A szántóföldi és kertészeti növénytermesztés során a legtöbb kultúra esetében védekeznünk kell a különböző állati károsítók ellen. A védekezés akkor lehet a leginkább hatékony, ha annak időzítése a károsító legérzékenyebb fejlődési alakját éri túlnyomó többségben. Ez a legtöbb kártevő esetében a legfiatalabb lárvaállapot.
Ahhoz, hogy ezt az állapotot hatékonyan le lehessen kezelni a védekezésre kiválasztott inszekticid(ek) segítségével, ismernünk kell az adott károsító fejlődését a szóban forgó területen. Ezt megtehetjük a növények szemlézése útján, vagy a kártevők egyes fejlődési alakjainak csapdázása révén. A szemlézés a nagy mobilitási képességekkel bíró, azaz jól repülő károsítók esetében meglehetősen nehézkes, ráadásul rendkívül időigényes művelet, bár sok esetben nem hagyható el. Ugyanakkor egyes kártevők, így pl. egyes lepkefajok esetében a hím egyedek szexferomonokkal történő csapdázása igen jól le tudja követni az illető kártevő faj hím imágóinak rajzásmenetét. A károsító életmódjának ismeretében már sokkal könnyebben megállapítható, hogy nagyjából mikor következik be a fiatal lárvák megjelenése, amelyek ellen a védekezést el kívánjuk végezni. Ez az időpont már a növények szemlézésével, a peték, illetve a frissen kelt lárvák észlelésével tovább pontosítható.
A szexferomon csapdák nem a kártevők elpusztítására valók, még ha jó néhány faj esetében „ipari mennyiségű” hím egyedet is képesek rövid idő alatt összegyűjteni. Ezek szigorúan előrejelzési eszközök, amelyek a későbbi védekezések helyes időzítését hivatottak segíteni. E célból a feromoncsapdáknak több szempontból is meg kell felelniük bizonyos követelményeknek. Ezek közül az első a hatékonyság, azaz a csapdák által befogott kártevő egyedek mennyisége. Azt bárki beláthatja, hogy egy rajzási görbe sokkal pontosabban és egyértelműbben rajzolható fel, ha nagyon sok egyedet is képes egy adott csapda begyűjteni, mintha csak pár egyed alapján kellene a rajzáscsúcs, illetve a lárvakelés időpontját meghatározni.
Szintén nagyon fontos a csapda aktivitásának tartóssága. Nem lenne ugyanis szerencsés, ha egy csökkenő eredményű fogás nem a kártevő rajzásának lecsengését mutatná, hanem a csapda hatékonyságának csökkenését. A hatástartamot meglehetősen sok dolog befolyásolhatja, ugyanakkor elmondhatjuk, hogy hazánkban kereskedelmi forgalomba csak jó, legalább 6-8 hétig hatékony feromoncsapdák kerülhetnek.
A harmadik, szintén fontos dolog egy feromoncsapda megítélése során annak szelektivitása. Egyáltalán nem mindegy, hogy a fogási adatok feldolgozása során csak a célfaj egyedei vannak-e a csapdában, vagy más fajok is. Amelyek esetleg nagymértékben hasonlíthatnak a célfaj egyedeire is! Ezek esetlegesen eltérő rajzásmenete összességében téves képet adhat a megcélzott károsító valós rajzásáról és helytelen védekezési időzítéshez vezethet.
Időnként előfordulhat olyan szerencsétlen eset is, hogy egy adott feromoncsapda valamilyen okból rendszertani szempontból teljeséggel „idegen” rovarfaj egyedeit is nagy mennyiségben fogja. Egy ilyen csapda fogási adatai ugyan még viszonylag könnyedén kiértékelhetők, viszont nem kívánatos terhelést jelent a környezet számára.
Ez évben egy ilyen anomáliát tapasztaltunk a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) feromoncsapdák esetében is, mivel a célfajnál sok esetben jóval nagyobb egyedszámban fogta a földi poszméh (Bombus terrestris) egyedeket. A poszméhek nagyon hasznos, vadon élő beporzó szervezetek, így a csapdázás következtében előállt állománycsökkenésük, pusztulásuk semmiképp sem mondható előnyösnek, hasznosnak. Az biztos, hogy 9 évvel ezelőtt a (nem biztos, hogy teljesen azonos anyagú és szerkezetű!) varsás gyapottokbagolylepke-csapdák még nem fogtak poszméheket.
Ez a szelektivitási hiba ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a csapda „lelkének”, a feromont tartalmazó diszpenzernek a hibája. A csapda nemcsak a belőle áradó feromon illata révén csábíthat magához egyes rovarokat, hanem akár a színe, akár a mechanikai kialakítása révén is. Ennek tisztázása mindenképpen olyan speciális, kutatói feladat, amely igen jó lenne, ha minél hamarabb eredményt hozna. A gyapottok bagolylepke szélsőségesen polifág károsító, nagyon sok kultúrában okozhat súlyos károkat és a hatékony védekezések érdekében a csapdák használatára mindenképpen szükség van.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
