Az elmúlt héten jobbára hűvös, őszi időjárás uralkodott. Éjszakánként több alkalommal fagyott, de nappal sem emelkedett 15 Celsius fok fölé a maximum hőmérséklet. Eső csak kevés helyen esett, a hegyekben hó is hullott. A napraforgó és a kukorica betakarításával párhuzamosan folyik az őszi búza vetése, a korábbi vetések már kelő félben vannak. A kártevők aktivitása lecsökkent, már csak néhány faj okoz gondokat.
Az őszi káposztarepce állományok fejlettsége országszerte elérte a 6-8 lombleveles állapotot, de néhány szárazság sújtotta körzetben még igen heterogének a növények. A korábbi védekezések hatására a leggyakoribb károsítók egyedsűrűsége jelentősen lecsökkent. A repcebolha foga alól kinőttek a növények, a repcedarázs imágók rajzása a minimálisra csökkent, a lárvák létszáma pedig a veszélyességi küszöbérték alatt van. Jelenleg gócszerűen a lombszinten károsító bagolylepke fajok hernyói rágják a növények leveleit, itt-ott pedig kis létszámban a vetési bagolylepke hernyója, a mocskospajor okoz foltszerű kipusztulást a növényállományokban. A növények gyökerein folyamatosan rakja petéit a káposztalégy, helyenként már a lárvák szívogatása is megfigyelhető.
Általánosan megfigyelhető a mezei pocok betelepedése a repce vetések szegélyeibe, főként a pillangós területekről, ahol több tájegységben a lakott járatok száma meghaladja a 4 darabot 100 négyzetméterenként. A mezei pocok betelepedése megkezdődött az elvetett őszi árpa és búza területek szegélyeibe is. A hűvös és jobbára száraz idő nem kedvez a repce betegségeinek sem, így eddig csupán szórványosan figyelhető meg a peronoszpóra és a fómás levélfoltosság. A fertőzés nagysága jelenleg nem indokol növényvédelmi beavatkozást.
Országszerte kelnek az őszi árpa vetések, helyenként a búza is. A kelések állapota igen heterogén, több csapadék kellene a növények intenzív növekedéséhez. A táblák kizöldülésével párhuzamosan intenzíven telepednek át a szívókártevők a vetésekre a környező fűféle növényfajokról. Különösen aktívak a gabonaféléken szívogató levéltetű fajok valamint a mezei kabócák a betelepedésben. A szárnyas levéltetű alakok már folyamatosan alakítják ki a lárva kolóniákat, ebben az éjszakai erősebb lehűlés sem akadályozó tényező.
Mindkét kártevő csoport jelentős tényező a különböző gabonavírusok terjesztésében, ezért amennyiben az együttes fertőzöttség meghaladja a növények 10 %-át, indokolt a levéltetvek és a kabócák elleni védekezés. Szórványosan, elsősorban kalászos utáni kalászos vetéseken megjelentek a gabonafutrinka lárva, a csócsároló rágásnyomai, de ez jelenleg csupán észlelési szintű károsítás.
