Az elmúlt hét időjárásában a meghatározó tényező a változékony, országszerte csapadékos idő volt. Kiszámíthatatlan eloszlásban helyenként két nap alatt kéthavi csapadék is lehullott. Ezeken a helyeken a talajok és a gabona felszáradásáig szünetel az aratás. A lábon álló, illetve megdöntött kalászos minőségén sokat rontott a lehullott eső. Az átnedvesedett kalászokon máris megjelent a korompenész. A kedvező talajnedvességi viszonyok miatt a tarlók gyors kizöldülésére lehet számítani.
A kukoricatáblákon továbbra is folyamatosan rajzik a kukoricamoly, az eddig kikelt hernyók többsége már lehatolt a cső alatti szárrészbe, illetve a csőkezdeményeket is megtámadta. A növények átlagos tőfertőzöttsége tájegységenként igen változatosan alakul, délen és Közép- Magyarországon, a nagyobb kukoricatermesztő körzetekben erősebb az eddig kialakult fertőzés, míg az ország északi és nyugati tájain mérsékeltebb a megrágott növények aránya, de az alacsonyabb fertőzés is eléri a 10-15 %-ot.
Napos, meleg órákban intenzíven táplálkoznak az amerikai kukoricabogár imágók. Csövenként átlagosan 1-3 bogarat látni, a kombinált, hímeket és nőstényeket fogó csapdák heti fogása 100 és 200 között van, a magasabb értékeket kukorica után kukorica területeken fogják a csapdák. Mindezek ellenére a csöveken megtermékenyülési hiányosságok eddig nem láthatók, sőt a kedvező nedvességi viszonyok miatt kevés a kidőlt, illetve hattyúnyakas kukoricák aránya.
A napraforgó túlnyomórészt elvirágzott, a magképződés számára kedvezőek a feltételek. A poloskák és más szívó- és rágókártevők aránya elenyésző, a védekezés indokolatlan ellenük. A szárat, leveleket- és tányért károsító betegségek közül a szklerotíniás megbetegedés egyre több szártünetet okoz, a szártöveknél pedig sok a betegség szaporító képlete, a szklerócium. A leveleken az alternária mellett egyre több a diaportés levélérközi elszáradás, ahonnan fertőződnek a levélnyélen keresztül a szárak, illetve a bélszövet.
A burgonya táblák alternáriás- és fitoftórás ferőzöttsége az esőzések következtében felerősödött. A megbetegedés a csapadékosabb tájegységekben közepes erősségű fertőzöttség mellett a növények 15-30 %- át érinti. A talajok folyamatos nedvesség párolgása miatt intenzív védekezés javasolt a betegségek ellen. A burgonyabogarak második nemzedékének a népessége egyelőre alacsony, nem igényel beavatkozást.
A jelenlegi gyapottok bagolylepke népesség alakulására az igen változékony helyzet a jellemző. Van ahol csak elvétve találkozni vele, másutt pedig már hosszabb ideje fogják a fény- és feromon csapdák, igaz, hogy ezeken a helyeken sem tömeges a lepkék repülése, kártételekről pedig egyáltalán nincsenek információk. Megbízható információkról viszont csak a helyileg kihelyezett csapdák tájékoztatnak bennünket.
(Borítókép: Rózsa Lívia / NAK)
