Az őszi vetésű gabonaféléknek a tél túlélése meglehetősen nagy kihívás. Nem csak a hideg és a hóborítás hiánya, vagy netán extrém mértéke jelenthet számukra problémát, hanem egyes fertőző eredetű betegségek fellépése és sajnos egyes növényélettani problémák is.
Ezek döntően különféle tápelemhiányokból alakulnak ki és sok esetben a látványos tünetek kialakulásakor már a növény olyan mértékben beteg, hogy annak a későbbi termésre is negatív hatása van.
Nem mindig kórokozó: mikor élettani a sárgulás?
Kora tavasszal a kalászos gabonák nagyon sok okból kezdhetnek el sárgulni. Okozhatja ezt felfagyás, különféle kórokozók, mint pl. a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) fellépése is, de ha egy teljes kalászos állomány tábla szinten sárgul be, akkor ott mindenképpen valamilyen növényélettani probléma van a háttérben.
A nitrogénhiány mint elsődleges kiváltó ok
Az erőteljes sárgulás tavasszal döntően a nitrogénhiány tünete. Ez jelentkezik legelőször és általában az őszi árpa állományokat sújtja a legerősebben. Ennek viszont némi emberi tényezője is van! Az őszi árpa esetében ugyanis meglehetősen gyakori az indokoltnál jóval korábbi vetés.
Ha netán van annyi nedvesség a talajban, akkor ez a gabona gyorsan kikelve hosszú időn át tud növekedni az ősz folyamán. Ehhez felhasználja a talajból felvehető nitrogén jelentős részét.
Ugyanakkor, ha megnézünk késő ősszel egy szép nagyra nőtt őszi árpát, akkor láthatjuk, hogy ezt a hatalmas lombozatot arányaiban rendkívül visszamaradott gyökérzetnek kell ellátnia. Ősszel, amikor a talaj a levegőnél később hűl le, még úgy-ahogy hozzájuthat a növény a gyökérzeten keresztül is a tápelemekhez, de tavasszal már más a helyzet.
Hideg talaj, kimosódás, blokkolt tápanyagfelvétel
Ebben az időszakban a talaj még hideg, de a növény már megkezdené a növekedést. A hideg talajból a semmi kis gyökérzet útján nem jut táplálékhoz a növény. Ráadásul a téli csapadék a maradék, könnyen felvehető nitrogén döntő hányadát is kimosta a talajból.
Az idei év tavaszán a szerencsére jelentős mennyiségű hó olvadása miatt ez a kimosódás jelentősebb. Ráadásul a vizes, hideg talajokból más tápelemek, mint pl. a foszfor, valamint sok fémes nyomelem felvétele is erősen akadályozott.
Elsősegély tavasszal: lombon keresztüli táplálás
A megoldás mindenképpen a növények minél előbb történő „megetetése”, mégpedig jobb híján a lombozaton keresztül. Ha relatíve kevés a gyökere a növénynek, ráadásul a talajban sem olyanok a körülmények, hogy a tápanyag felvétel zökkenőmentesen történjen, akkor kénytelenek vagyunk a lombozaton keresztül táplálni egy ideig.
Ennek volumene kisebb, mint amennyit a növény a gyökereken keresztül fel tudna venni, de első segélynek elegendő. Ugyanakkor amint a talajokra rá tudunk menni, erősen ajánlott egy komplett, minden szükséges tápelemre kiterjedő tavaszi fejtrágyázás elvégzése.
Élettani levélfoltosságok
Sok gazdálkodó kora tavasszal a nitrogénhiány okozta sárgulást csak kizárólagos nitrogén pótlásával oldja meg. Pedig más tápelemekből is hiánya van sokszor a növénynek, de ez a sárgulás miatt alig látszik, illetve jól látható tünetekkel csak később fog megnyilvánulni.
A tavasz beköszönésével a növények élettani folyamatai, mint a fotoszintézis, légzés, stb. nagyon felgyorsulnak. Ennek során képződnek olyan erősen oxidatív melléktermékek is, amelyek mérgezőek a növényre. Ezek gyors eltüntetését, ártalmatlanítását egy jól működő enzimrendszer végzi. A rendszer működéséhez ugyanakkor néhány nyomelemre is szükség van.
Kellő mennyiségű réz, cink, mangán nélkül ez az ártalmatlanítási folyamat nem tudja maradéktalanul ellátni a feladatát. Ekkor a növények levelein eleinte igen apró vizenyős, áttetsző foltok, később elhaló foltok formájában jelentkezik a levélfoltosság.
Jellegzetes mintázat a levélen
Az ilyen élettani foltosságok jellemzője, hogy mindig van bennük valamilyen rendszer, mivel a levél legnagyobb besugárzást, legtöbb napfényt kapó részén, a levél csúcsán, vagy pedig – széles levelű fajták esetében – a levél hajlásának pontján kezdődnek és ott is indul el a szövetek elhalása.
Ez a folyamat a felsorolt elemeket tartalmazó lombtrágyázással kiválóan blokkolható. Sőt, amíg nincsenek sejt szintű elhalások (a picike vizenyős, áttetsző foltok időszakában), addig egy ilyen kezeléssel ez a káros folyamat vissza is fordítható. Nagyon sok, a gabonákra specializálódott olyan lombtrágya van forgalomban, amelyek képesek ezt a problémát hatékonyan orvosolni.
Gyakori tévedés: amikor a fungicid nem segít
Gyakori hiba a termelők részéről, hogy a foltokat valamilyen kórokozó fellépésének tüneteivel tévesztik össze és fungicides kezeléssel próbálnak tenni ellene. Amely persze teljességgel felesleges és hatástalan. Viszont igencsak költséges. Ekkor a növény amúgy is stresszes helyzetben van, nem hiányzik neki még egy fungicid hatóanyag feldolgozása is.
Az élettani foltosságra való hajlam meglehetősen jól rögzült fajta tulajdonság. Sajnos a hivatalos fajtaleírásokban erre nem igazán találni adatokat. Viszont érdemes figyelni rá, mivel ez az élettani probléma meglehetősen nagymértékben csökkentheti az asszimiláló felületet, amely akár durvább mértékű termés kieséshez is vezethet.
A képek a szerző felvételei.
