Növényvédelem

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

Agrofórum Online

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Szalkai Gábor: „politikai és társadalmi kérdés lett abból, hogy a termelő használhat-e és hogyan használhat növényvédő szereket”

Az idei növényvédelmi szezont nagyban meghatározta az indulással együtt robbanó COVID-járvány. A tavaszi hónapokban kapkodás és kétségbeesés jellemezte a növényvédőszer-piacot, mind a beszerzések, mind a szerződéskötések tekintetében. Mik a tapasztalatok, van e tanulság a jövőre nézve ebben a szektorban?

Úgy gondolom, hogy a magyar mezőgazdaság, a termelők, a hatóságok, a szabályozás kifejezetten jól vizsgázott abból, hogy hogyan tudunk egy krízishelyzetben is helyt állni. Itt is szeretném megköszönni a magyar termelőknek, hogy biztosították a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert a fogyasztóknak. A növényvédőszer-gyártó vállalatoknál elsősorban az irodákban és a gyárakban dolgozó kollégákat elég súlyosan érintette, hogy a munkarendet újra kellett szervezni. A határlezárások miatti a pánikvásárlás hangulata eljutott a növényvédő szerekig, hiszen mindenki biztosítani akarta az input anyagokat. A beérkező áruk pedig a kezdeti 2-3 hetes időszakon keresztül akadozó ellátással jutottak a termelőkhöz. Szerencsére most már felkészülve, egy kicsit több tapasztalatot szerezve – ahogyan Miniszterelnök úr is mondta – a második, harmadik hullámra, úgy gondolom, hogy az ellátással, a megfelelő mennyiség előállításával nem lesz probléma. A gyártó vállalatok és a szövetség is mindenben a partnerek, a termelők mellett állnak.

Nemcsak a COVID-járvány változtatja ezt az ágazatot, hanem a folyamatos hatóanyag-visszavonások is. EU-szinten olyan hatóanyagok esnek ki, amiket nem tudunk pótolni. Hogyan vannak erre a gyártók felkészülve?

A gyártók innovációval, fejlesztéssel, megújulással próbálnak eleget tenni a folyamatosan változó szabályozási környezetnek. Az teljesen természetes, hogy mind a termelők, különösen a magyar termelők, mind a növényvédőszer-gyártók teljes mértékben egyetértenek az európai zöld megállapodás és a Farm to Folk, a termelőtől az asztalig stratégia céljaival és elképzeléseivel, viszont a módszerekkel vannak problémák. Valójában a brüsszeli döntéshozók nagyon sokszor urbanizált környezetből, klímás irodából, óriási ökológiai lábnyommal próbálnak a természettel összhangban dolgozó, élelmiszert előállító vállalkozókra, termelőkre vonatkozó szabályokat hozni, akik folyamatosan, gyakorlatilag a természet közelében és attól függve végzik a mindennapi tevékenységüket. Ha konkrét példát akarok mondani, akkor vegyük a nagyon ismert gyomirtó szernek a kérdéskörét és az akörül kialakult társadalmi és politikai vitát, aminek amúgy szakmai kérdésnek kellene lennie. Gyakorlatilag 10-15 év tesztelés és 2-300 millió euró befektetés előzi meg azt, amíg a termelő a boltban az újonnan kifejlesztett hatóanyagot tartalmazó növényvédő szert le tudja emelni a polcról. A példánkban mégis politikai és társadalmi kérdés lett abból, hogy a gazdálkodó használhat-e, és ha igen, miként növényvédő szereket. Tulajdonképpen itt a fő problémát nem az jelenti, hogy a növényvédő szerek használatának gyakorlatát és előírt képesítések megszerzését várja el a rendszer, hanem az, hogy a teljes mezőgazdaságot tették meg a második legkörnyezetszennyezőbb tevékenységnek, ami nem igazságos. Ezért szükséges az, hogy mindenki hallassa a hangját és tegyen ez ellen! Nem vagyok benne biztos, hogy azok a döntéshozók, akik az említett politikai és társadalmi csoportok igényeit kiszolgálva próbálnak ilyen irányú tevékenységet folytatni, tisztában vannak-e nemhogy a növényvédelemmel és a mezőgazdasággal, de egyáltalán a falusi élet szépségeivel és annak kihívásaival. Nézzük meg a klímaváltozást! Ahogyan Zászlós Tibor, a NAK alelnöke mondta nemrég egy interjúban: „A magyar termelő az nem a klímaváltozás okozója, hanem a klímaváltozás elszenvedője.” Pont, hogy erősíteni kellene a mezőgazdasági területeknek a pozícióját és a tudatos, felelős gazdálkodást ahhoz, hogy egy esetleges súlyos krízishelyzet esetén Magyarország önellátó tudjon maradni.

Vannak olyan mezőgazdasági ágazatok, amelyeket még jobban sújtanak ezek a döntések. Ilyen szembeötlő probléma a kiskultúrák növényvédő szer hiánya. Erre nézve tudunk e bíztatót mondani a termelőknek?

