Hazánk egyik nagyon kedvelt gyümölcsfajára, a kajszibarackra az idei évben meglehetősen rájár a rúd. Nemcsak a többször is ismétlődő és nagymértékű lehűléseket okozó tavaszi fagyhullámok okoztak benne a termés döntő hányadát megsemmisítő károkat, de a virágzás idején a csapadékos, nedves időjárás miatt elszabadult csonthéjas moníliafertőzések is nagyon sok virágrügyet, majd később hajtást pusztítottak el.
Ha mindez még nem lenne elég, májusban egy olyan, sokak által még (szerencsére) kevésbé ismert tünetegyüttes is fellépett a kajsziállományokban, amely mindenképpen növényvédelmi beavatkozást igényel.
Lehulló levelek, sodródó hajtások
Május folyamán több kajsziállomány esetében – kiskertekben és nagyobb ültetvényekben egyaránt – váratlanul a fonák felé besodródtak a fák fiatal hajtásainak levelei, amelyek később le is hullottak. A sokszor súlyos lomb- (és hajtás-) veszteséget is előidéző kártétel felelősei gyorsan lelepleződtek, mivel a tüneteket mutató hajtásokon vastagon, hatalmas tömegben lehetett észlelni zöld színű, viszonylag kis testű levéltetveket.

A szóban forgó levéltetűfaj, amely az idei kártételekért is felelős, a kajszilevéltetű (Myzus mumecola). Eredetileg nem honos hazánkban, sőt még Európában sem. A rendkívül fagy- és hidegtűrő levéltetű a Távol-Keleten őshonos, Európában először Olaszországban észlelték kilenc éve. Sajnos ez a behurcolt károsító meglehetősen jól érezte magát Itáliában, így terjedésbe kezdett és 2020 nyarán már hazánkban is felbukkant.
Korai kelés, súlyos kár
A levéltetű életmódja kevésbé ismert. Azt biztosan tudni róla, hogy más fajokhoz hasonlóan pete alakban telel át a kajszibarack ágain. Fagytűrése rendkívül jó. A kajszilevéltetű ugyanakkor vélhetően többgazdás, de a nyári, lágyszárú tápnövényeit eddig még nem sikerült azonosítani. Jellegzetessége még ennek a kártevőnek, hogy rendkívül korán, már a rügypattanás időszakában kikelnek az első nemzedék egyedei az áttelelő petékből.

A kajszi levélzete szívogatásuk hatására erősen torzul, a fonák felé besodródik, amely ezek után a populáció egy részének védelmet is nyújthat. Sajnos ezek a károsodott levelek le is hullnak, és sokszor a fiatal hajtás is elpusztul.
Hatékony védekezés: felszívódó rovarölők
A kajszit ugyan nem éppen a lombjáért termesztjük, de a termőterülete északi határán levő hazai fák kellő mennyiségű fotoszintetizáló felület, azaz levélzet nélkül nem tudják a gyümölcsök számára szükséges szénhidrátokat, íz és illatanyagokat szintetizálni.
Ráadásul a levelek korai elvesztése még az aktuális évben fokozott hajtás és levél nevelésére ösztönzi a károsodott fákat. Ez szintén a termés rovására megy, ráadásul a rügydifferenciálódásra is kihatva, a jövő évi virágrügyek számát is csökkenti.
A kajszilevéltetű azon levéltetű fajok közé tartozik, amelyek nagy egyedszámban károsítanak az általuk okozott levéltorzulások védelmében. Ezért ellenük a legolcsóbb, kontakt hatóanyagú rovarölő szer csak alacsony hatékonyságot eredményez.
Ha tényleges, megfelelő hatékonyságú eredményt szeretnénk elérni, akkor ez ellen a levéltetű ellen mindenképpen felszívódó hatóanyagú készítményt kell használni. A védekezést minél hamarabb célszerű is foganatosítani, mivel sok kajszi fán a levéltetvek már hatalmas kolóniákat alkottak és a kártétel, a levelek és hajtások pusztulása minden nappal csak erősebb lesz.
A képek a szerző felvételei.