Az átlagosnál jóval szárazabb október után november első hetében csapadékosabb periódus vette kezdetét. A növénytermesztés minden ágazatára alaposan ráfér egy kiadós áztató eső, mert a talajokból teljes mértékben eltűnt a nedvesség, így az őszi vetésű növények csak az éjszakai harmatból tudtak némileg táplálkozni. A tartós nedvességhiány elsősorban az őszi árpát és a búzát kínozta, ezért fejlődött annyira kiegyenlítetlenül a növényállomány. A mostani esők azonban akár néhány nap alatt képesek helyrehozni a heterogén növekedést. Az áztató csapadék jó hatással lesz az év hátralevő talajmunkáira is, mert az eddigi műveletek nem a legjobb minőségűek.
A növények fejlődésével párhuzamosan az őszi káposztarepcében, az árpában és a búzában egyaránt erős levéltetű-fertőzés kialakulásának lehetünk szemtanúi. Ennek oka elsősorban az átlagosnál jóval melegebb nyár és ősz. A szárnyas levéltetű egyedek már az árvakelésű növényeken és a zöldítésre szolgáló keresztes virágú növényeken viszonylag korán kifejlődtek, így már az elsőként kikelt vetéseken rövid időn belül megjelentek. Az őszi káposztarepcén és az árpán már jó ideje erősödik a levéltetű-fertőzés, az őszi búzán pedig napjainkban is folyamatos az első levéltetű-kolóniák kialakulása.
Szárnyas levéltetű árpán
A növényorvos kollégák fotói alapján világosan látszik, hogy az 1-2 leveles növényeken a szárnyas ősanyák mellett hogyan gyarapodnak a levéltetű lárvák. Most még telepenként néhány lárva látható, de a kellemes időjárás és a tápdús zsenge táplálék elősegíti a levéltetű-kolóniák növekedését. Minél tovább tart a levéltetvek fertőzése, annál nagyobb az esélye a vírusfertőzés átadásának. A fertőzött növények egész nyáron jelen voltak környezetünkben, hiszen nagyon sokan elhanyagolták a tarlók rendszeres ápolását, ami az elsődleges melegágya a vírusok fennmaradásának.
Árpa helmintosporiózis
A száraz ősz ellenére a fejlettebb őszi árpa- és búzavetéseken máris megjelentek az első gabonalisztharmat és helmintospóriumos (dreslera) levélfoltosság betegségek tünetei. Bár a fertőzés most még csak a fejlettebb növényállományokban, és tüneti szinten jelentkezik, az esőzések miatti nedves növényállományokban a megbetegedés szintje várhatóan erősödni fog. A tartós nedvességborítás elsősorban a levélfoltosságot okozó betegségek számára kedvező, de a további enyhe időjárás elősegítheti a gabonalisztharmat telepek számának növekedését is.
Csócsárló kártétele búzán
A tartós szárazság nem kedvezett a gabonafutrinka fertőzés kialakulásának, a kártevő ugyanis ilyen körülmények között nem rakja le tojásait. A nyár folyamán pedig a tarlókon igen sok vándorló imágóval lehetett találkozni, ennek ellenére most nincs „csócsárló” fertőzés még az önmaguk után vetett gabona táblákban sem. A fejlettebb növényállományban kikelt lárvák már kevésbé veszélyeztetik a növényeket.