Kicsit messzebbről indulnék itt. Az elmúlt évtizedekben átalakult a termelési szerkezet és óriásit csökkent a kiskultúrák termőterülete. Sok 20-30 évvel ezelőtti nagykultúra kiskultúrába került, amelynek jelenleg a termesztéstechnológiai feltételei hiányossággal küzdenek. Itt biztos, hogy új típusú megközelítésre van szükség. Volt szerencsém részt venni a Paprika Napon Szentesen, ahol szintén ez volt az egyik fő téma, hogy hogyan lehet olyan komplex, integrált megoldásokkal, a biológiai növényvédelem lehetőségeinek a még erősebb kihasználásával biztosítani mind a termelőknek, mind pedig a fogyasztóknak azt a minőséget és mennyiséget, ami elvárt lenne. Természetesen a termelő számára a gazdaságossági szempontokat is figyelembe kell venni, hogy ne legyenek ilyen technológiai lyukak. Itt is közös munkára van szükség. Véleményem szerint a NÉBIH az elmúlt években megfeszített munkával mindent megtesz azért, hogy segítse a termelőket. Természetesen a gyártókat is foglalkoztatja ez a kérdés. Szakmailag támogatniuk kell a megoldás keresését, azt, hogy a kisebb kultúrák esetén is – a biodiverzitás erősítése, valamint termelésszerkezeti stabilitás biztosítása miatt – legyen lehetősége a termelőknek növényvédő szert használni, amennyiben az szükséges. Viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy ez a 2-300 millió eurós befektetés és 10-15 éves engedélyezési procedúra bizony kihat a gyártók gazdaságossági szempontjaira. De ezek a tárgyalások napirenden vannak. Való igaz, hogy az a termelő, aki most éppen aktuálisan nem találja meg a polcon az adott megoldást, az úgy érzi, hogy cserben hagyták, de nem erről van szó. Közösen, az engedélyező hatósággal, a termelői érdekképviselettel, a szövetség és a tagvállalatok is keresik a megoldásokat.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Újabb bagolylepke a láthatáron – de ez most nem veszélyes

2025. június 25. 08:10

A gamma bagolylepke most tömegesen repül, de a feltűnő jelenség ellenére nem jelent valós veszélyt a szántóföldi növényekre.

A monília kártétele virágzás után + videó

2025. június 24. 16:10

A virágfertőző monília kártétele első körben virágzáskor szembetűnő. De mi várható később, az idő előrehaladtával?

Vetésfehérítő: amikor nem érdemes költeni a védekezésre + videó

2025. június 20. 16:10

A vetésfehérítő bogár elleni védekezés megfelelő időzítése, a készítmény helyes megválasztása lehet a siker záloga.

A zab még veszélyben van: nem érdemes késlekedni

2025. június 20. 13:10

A zab nyári lombozata vonzza a kórokozókat. A koronás rozsda és a barna levélfoltosság elleni védekezés most kulcskérdés.

Mivel tudom megakadályozni a lisztharmat fertőzését a szőlőnél?

2023. június 28. 04:38

Házikertben a szőlőn megjelent a lisztharmat. Az utolsó permetezésem ellene 06.15-én volt Topas+Ridomil Gold+Thiovit kombinációval. A fertőzést mivel tudom blokkolni? A felszívódó szernek 10 nap után nem kellene hosszabb védelmet nyújtani?

A pH hatása a permetezés hatékonyságára

2019. október 20. 08:38

Amikor azt hallom egy termelőtől, hogy nem használ a szer, vagy azt tapasztalom egy szaktanácsolt területen, hogy valóban nem úgy hat az a hatóanyag, ahogyan elvárnánk; akkor két dologra kell gondolnunk hibalehetőségként. Az egyik a kijuttatási technológia (mikor, hogyan, mivel, stb.) s miután ennek gyorsan utána lehet járni, jöhet a másik: a permetezéshez használt víz megfelelősége!

5 házi fortély, amit a növényeink imádni fognak

2024. július 1. 11:40

Vannak olyan természetes házi trükkök, amelyek segítségével olcsón, pillanatok alatt hatékony növényvédő szereket készíthetünk.

Jó permetszerből kevesebb is elég a szőlőnek: IKR Agrár növényvédő szerek a Bujdosó családi birtokon

2021. június 30. 10:17

Bujdosó Ferenc szerint, ha mérlegre kell tenni a dolgokat, akkor a kiváló borhoz sokkal inkább egészséges szőlőszemekre lesz szükségünk, mint technikai zsonglőrködésre. Közepes vagy rossz alapanyagból ugyanis nincs mit feltárni egy borban, még a legjobb borásznak sem. A Balatoni borrégió egyik legkedveltebb pincészeténél ezért kiemelt hangsúlyt fektetnek a növényvédelemre, illetve azokra a modern fitotechnikai megoldásokra, amelyek kíméletesebb szerekkel a megelőzésre helyezik a hangsúlyt az ültetvényekben. A permetezéshez egy régi partner, az IKR Agrár Kft. szaktanácsai alapján választanak termékeket.