levő fűszerpaprikaporban igen gyakori szövedékért is ezek a kártevők felelősek.
Érdemes lehet közelebbről megismerkedni ezzel a kártevő társasággal, hogy minél eredményesebben kerülhessük el a velük való kellemetlen találkozást.
Aszalványmoly
A háztartásokban gyakorta előforduló molylepkék valójában közönséges raktári kártevők, amelyek a háztartásokban fellelhető kisebb „raktárakban”, az ott tárolt élelmiszerekben és fűszerekben is előfordulnak.
Leggyakoribb közülük a „kétszínű”, azaz szárnya elülső felén szürkés, hátsó felén barnásvöröses aszalványmoly (Plodia interpunctella). Ez a kártevő szinte valamennyi élelmiszerünkben előfordul.
Képes károsítani a héjas diót is, amelybe a fiatal hernyók az alapi részen, a dió „köldökénél” rágják be magukat. Sajnos ez egy olyan rejtett kártétel, amelyre csak a dió feltörése után derülhet fény.
A szemes terményeket is kedvelik ennek a fajnak a lárvái, de kedvenceik a különféle őrlemények. Liszt, paprika, dara… bármit elfogyasztanak, amely nem mérgező számukra és nem keményebb a hernyók rágójánál.
Sajnálatos módon a chili és az erős paprikák kapszaicinje, illetve a bors csípősségét okozó piperin iránt is teljesen érzéketlenek, így a legkegyetlenebb csípős fűszerben is előfordulhatnak.
Gabonamoly
Az aszalványmolynál ritkább, de azért háztartásokban is megjelenhet a jellegtelen színezetű raktári gabonamoly (Nemapogon granellus). Ez a faj inkább a szemes terményeket károsítja, de ha ilyet nem talál, akkor kifejlődhet a különféle őrleményekben is.
Jellegzetessége, hogy a lepke élettartama hosszabb az átlagosnál, és ha nem zavarják, akkor nem szívesen repül. Így előfordulhat ritkán egyes raktárakban olyan eset is, hogy a csak gyalogló állatok szárnya a sok érintkezés miatt elkopik. Az imágókat ez nem zavarja, és életük végéig ott gyalogolnak, párosodnak és petéznek a már kolonizált terményben.
A raktárakban és így a háztartásokban előforduló molylepkék közös jellemzője, hogy a szabadban nem fordulnak elő, valamennyi fejlődési alakjuk zárt épületekben található meg.
Évente a hőmérséklettől függően 2-6 nemzedékük is fejlődhet, de általában a nemzedékszámot azért is nehéz megállapítani, mivel az egyes nemzedékek pár hónap eltelte után egybemosódnak és egy adott időpontban a kártevőknek valamennyi fejlődési alakja is megtalálható.
Védekezés a molyok ellen
Ha már észleltük a molylepkék jelenlétét, akkor szinte el is késtünk a védekezéssel. Sokkal jobb, egyszerűbb megelőzni a bajt, azaz a kártevők behurcolását mind a háztartásokba, mind pedig a nagyüzemek, vagy a kereskedelmi cégek raktáraiba.
Sajnos a háztartásokba leginkább valamilyen kereskedelmi egységben vásárolt, a kártevő valamelyik fejlődési alakjával már fertőzött áruval hurcoljuk be ezeket a kellemetlen jószágokat.
Ugyanez igaz a mezőgazdasági nagyüzemek raktáraira is, ahol – tisztelet a kivételnek – a raktári higiéniát sokszor még hírből sem ismerik, és rengeteg, többféle helyről származó, sokszor ismeretlen előéletű áru van közös légtérben.
A háztartásokban leginkább úgy vesszük észre ezeket a károsítókat, hogy látunk repülni egy-két molylepkét. A problémát az okozza, hogy a lepkék elpusztítása csak látszatmegoldás. Valahol, valamelyik élelmiszerben, vagy annak környezetében biztosan ott vannak a fellelt kártevők petéi, hernyói, illetve bábjai. Csak az imágók ellen védekezve a fertőzés fennmarad, és a repkedő lepkék elleni küzdelem vég nélküli harc lesz.
Fontos a repülő imágók elpusztítása, de teljes sikert és mentességet csak akkor érhetünk el, ha átnézzük a konyhában és a kamrában levő valamennyi betárolt élelmiszert a liszttől kezdve a száraz tésztákon át egészen a különféle fűszerekig. Ami „gyanús”, pl. szövedék van rajta, azt mindenképpen dobjuk ki. Lehetőleg úgy becsomagolva, hogy abból a kártevők ne tudjanak kijutni.
A repkedő imágók ellen hatásosak az élelmiszermolyok ellen alkalmazható szexferomon-csapdák is, de itt is az a szabály, hogy nem elég az imágókat elpusztítani, hanem a fertőzött terményeket a bennük, rajtuk található többi fejlődési alakkal együtt semmisítsük meg.
Hőkezelés, mélyhűtés
Olyan termények esetében, ahol nem állapítható meg könnyedén a fertőzöttség, érdemes lehet azok hőkezelése is abban az esetben, ha az nem okozza a termény károsodását.
Hőkezelés alatt nem csak melegítésre gondolunk, mivel ugyanolyan hatásos a pár napig tartó, legalább mínusz 20 oC-on végzett mélyhűtés is.
Mezőgazdasági üzemek raktáraiban nyilvánvalóan más módon kell védekezni ezek ellen a kártevők ellen. Itt is alapvető, hogy minden lehetséges eszközzel védekezzünk a károsítók behurcolása ellen. Egyik moly sem fog kintről az ablakon, ajtón át berepülni a raktárba, viszont egy zacskó fertőzött bolti áruval már könnyedén elfertőzhetjük a raktárat.
A raktárakban károsító molyok ellen általában a fertőzött termények gázosításával lehet hatékonyan védekezni. Itt ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról a tényről, hogy ezek a jószágok tudnak repülni, illetve a hernyók is szeretnek védettebb helyen bábozódni és e célból elhagyhatják a gázosításra kijelölt termény halmot is.
A gáztéren kívül levő állatok miatt a szellőztetés után a gyors visszafertőződés garantált. Éppen ezért jól repülő károsítók jelenléte esetén a gázosítást mindenképpen célszerű kiegészíteni egy olyan inszekticides felületkezeléssel, amely a gáztéren kívül a raktár minél több szerkezeti egységét érinti.
Csak akkor lehetünk biztosak a termény tartósabb kártevőmentességében, ha a gáztéren kívül tartózkodó kártevőket is el tudtuk pusztítani.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
