Kalászvédelem okosan: mi ellen, mivel, mikor?

A fuzáriózis miatt elszíneződött kalászok már önmagukban sem nyújtanak szép látványt, de a búzát alapvetően nem dísznövényként tartjuk számon. Jóval nagyobb bajt okoz, hogy ezek a kórokozók mikotoxinjaikkal szennyezik a megtámadott szemeket.

Ezek a toxinok ugyan alapvetően a növényi szövetek elpusztításának céljából kerültek a növénybe. Sajnálatos módon azonban a melegvérűekre, így az emberre is nagyon mérgezőek. Az EU előírásai szerint adott toxin (dezoxinivalenol) tartalom felett a termény nem hozható kereskedelmi forgalomba. Így a gabonák fuzáriózis elleni hatékony védelme a gazdálkodók elemi érdeke.

A kalászosokat általában a Fusarium-fajokon kívül más, alapvetően a lombozatot veszélyeztető kórokozók is megtámadják. A lombozat minél tovább zölden, azaz fotoszintézisre alkalmas állapotban tartása fontos, mind a termés mennyiségének, mind pedig minőségének szempontjából.

Védekezési stratégiák: két fő irány

A gabonák kalászolástól a tejes érés végéig terjedő időszakban történő megvédésére alapvetően kétféle lehetőség áll a gazdálkodók rendelkezésére. Az egyik, amikor a fuzáriózist tekintik alapvetően leküzdendő célszervezetnek. Ekkor olyan készítményeket választanak, amelyek összes triazol típusú hatóanyag tartalma minél magasabb. Ugyanis a Fusarium-fajok ellen a triazolok csoportjába tartozó hatóanyagoktól várhatunk el jó hatékonyságot. Ugyanakkor a triazolok hatástartama kisebb, mint pl. a strobilurin származékoké.

A másik megoldás az, amikor a gazdálkodó a fuzáriózis elleni védelem mellett minél tovább hatékony lombvédelmet is szeretne nyújtani a gabonájának. Ekkor lépnek színre a triazol + strobilurin hatóanyagok kombinációit tartalmazó fungicidek. Ezek összes triazol tartalma kisebb, mint az előző csoporté, viszont a bennük levő strobilurin komponens a felső levélszintek védelmét a levélbetegségekkel szemben hosszabb ideig képes biztosítani.

Kiemelkedő hatékonyság a kalászfuzáriózis és a mikotoxin szennyezettség kialakulása ellen.

További információért KATTINTSON a képre!

A kalászvédelem egyben lombvédelem is, így a kalászt el nem találó permetlécseppek biztosítják a lombozat védelmét. Ez a második csoportba, azaz a triazol + strobilurin kombinációt tartalmazó fungicidek közé tartozó készítményeknél hosszabb.

Hatóanyag-összehasonlítás számokkal

Ha összehasonlítunk egy tisztán protiokonazolt (300 g/l, 0,65 l/ha dózis), egy protiokonazolt, valamint tebukonazolt (125 + 125 g/l, 1,0 l/ha dózis), továbbá egy protiokonazolt (175 g/l, 1,0 l/ha dózis) és trifloxistrobint tartalmazó készítményt, akkor láthatjuk, hogy a legkevesebb összes triazolt (175 g/ha) ez utóbbi tartalmazza. A kétféle azol kombinációjában 250 g/ha, míg a tisztán protiokonazolt tartalmazó készítmény esetében 195 g/ha összes triazolmennyiséggel számolhatunk.

A számolgatás végeredménye tehát nagyjából az, ha hosszan tartó lombvédelmet is el szeretnénk érni, akkor némi engedményt kell tennünk a Fusarium-fajok ellen hatékony védelmet biztosító azol tartalom kárára. Ilyen esetben – akárcsak az idei évben is – a különféle levélbetegségek fellépésének valószínűségét is erősen ajánlott figyelembe venni a védekezésre szánt készítmény kiválasztása során.

Kórokozók, amelyekre még figyelni kell

A búzafajoknak alapvetően eléggé sok kórokozója van, de az idei év során (részben a 2024. évi száraz időjárás következményeként) sok kórokozó esetében még mindig olyan kicsi a kórokozók populációja, hogy abból számottevő mértékű, járványos felszaporodást az idei évben már nem várhatunk.

A potenciálisan veszélyes kórokozók közül egyedül a búza lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. tritici) tudott érdemleges mértékben felszaporodni, de csak a szélsőségesen fogékony fajták állományaiban. A lisztharmat nem egy kemény ellenfél, így ellene az idei évben néhány fogékony fajtájú, már most fertőzött lombozatú állomány kivételével vélhetően nem szükséges olyan fungicideket bevetni, amelyeknek nem a fuzáriózis a legfőbb célpontja.

Rajta kívül néhány, a helyi mikroklimatikus viszonyok és a vetésváltás hiánya miatt felszaporodott fahéjbarna levélfoltosság által már fertőzött tábla érdemelhet még figyelmet. Ahol a kórokozó „keményebb” volta miatt indokolt lehet az azol + strobilurin kombinációk alkalmazása.

A búzafajok rozsda betegségei közül a sárgarozsda (Puccinia striiformis) gyakorlatilag eltűnt, így ettől a kórokozótól az idei évben járványos mértékű felszaporodásra már igen jó eséllyel nem kell számítani. Ez a kórokozó a korábbi évek tapasztalatai alapján június legelején már teleutospórákat képez, és önmaga véget vet a búzán történő szaporodásnak. A hátralévő szűk három hét alatt gyakorlatilag semmi inokulummennyiségből nehéz elképzelni egy járványos fellépést.

A levélrozsda (Puccinia recondita) szintén rendkívül ritka vendég mostanában a hazai búzaállományok lombozatán. Bár ez a kórokozó sokszor csak a vegetáció legvégén terjed el a felső leveleken, de ellene csak szélsőségesen fogékony fajta termesztése esetén indokolt az idei évben a triazol + strobilurin kombinációt tartalmazó készítmények bevetése.

Most a fuzáriózis az első számú veszély

Az idei évben ugyanakkor a fuzáriózis már részben túl van egy korai, erős fertőzési időszakon. A május 4-e után beköszöntött csapadékos periódus ugyanis már sok helyen kikalászolt, azaz a Fusarium-fajok által megfertőzhető felületekkel rendelkező búza állományokat érintett. Ezek védelme már akkor indokolt volt.

A búzák kikalászolása folyamatos, és a tejes érés végéig tartó, erősen fogékony időszak még meglehetősen hosszú. Közben bármikor történhet olyan időjárási helyzet, amikor a Fusarium-fajok fertőzése bekövetkezhet.

Döntési javaslat a védekezéshez

Nagy valószínűséggel az idei év és a búza vegetációs idejének hátralévő részében a fuzáriózis veszélye, és ezáltal a magasabb triazol tartalmú készítmények használatának jogosultsága nagyobb, mint a levélbetegségek által potenciálisan előidézhető veszélyeké, amelyekre az azol + strobilurin kombinációk alkalmasabbak.

^{A képek a szerző felvételei.}