Növényvédelem
Növényvédelem

Veszélyes kártevők: Kukoricabarkó

Veszélyes kártevők: Kukoricabarkó

Agrofórum Online

A kukoricabarkó (Tanymecus dilaticollis) kis-ázsiai gyökerű, mely a XX. század közepén indult észak-balkáni hódító útjára. Magyarországon a faj által okozott kártétek 1944-től datálhatók, amikor is Alsótekeres pusztán (Fejér megye) kukoricán elsőként megfigyelték rágását. Nem sokkal később 1952-ben Dombóvár (Tolna megye) környékén észlelték megjelenését, majd 1957 és 1958-ban már tömeges jelenlétéről tudósítanak.

1. kép A kukoricabarkó (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

A kukoricabarkó (1. kép) kártételét általában hozzá hasonló fajokkal, ún. fajközösségben fejti ki. Leggyakrabban legközelebbi rokonával a hegyesfarú barkóval (T. palliatus) együtt figyelhető meg, de ez utóbbi rovar elsősorban kétszikűekkel (kultúrnövények közül a napraforgó, a cukorrépa stb.) táplálkozik. A kukoricabarkó kifejlett alakban telel a talajban, így a kukorica, napraforgó vetésének idején már táplálkozásra készen várakoznak egyszikűek felületén (2. kép), majd e kapások vetését követően tömegesen vonulhatnak e frissen vetett szántóföldi táblákra. Az áprilistól kezdődő vetés közeledtével tehát mindenképp érdemes felkészülni a faj kártételének megfékezésére.

2. kép A kukoricabarkó kalászos levelén (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

Kártétel

A kukoricabarkó polifág faj. Elsődleges tápnövényei azonban az egyszikűek osztályába tartoznak, közülük is kiemelkedik a kártétel mértéke miatt a kukorica. Egyes kutatások eredményei szerint az elsősorban egyszikűek mellett a faj megrágja a vörösherét, a lucernát, a babot, a szóját, helyenként a napraforgót, és a gyapotot is. Egyes megfigyelések szerint a kukorica, mint fő tápnövény mellett a kölest, a takarmány- és a cukorrépát, a zabot, a búzát, a rozsot és a napraforgót említi, mint tápnövényt a termesztett növények közül.

3. kép Karéjozott pár leveles kukorica (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

A kukoricabarkó a kukorica egyik legnagyobb jelentőségű fiatalkori (juvenilis) kártevője. Magyarországon a kukoricatermesztésben, több esetben érzékeny károkat okozott. A kukoricára ún. „szegállapotban” a legveszélyesebb, mivel ilyenkor a fiatal növény a jelentős zöldfelület csökkenésre pusztulással reagálhat. A károkozása más fajok együttes megjelenésével, kártételével jár együtt. Ha a kukoricát csíranövény korában támadja meg, súlyos kárt okoz a növények ritkításával. Az imágók a fiatal csíranövény leveleit karéjozzák, így tarrágást okozhatnak (3. kép). Súlyos levélfelület károsítás esetén a kukorica további fejlődése attól függ, hogy a tenyészőcsúcs épségben maradt-e. Ugyanis abban az esetben, ha a tenyészőcsúcsot megrágják, a növény egyből elpusztul. Nagyobb levélrágás következtében (4. kép) a tenyészőcsúcs érintetlensége esetén is bekövetkezhet növénypusztulás, ha a növény éppen gyökérváltáson (2-3 leveles állapot) esik keresztül. 40 imágó/m2 egyedsűrűség esetén minden körülmények között tarrágás következik be.

4. kép Súlyos kártételt elszenvedett fiatal kukorica (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

Védekezés

A kártevő felszaporodására mezőségi és csernozjom talajokon, kukorica monokultúra esetén kell elsősorban számítani. Előrejelzésük kora tavasszal történhet, mely során a talajmintavétellel határozható meg a telelő rovarok egyedszáma. A kora tavaszi előjövetel megállapítására talajcsapda (30×40 cm-es gödör, melybe kukoricanövényt helyezünk) alkalmazható. A rovarok kártétele általában tábla széléről indul, mivel telelőhelyükről előjőve „gyalogosan” közelítik meg a tápnövényük tábláit. Így itt jól felmérhető kezdeti, egyben várható kártételi nyomásuk. A kukoricabarkó leginkább talajon mozog, csupán magas (27°C-on) hőmérsékleten repül. Ezt a biológiai tényt aknázta ki a korabeli növényvédelem, amikor táblaszélére ásott verembe gőztenziós szert (a forát hatóanyagú Timetet) helyezve csökkentették a betelepülő barkók egyedszámát.

A kukoricabarkó elleni védekezési lehetőségek ismertetésénél ki kell hangsúlyozni a helyes agrotechnika alkalmazását, amellyel a kártétel a legegyszerűbben és legolcsóbban mérsékelhető. Nagyon fontos, hogy a kukorica-vetőmag megfelelően előkészített, aprómorzsás, nedves talajba kerüljön. Az optimális nedvességállapot esetén nem csupán a talaj-előkészítés műveletei könnyíthetők meg, hanem a talajban lévő csíra vízfelvétele is optimálissá válik. E szempont, illetve a megfelelő tápanyag-utánpótlás betartásával biztosítható az állomány homogén kezdeti fejlődése.

