Július utolsó napjaiban országosan a kánikulai hőség volt a jellemző, gyakran 34-36 Celsius fok hőmérséklet mellett. A meleg csak a hét végén, augusztus első napjaiban mérséklődött. Csapadék sokfelé esett, de igen szélsőséges eloszlásban, néhány millimétertől felhőszakadás nagyságig, nemritkán jégveréssel társulva. A kalászos gabonák és az őszi káposztarepce betakarítása gyakorlatilag befejeződött, a tarlóhántás már csak az utoljára learatott területeken folyik. A tarlók nedvességi állapota kedvező az elhullott magvak és az elfekvő gyommagvak csírázásához, különösen erős a parlagfű és a rizómás fenyércirok kelése, így a következő hetekben koncentrálni kell a tarlóápolásra, illetve a nehezen írtható gyomnövények vegyszeres gyérítésére.
A kukorica állományok molyfertőzöttségét most fokozza a második nemzedék rajzása. A lepkék rajzása folyamatos, nyugaton még csak néhány darab a heti fogás, de délen és keleten ennél jóval erősebb. Az amerikai kukoricabogár imágók még most is jelen vannak, peterakásuk folyamatos, a kedvező talajállapot elősegíti a bőséges tojásrakást. A kukorica leveleken a táplálkozás miatt erősödik a hámozgatás.
A gyapottok bagolylepke feromon csapdák fogása több tájegységben hetenként meghaladja a 200-300-as számot, ugyanakkor a csőkártétel is fokozódik, az érintett táblákon a csövek 30 %-a már most károsodott a hernyórágástól. A megrágott csővégeken megjelentek a fuzáriumos csőpenész első tünetei, melyek erősödése várható csapadékos időjárási körülmények között.
A jégveréssel sújtott táblákon jellemzően megjelent a kukorica golyvásüszög, mely sebfertőző, és károsít levélen, száron és csövön egyaránt. A takácsatka fertőzés most nem emelkedett, de többfelé jellemző az alsó levelek száradása a szívogatás következtében. A gyengébb tápanyag-és nedvesség ellátottságú táblákon már az alsó 3-5 levél leszáradása a jellemző.
A napraforgó állományok túlnyomórészt a citromérés állapotában vannak, de általánosan jellemző az 5-10 % körüli késői virágzás, ami a tavaszi kedvezőtlen kelési viszonyok következtében alakult ki. A levelek és a szár fertőzöttségére az alternáriás- és a diaportés megbetegedés a jellemző, a tüneteket elsősorban a leveleken lehet észlelni, kisebb mértékben a száron. A tányérok megbetegedése csupán észlelési szintű, de a jégveréses táblákon a szürkepenészes rothadás már felütötte a fejét. A foltok száraz időben még beszáradhatnak, csapadékosabb körülmények mellett viszont gyors terjedésnek indulhatnak.
Az útmenti kaszálások következtében az aranka fertőzés terjedése figyelhető meg. A parazita gyomnövény fejlődését és maghozását az idei, szélsőségekben bővelkedő időjárás nem gátolta, így csupán a fertőzött foltok kezelésével tudjuk megakadályozni terjedését.
