A növényvédelmi munkálataink során kiemelt fontosságú a beporzó rovarok védelme, melynek szabályait a 43/2010 FVM rendelet 15. §-a szabályozza hazánkban. Ez alapján a növényvédő szerek felhasználását szabályozó engedélyokiratban is külön tételként felsorolják az adott készítmény méhekre gyakorolt hatását, besorolását, ezek az adatok a szerek csomagolásán olvashatók.
A toxicitásuk alapján így három csoportba soroljuk a készítményeket:
- Kifejezetten kockázatos = Méhekre kifejezetten veszélyes
- Mérsékelten kockázatos = Méhekre mérsékelten veszélyes
- Nem jelölésköteles = Méhekre nem veszélyes
A fentebb említett jogszabály kimondja, hogy „a gazdasági növények kezelése a virágbimbó feslésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időszakban (virágzásban) méhekre kifejezetten veszélyes vagy kifejezetten kockázatos növényvédő szerrel tilos. A tilalom a virágzás idején kívül is érvényes, ha a táblát vagy annak környékét tömegesen virágzó mézelő növények borítják, vagy ha a gazdasági növényt a méhek egyéb okból látogatják.”
Meggyvirágzás közben egyéb virágzó növények is csalogatják a beporzókat, így különös figyelmet kell fordítani a védelmükre. Fotó: szerző
Tehát nem csak az éppen virágzó kultúránk esetében kell ezt a tilalmat betartani, hanem figyelembe kell venni egyéb tényezőket, körülményeket is. Például adott esetben (lsd. fotó) a méhek nem csak a virágzó meggyültetvényt látogathatják, hanem az éppen virágzó gyomnövényeket is a sorközökben. Virágzó gyomok pedig a fő kultúra virágzásán túl is lehetnek a területen. De fokozott figyelemmel kell lennünk a szomszédos területet borító kultúrnövényeket látogató beporzó szervezetekre is. Valamint ugyanez a tilalom lép életbe abban az esetben is, ha a reggeli harmatképződés miatt vagy öntözött kultúránkat látogatják a szomjukat oltó méhek.
Mivel a méhek nem csak virágport gyűjtenek, így olyan esetekre is vonatkozik a fenti szabály, ahol a táblán levéltetvek, kabócák miatt mézharmat található a növényeken.
„A gazdasági növényt a virágzása (…) alatt valamely károsító ellen nem jelölésköteles vagy méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szerrel lehet kezelni.”
Lehet tehát növényvédelmi permetezést végezni virágzó és kockázatos kultúrában is, de csak a mérsékelten veszélyes vagy nem jelölésköteles növényvédő szereket alkalmazva. Azonban a méhkímélő technológia önmagában foglalja azt is, hogy ezekkel a kevésbé kockázatos szerekkel is „kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg és legkésőbb 23 óráig tarthat” a permetezés.
A biotermesztésben engedélyezett szabad forgalmú szerek között is találhatók méhekre mérsékelten kockázatosak: aluminium-szilikát (kaolin), bordóilé keverék, káliszappan. Rájuk is vonatkozik a méhkímélő technológia alkalmazása, annak ellenére, hogy „bioszerek”.
Érdemes a szerkombinációkra is figyelni!
2014-ben Veszprém megyében egy közel száz hektáros területen álló mustár kultúra közelében méhpusztulást figyeltek meg. Az elpusztult méhekben acetamiprid és tebukonazol hatóanyag-maradék volt kimutatható, egyéb növényvédő szer maradéka nem. Így felmerült a gyanú, hogy e két, egyenként méhekre nem veszélyes hatóanyag kombinációja okozhatta a pusztulást. Az eset tisztázása érdekében kísérletet végeztek, melyben megfigyelték a két hatóanyag kombinációjának hatását a méhekre. Az eredmények meglepőek: az acetamiprid hatóanyagú készítmény önmagában a viselkedésbeli változáson túl nem okozott pusztulást a vizsgálat ideje alatt. A kombinációs kezelés azonban már két óra elteltével is szignifikáns méhpusztulást okozott. Egy nappal a permetezés után a mortalitás már meghaladta a 16 százalékot! Ez arra enged következtetni, hogy a méhpopuláció egy részén a hatóanyagok együttes kijuttatásakor a két hatóanyag akár számottevő mortalitáshoz vezető szinergista hatása érvényesül.
Az eredmény a kísérlet kivitelezésében résztvevő növényvédelmi szakemberek számára is meglepő volt. A vizsgálat felhívta a figyelmet arra, hogy a ’méhekre nem jelölésköteles’ növényvédő szerek virágzó állományokban történő együttes használata sem mindig kockázatmentes.
(Forrás: Szabó Árpád és munkatársai: Acetamiprid és tebukonazol együttes kijuttatása során fellépő szinergista hatás házi méhen című cikke http://www.magyarnovenyvedelmitarsasag.hu/Integralt/XXXIII_Integralt_forum.pdf)
Ha a növényvédő szer kijuttatás méhelhullást okoz, azt a méhész az észlelést követően haladéktalanul köteles bejelenteni az elhullás helye szerint illetékes kormányhivatalnak!
Ezt megelőzendő pedig 2020 márciusától elérhető a NÉBIH új, növényvédő szeres kezelések bejelentésére szolgáló elektronikus felülete. Az űrlap segítségével a gazdálkodók önkéntes alapon, elektronikusan jelenthetik be a növényvédelmi kezeléseikhez kapcsolódó adatokat. Így például a kezelt növényi kultúrát, a kezelés időpontját, helyét, terület nagyságát, a felhasznált növényvédő szereket és azok mennyiségét. A nyilvános térképfelületen az érdeklődők keresést indíthatnak, nemcsak egy adott helyszínre, hanem akár konkrét növénykultúrára, hatóanyagra vagy kezelési időszakra, illetve ezek kombinációira is. A cél, hogy – a gazdálkodók bejelentései alapján – a méhészek e térképen keresztül hasznos információkat kaphassanak a növényvédelmi kezelésekről.
Ne feledjük, hogy a beporzó rovarok védelme mindannyiunk közös érdeke!
