A különféle szántóföldi termények mikotoxin-szennyezettsége évről évre visszatérő probléma a hazai mezőgazdaságban. A szennyezett áru emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra is alkalmatlan, ráadásul bizonyos toxintartalom felett pont a veszélyessége miatt kereskedelmi forgalomba sem hozható.
A már korábban ismert, a Fusarium-fajok által okozott DON, zearalenon és más toxinok okozta problémák mellé a szélsőségesen forró, aszályos években csatlakozott a döntően a kukorica termését beszennyező aflatoxin-szennyezés is. Joggal merülhet fel a kérdés: mit lehet tenni mezőgazdasági termelőként a toxinszennyeződés, illetve az ezért felelős kórokozók ellen?
Régi, veszélyes ismerős
A gabonák kalászfuzáriózisa, illetve a kukorica csőpenészedése már régóta ismert, a termelőket sokszor igen nehéz gazdasági helyzetbe hozó probléma. Mindkét esetben a különféle Fusarium-fajok a felelősek a fertőzésért és a mikotoxin-szennyezésért, ugyanakkor a két növénycsoport esetében a kórfolyamat eléggé különböző.
A kalászos gabonák esetében a kórokozók a kalászolás végétől egészen a tejes érés végéig képesek megfertőzni a fogékony állapotban levő kalászokat. Ennek csúcspontja a virágzás, de egy masszívabb fertőzés ebben az időszakban bármikor bekövetkezhet, ha a kalászok nedvességborítottsága pár órán át fennáll és van elegendő fertőző anyag a levegőben.
A kalászosok termésének toxinszennyeződését előidéző kórokozók ellen már vannak tradicionális védekezési módszerek, amelyek különböző hatékonyságot mutatnak a kórokozókkal szemben.
Az agrotechnikai védelem, mint pl. a kukorica és a kalászos elővetemény kerülése, a gazdanövények tarlómaradványainak leforgatása eléggé jó hatékonyságot mutatnak, de nagyobb járványveszély esetén nem elegendőek.
A genetikai védelem sajnos nem elégséges. Bár van ugyan már hazánkban is állami elismerést nyert, fuzáriumrezisztens búzafajta (Jegenye), de a vetésterületen uralkodó kenyérbúza fajták döntő hányada fogékony.
A durumbúza fajták ráadásul sok esetben rendkívül fogékonyak, mivel esetükben a termés minősége egy mindent felülíró követelmény és gyakran a rezisztencia és a minőség között meglehetősen erős negatív korreláció van.
Léteznek ugyan a biotermesztés számára kinemesített kenyérbúzafajták, de ezek hozama és főleg minősége még elmarad a konvencionális termesztést uraló fajtákétól. Járványveszélyes időszakban éppen ezért a fajták genetikai védelmére nem nagyon számíthatunk.
Nem mindig hatékony a kémiai védelem
A kémiai védelem a kórokozó Fusarium fajok ellen bevált gyakorlat, de sok esetben nem képes megfelelő hatékonyságot elérni. A hatásos védelemhez a kalászokat oldalról kell lepermetezni, ami sok termesztő esetében nem valósul meg. Nehezíti a védekezés jövőbeli helyzetét az is, hogy a második legjobb hatóanyag, amely a Fusarium-fajok ellen ismert, a tebukonazol várhatóan már csak két évig áll a gazdálkodók rendelkezésére.
Mindezek mellett van lehetőség a biológia védelemre is. A fuzáriózis kiinduló anyaga az a szerves tarlómaradvány tömeg, amely a talaj felszínén, vagy abba beágyazódva helyezkedik el. Itt alakulnak ki a kórokozók termőtestei, ahonnan az aszkospórák megfertőzhetik a fogékony állapotban levő kalászokat.
Ha ezt a szerves anyagot más mikrobák elfogyasztják a kórokozók peritéciumainak kifejlődése előtt, akkor a kórokozók „éhen halnak” és a fertőzési nyomás kisebb lesz. Erre a célra a különféle tarlómaradvány-lebontó baktériumkészítmények kiválóan alkalmasak.
Használatukkal a többi védekezési lehetőséget is felhasználva már jó eséllyel leszorítható a toxinszennyeződésért felelős kórokozók fertőzése egy olyan alacsony szintre, ahol már a toxintartalom is határérték alatt maradhat.
Újabb kihívások
A kukorica esetében a kórfolyamat számottevően eltér a kalászosokétól. Még a fuzáriumos csőpenészedés esetében is, bár ott ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy a Fusarium culmorum, vagy Fusarium graminearum kórokozók a bibeszálak megfertőzésével jutnak el a csőkezdeményhez. A kukoricánál sokkalta gyakoribb, hogy a toxintermelő gombák valamilyen sebzés útján fertőzik meg a szemeket.
A csövek fuzáriumos elfertőződése mellett a kukorica esetében a szemek aflatoxin-szennyeződése is veszélyt jelent. Ezért a nagyon veszélyes toxinért különféle gyakori penészgomba fajok, elsődlegesen az Aspergillus flavus a felelősek. A fertőzés sokszor szemmel alig érzékelhető, a szemek nem töppednek össze, mint pl. a fuzáriumos gabonaszemek, így mechanikai tisztítás útján sem lehet megválni tőlük.
Védekezési lehetőségek
A fuzáriumos és az aspergillusos cső- és szempenészedés ellen szintén több védekezési lehetőségünk is van. Az agrotechnikai védekezés elemei közül kiemelendő a különféle virágzási és érési idejű hibridek termesztése, amely lehetőséget nyújthat arra, hogy a kukorica egy része kisebb fertőzést szenvedjen el.
Szintén ide sorolható az olyan hibridek használata, ahol a csuhélevelek zártabbak, teljesen befedik a csövet. Ez ugyan az érés vége felé a gyors vízleadást hátráltatja, de egyre melegedő klímánk alatt – hacsak nem extrém hosszú tenyészidejű hibridről van szó – a kukorica tökéletes beérése természetes módon nem akadályozott.
A kémiai védelem ugyanakkor a kórokozó mikroorganizmusok ellen direkt módon nem lehetséges, csak a kukorica csövein, szemein sérüléseket okozó rovarok ellen lehetséges. Ez viszont erősen ajánlott, mivel a kukorica csőpenészedéséért gyakorta felelős Fusarium verticillioides, illetve az aflatoxin kontaminációért felelős Aspergilus, Cladosporium és Alternaria fajok alapvetően gyengültségi és sebparaziták. Minden olyan tevékenység, amely csökkenti a szemek sérüléseinek számát, az csökkenti egyúttal azok megbetegedését és a szennyező toxinok mennyiségét is.
A toxintermelő gombák ellen ugyanakkor létezik biológiai védelem is. Amennyiben sikerül a fertőző anyag mennyiségét csökkenteni, akkor a sérült szemek elfertőződésének aránya is kisebb lesz.
Erre a célra a különböző, Bacillus subtilis mikrobát tartalmazó készítmények használata javasolt. Ez a baktérium sokféle antibiotikumot termel, amely képes a toxintermelő gombák populációját a talajban és annak felszíne közelében számottevően csökkenteni.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
