Növényvédelem

Inváziós faj, amely ellepi a magyar földeket

Agrofórum Online

A hazai növényvédelemben számos károsító csoport ellen szükséges védekeznie egy szakembernek. A káros környezeti tényezők (pl. erős szél, korai fagyok, jégeső stb.) mellett rendszerezzük az olyan élő szervezeteket, amelyeket a növényvédelmi állattan foglal magában, általánosságban kijelenthetjük, hogy a károkozások 45%-át valamilyen fertőző vírus, gomba vagy fitoplazma okozza. Az esetek nagy részében ezek ellen kell védekeznünk hagyományos vagy biológiai módszerrel. Azonban jelentős terméskiesést és jövedelemcsökkenést okozhatnak a gyomok is, ha nem szentelünk elég figyelmet ezen élőlények szabályozására.

A gyomok ugyanúgy problémát okoznak a szántóföldi növénytermesztésben, mint a kertészetekben. Milyen fajok kezdenek ténylegesen elterjedni hazánk területén, és hogyan tudjuk gazdaságosan, okszerűen kiszorítani őket a termőterületről? Hogyan okozhatnak igazán nagy gondot, és milyen lehetőségei vannak egy átlagos gazdálkodónak a termés megmentése érdekében? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a következőkben.

Mit nevezünk gyomnak?

A hétköznapokban gyakran használjuk a „gyomirtó szer”, „gyomirtózás” kifejezéseket. Pedig valójában nem célja és soha nem is volt a termelőknek a területről teljesen kiirtani a hazai gyomfajokat. Gyomnak nevezzük azokat a növényfajokat, amelyek a kultúrnövénytől különböznek és élettani folyamataikkal képesek csökkenteni a termés mennyiségét és minőségét. Károsítanak, tehát elnyomják a kultúrnövényt, felveszik azokat a makro- és mikroelemeket, melyeket a gazdálkodó szintetikus és szerves trágya formájában ad ki a területre.

Csökkentik a talaj szabadon felhasználható vízkészletét, és később magvaikkal, szármaradványaikkal megnehezítik a betakarítást, szennyezik a terményt, és például takarmányozás során mérgezik a takarmánykeverékeket. Ilyen mérgező gyom a földi bodza (Sambucus ebulus), amelyet gyakran összetévesztenek a nemes bodzával, és bekerül a vadon szedett tételek közé.

Földi bodza
A földi bodzát gyakran összetévesztik a nemes bodzával

Megemlíthetjük még a különböző ürömfajokat (Artemisia spp.) és a selyemmályvát/vaddohányt (Asclepias syriaca) is. Utóbbi kifejezetten komoly ellenfél évelő mivolta és rendkívüli ellenállósága miatt.

Az éghajlatváltozás és a gyomnövények terjedése

Az elmúlt évtizedekben emelkedett hazánk éves átlaghőmérséklete és nemzetközi kereskedelme is. Ezáltal a külföldről behurcolt gyomok száma is megnőtt. Az EU-s zöldítés keretében megvalósult növényvédőszer-kivonások pedig csökkentették a felhasználható engedélyes hatóanyagok számát. Természetesen még így is számos hatékony készítmény áll rendelkezésre, amelyekkel eredményesen visszaszoríthatjuk a káros fajokat. A következő öt évben viszont újabb 40%-os szerkivonás várható, tehát már sokkal több figyelmet kell szentelnünk a mechanikai gyomszabályozás lehetőségeire is.

Gazdasági küszöbérték és precíziós gyomirtás

A gazdálkodó célja, hogy a károsítók számát egy bizonyos gazdasági küszöbérték alatt tartsa. Hiába találunk egy gabonatáblán elszórtan az előbbiekben említett selyemkórót vagy vadkendert, ha nem éri el a gyomok száma az 1 db/m²-es mennyiséget, nem éri meg a posztemergens gyomirtást elkezdeni. Természetesen léteznek a precíziós gazdálkodási formákban olyan foltkezelések, amelyekkel a tábla különböző részeit különböző dózissal kezeljük, de itt is figyelembe kell vennünk a taposási kárt és a légi kijuttatás jogszabályi korlátait.

