A hideg periódus lezártakor eső áztatta a határt szinte mindenütt, így kedvezően alakul a növények fejlődése, de a kártevők és betegségek terjedése is felgyorsult.
Április utolsó napjaira visszatért a májusnak megfelelő időjárás. A nappali maximumok általában 20 °C közelében vagy felette tartózkodnak, éjszakánként pedig nem csökken 10 fok alá a hőmérséklet.
A korábbi hideg és száraz időjárás miatt sokáig stagnált a kalászos gabonaféléken fertőző sárgarozsda terjedése, most a kártétel járványszerű megerősödéséről számolnak be a növényorvosok.
A hosszútávú előrejelzések melegebb időszakot prognosztizálnak, de jelenleg még sárgarozsda járványtól kell tartani mind az őszi, mind pedig a tavaszi vetésű kalászos gabonákban.
A már fertőzött és fertőzésnek kitett területeken haladéktalanul el kell végezni a preventív, mind pedig a kuratív jellegű lombvédelmet. A kezelésekre olyan hosszú hatástartamú gombaölő szereket válasszanak melyek más kórokozók ellen is hatékonyak, mert a sárgarozsda mellett folyamatosan terjed a felső levélemeletek és a zászlóslevél irányába a szeptória, a rinhosporium, a lisztharmat, a pirenofora.
Terjed a kalászfuzáriózis is
Ne feledkezzünk meg, hogy a felmelegedő időjárás mind inkább kedvez a kalászfuzáriózisnak is, hiszen napokon belül kalászol az őszi búza, ezzel pedig ez a növény is fogékonnyá válik a megbetegedésre.
Enyhe emelkedést mutat a gabonalevéltetű fertőzés, viszont a vetésfehérítő bogarak létszáma az észlelési szint alá csökkent, így egyre kevesebb már a frissen lerakott tojás. A lárvák károsítása növekedésükkel arányosan növekszik, de néhány fertőzött góctól eltekintve alig változik.
Most elsősorban a tavaszi árpa és zabvetéseket kell figyelni, mert itt nagyobb károkat képes okozni a vetésfehérítő bogár és lárvája.
Az őszi káposztarepce állományok fejlődésén sokat segített a közelmúltban lehullott eső. Folyamatos a becők kitelítődése, a korábbi védekezéseknek köszönhetően a kártevők egyedsűrűsége a veszélyességi küszöbérték alatt van, a száron-és levélen betegséget okozó gombák nagyobb arányú megjelenése egyelőre várat magára.
A korán (idejekorán) vetett kukoricákon az alacsony hőmérséklet és a talajmenti fagy többfelé károsodást, sárgulást okozott, melyet kinőnek a növények, de visszavetik fejlődésükben. Emellett a fiatalkori kártevők közül a barkófélék, a sároshátú bogarak jelentős levélveszteséget okoztak a kukorica mellett a napraforgón is, ami szintén hátráltatja a növények intenzív fejlődését.