Meg kell említeni még a hatékony gyomirtás jelentőségét is, ugyanis a kukoricában fellépő egyszikű gyomok előmozdítják a barkók betelepedését, tápnövényként segítik azok életfeltételeit. E technológiai elemeknek kiemelt fontossága van a fiatalkori kártevőkkel, így a kukoricabarkóval szembeni védelem terén, melyek egyenes következménye, hogy a kukorica képes „kinőni a kártevő foga alól”.

A lárvák elpusztítását célzó védekezés gazdasági szempontok miatt nem jöhet szóba. Az imágók elleni vegyszeres védekezést régebben a vetés előtt, vagy azzal egy időben végzett talajfertőtlenítéssel, valamint a keléstől számított többszöri porozással, később permetezéssel oldották meg. Ezt követően magcsávázással és különböző granulátumok alkalmazásával értek el kitűnő eredményeket nagyüzemben. Újabb vizsgálati eredmények is az inszekticides vetőmagcsávázás hatékonyságát emelik ki – függetlenül a jelenlegi hatóanyag kínálat jelentős visszaszorulásától – a vetéssel egy menetben kijuttatott talajfertőtlenítőkkel (felhasználható hatóanyag 2019-ben a klórpirifosz) szemben.

Kukoricában jelenleg a tiakloprid, cukorrépában (időlegesen) a tiametoxam, míg napraforgóban a bifentrin hatóanyagok állnak rendelkezésre. Laboratóriumi vizsgálati eredmények rámutattak, hogy a kukorica vetőmagra felvitt klotianidin (napjainkban itt már nem engedélyezett hatóanyag, helyette: tiakloprid) a 6. napra a kísérleti állatok döntő százalékát elpusztította (95%), ill. a kísérlet végén regisztrált levélrágást jelentősen minimalizálta (0-1,35%). Vizsgálati eredmények továbbá igazolták e kezelés hatékonyságának kötöttebb talajon tapasztalt visszaesését. Összességében e technológia alkalmazásával a minimális levélpusztulás is elkerülhető, a kezelt növénnyel táplálkozó kártevő gyors pusztulása miatt.

A fajhoz köthető kártételi küszöbérték kukoricában 3-4 imágó/m2. Az idősebb növényre csak tömegesebb egyedszáma (30-50 egyed/m2) jelenthet veszélyt. A területen tapasztalt e kártevő nyomás esetén mindenképpen az állomány inszekticides kezelése javasolt, a drasztikus kár elkerülése érdekében. E technológiai műveletre egy felszívódó hatóanyag, a neonikotinoidok közé tartozó acetamiprid, illetve egy kontakt hatású piretroid, a zéta-cipermetrin áll rendelkezésre.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Gubacsot okozó atkák a körtén, I. rész

2024. július 12. 09:40

A Gubacsatkák családjából 3 nemzetség fajai fordulnak elő a körtéken, de gubacsokat okozó fajokat csak a Epitrimerus, és az Eriophyes nemekben találunk.

Tarlók, árvakelések hatása a növényvédelemre

2024. július 9. 08:40

Az árvakelések részben hasznosak a talajaink védelme szempontjából, ugyanakkor hordoznak növényvédelmi kockázatokat is.

Mi van a kalászban? A fertőzések tüneteit most lehet a legkönnyebben észrevenni

2024. július 8. 10:10

A betegségek nem most, a csontszáraz növényállományban okozták a fertőzést, de tüneteiket most lehet a legkönnyebben észrevenni.

A kártevők is hamarabb jönnek, figyeljünk oda a kukoricára!

2024. július 5. 10:10

A kukorica virágzása Magyarországon általában június legvégén – július elején indul, idén azonban az ország déli részében már június 18-20. körül elindult a címerhányás.

A kukoricabarkó

2019. május 26. 14:23

A kukoricabarkó az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe, a rovarok (Insecta) osztályába, a bogarak (Coleoptera) rendjébe, az ormányosbogár-félék (Curculionidae) családjába, Entiminae alcsalád Tanymecus nemébe tartozik. A nevezett genus két károsító fajjal képviselteti magát a Kárpát-medencei agrárfaunában.

Előjöttek az első burgonyabogarak

2020. május 5. 16:17

Megkezdődött a burgonya kelése, a növényállományok zöme a kelés - 1-3 levél fejlődés állapotában van. Az első burgonyabogár imágók előjöttek telelőhelyükről és keresik a burgonyát.

Fiatalkori kártevők: a küzdelem kelés után kezdődhet is ellenük

2024. április 8. 05:40

A fiatalkori kártevők súlyos károkat okozhatnak, és az ellenük való eredményes védekezés mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az adott kultúrától megfelelő termést és bevételt várhassunk.

És a kukoricák? Szépek!

2022. május 30. 09:17

A kelőfélben lévő, vagy a néhány leveles kukoricában mindig számíthatunk a talajlakó kártevők kártételére.