Az inváziós gyomok terjedési útvonalai

Az inváziós gyomok elterjedését elősegítik a kereskedelemben használt göngyölegek. Gyakran autópálya-pihenők mellett találkozhatunk új gyomfajokkal. Közvetett módon terítik szét a bérkombájnok a gyommagokat: az egyik területen egy gyomosabb táblát aratnak, majd a következő táblán a tarlóra kerülnek a szaporító képletek. Elősegíthetik még a terjedést a vándormadarak is, amelyek ürülékükkel gyorsan képesek szétszórni a megyékben.

Védekezés az inváziós faj ellen

Ilyen inváziós fajok között említhetjük meg a magas aranyvesszőt (Solidago gigantea), a kaukázusi medvetalpat (Heracleum mantegazzianum) vagy a mandulapalkát (Cyperus esculentus). A mechanikai gyomszabályozás módszerei mellett alkalmazhatjuk a tarlóhántás és tarlókezelés módszerét, mely során a gabona tarlókat egy könnyű tárcsával vagy boronával elmunkálják.

Inváziós faj
Az inváziós fajok között említhetjük meg a magas aranyvesszőt

A szármaradványokat feldaraboljuk, és az évelő fajok esetében ezután kihajtanak, így a legérzékenyebb stádiumban, 2-3 leveles állapotban kezelhetjük a területet egy totális gyomirtó szerrel. Nem szabad elfeledkeznünk a tábla szegélyek kaszálásáról sem, ezáltal meggátolhatjuk, hogy elérjék a virágzás stádiumát a nem kívánatos fajok.

Egy előre megtervezett gyomszabályozással sikeresen vissza tudjuk szorítani a területünkön élő káros növényfajokat, de az új fajok új kihívások elé állítják a növényorvosokat és gazdálkodókat a jövőben.

Képek: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Növényi kivonatok: természetes fegyver a kórokozók ellen

Természetes, környezetbarát és hatékony: a növényi kivonatok új utakat nyitnak a biológiai növényvédelemben.

Szüret után sincs pihenés: támad a szőlőlisztharmat!

2025. szeptember 25. 14:10

Az igazi munka a szüret után sem ér véget. Most kell megállítani a szőlő lisztharmatát!

Az őszi árpát fenyegető hálózatos levélfoltosság

2025. szeptember 24. 04:42

Szeptember elején Tárkány határában jártunk, ahol az árpa árvakelés komoly fertőzési forrása lesz a környéken az őszi árpa fővetéseknek.

Miért nem védenek a kontakt szerek a paradicsomban?

2025. szeptember 23. 07:10

A paradicsomvész és a gyapottok bagolylepke ősszel is komoly károkat okozhat – érdemes most is figyelni a növényvédelmet.

Őszi kalászosok őszi gyomirtása (videó)

2020. augusztus 31. 13:23

Nézze meg a saját szemével, hogy mit tapasztaltak más termelők!

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: optimális az időpont a gyomirtásra

2023. április 19. 09:38

Az elmúlt héten tovább folytatódott a változékony, esővel tarkított áprilisi időjárás.

Parlagfű: mikor és hogyan védekezzünk ellene?

2019. május 25. 15:36

Ma már nem kétséges, hogy a parlagfű elleni védekezés csak kaszálással nem oldható meg. Az összeállításban választ találnak arra a kérdésre, hogy miért szaporodott el a parlagfű, továbbá melyek a hatékony védekezés sarokkövei.

Adjunk esélyt egy jó kalászos évnek!

2018. március 2. 07:46

A kora tavaszi fejtrágyázást követően március-áprilisban megkezdődhet az őszi búza tavaszi vegyszeres gyomirtása.