A szántóföldjeinken kint telelt növénykultúrák gazdaságos termesztése szempontjából létfontosságú, hogy azok milyen állapotban „jöttek ki” a télből. E tekintetben az idei tél meglehetősen szigorúnak bizonyult ugyan, de a bőséges téli csapadék, a vastag hótakaró az ország legnagyobb részén hatékonyan megvédte az áttelelő kultúrákat a fagy okozta problémáktól.
Ugyanakkor az ősz folyamán több kultúra esetében prognosztizált erőteljes növénykórtani veszélyhelyzet egyáltalán nem mindegy, hogy milyen nyomot hagyott az áttelelő szántóföldi kultúrákban. Nagyon nem mindegy, hogy kell-e kora tavasszal valamilyen kórokozó, állati károsító ellen védekezni olyan körülmények között, amikor már az érintett táblák megközelítése is logisztikai rémálom a felázott utak, táblák talajának állapota miatt.
A repcében már közel a beavatkozás ideje
Megindult az ormányosok rajzása
Az őszi káposztarepce esetében az elmúlt időszak periodikus felmelegedései az ország déli-délkeleti régióiban már megindították a repce szárát károsító ormányos bogarak, így a nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi) és a repce szárormányos (Ceutorhynchus pallidactylus) imágóinak rajzását.
E két kártevő rovar az elmúlt évben jelentősen növelte populációinak egyedszámát és a szokásosnál jóval nagyobb népesség vonult telelőre. Ennek fényében kellően hatékony védekezés nélkül az idei évben az amúgy is lecsökkent repce vetésterületen súlyos károkra lehet számítani.
A repceormányos bogarai esetében hatékony inszekticides védekezés kizárólag az imágók ellen lehetséges. A kártevők rajzását vagy sárga színcsapdákkal (ragasztós lapokkal, vagy vízzel teli tálakkal) követhetjük nyomon, vagy a növények manuális átvizsgálásával győződhetünk meg arról, hogy milyen népes kártevőállomány van a repcében.
A sárga színcsapdák sajnos szinte minden rovart megfognak, amely rájuk repül, így a méheket és más, hasznos rovarokat, mint pl. az imágó alakban telelő zengőlégy fajokat is. Éppen ezért ne vigyük túlzásba a sárga színcsapdák használatát! Nem rovarirtó eszközök ezek, hanem előrejelzésre való dolgok.
Fontos tudni, hogy a színcsapdák kizárólag a repülő egyedeket képesek jelezni. Szélben viszont a bogarak nem repülnek, így ekkor csak a csapdák adataira támaszkodva helytelen információkat kapnánk. Ekkor csak a növények manuális átvizsgálása ad pontos információkat.
Azokon a területeken, ahol a rajzás már megkezdődött, ott már most helyenként szükség lehet az állományok kezelésére. Ugyanakkor a talajok állapota jelenleg nem teszi lehetővé, hogy bármilyen földi géppel végrehajtsuk a szükséges kezeléseket. Jó lenne most a drónos kijuttatás lehetősége. Bár néhány, erre alkalmas készítmény esetében a drónos kijuttatás engedélyét a forgalmazók márciusra prognosztizálják, de félő, hogy az ország egyes részein ez már túlságosan késő lesz.
Fómás levélfoltosság: látványos, de nem kritikus
A repceállományok alsó, idősebb levelein a hosszú és igen nedves időszak eredményeképp nagyon gyakoriak a fómás levélfoltosság (Phoma lingam) foltjai. Ez látványos ugyan, de nem jelent nagy veszélyt, mivel a tavasszal a legtöbb állományban elvégzendő regulátoros kezelés megálljt parancsol a kórokozó további terjedésének.
Az őszi árpa okozott meglepetéseket
Hálózatos levélfoltosság minden táblán
Az őszi árpák döntő hányada ideális állapotban ment a télbe, nagyon kevés a túlfejlett állomány. Ezt a kultúrát kevésbé sújtotta az elmúlt év nyári szárazsága, mivel az árvakelései még tudtak hasznosítani valamennyit a májusi csapadékból.
Ennek ellenére az ősz folyamán a nekrotróf kórokozók egyike, a hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres) durván felszaporodott az árvakeléseken és később betelepült az őszi vetésekbe is. Jelenleg a tél végén a hálózatos levélfoltosság jelen van szinte minden őszi árpa táblán. Mennyisége még nem veszélyes, de a kórokozó hatalmas pusztításra képes, így jelenléte mindenképpen figyelmet érdemel.
Lisztharmat is felütötte a fejét
Kissé váratlan dolog, hogy az őszi árpa állományok egy részében (döntően a nagyon fogékony fajtákban) jelen van a lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei) is, ráadásul a kórokozó biológiai állapota kiváló. Ezt a hófehér micélium telepek jól mutatják. Várhatóan a továbbiakban a kórokozó terjedése az árpák lombozatán folytatódni fog.
A búzákban nincsenek problémák
Jelenleg az őszi búza állományok növény egészségügyi állapota a leginkább irigylésre méltó. A búzát a biotróf kórokozók a nyári aszály miatt az ősz folyamán nem tudták megtámadni, a nekrotróf életmódú szeptóriás levélfoltosságot (Septoria tritici) pedig az őszi száraz időjárási körülmények fogták vissza.
A kórokozó jelenleg már megtalálható ugyan a búzákban, de mennyisége még meglehetősen kevés. Bár jelenleg ideálisak a feltételek a kórokozó számára, de populációja most nagyon alacsony szintről kell, hogy felépüljön.
Jelenleg az őszi búza és durum búza állományokban – leszámítva a táblák szélein gyakori mezei pocok jelenlétét -nincs egyetlen olyan kórokozó, vagy kártevő sem, amely a közeli jövőben a kultúrát veszélyeztetné.
A képek a szerző felvételei.
