Október utolsó dekádja a csendes, derült, „vénasszonyok nyarát” idéző időjárásban telik. A nappali hőmérséklet 15-18 °C körül alakul, de éjszakánként már időnként fagypont körülire csökken a levegő hőmérséklete.
Rendszeresen erős az éjszakai harmatképződés, ami csak a déli órákra szárad fel. A nagy hőmérsékletkülönbség elősegíti a fák lombjának színeződését, egyúttal pedig a lombhullást is.
A kerttulajdonosok dilemmája, hogy a pázsit nyírását meddig végezzék rendszeresen, mikor fejezzék be. A rövidebb nappalok, a hőmérséklet csökkenése miatt ebben az időszakban lelassul a gyep növekedése is, a keletkezett asszimilátákat a növények a föld alatti növényrészekbe transzportálják, hogy a téli, zordabb időszakot minél kevesebb veszteséggel vészeljék át.
Ebben segíthetünk, ha ritkítunk a fűnyírás gyakoriságán, ha a tarlómagasságot emeljük, illetve a növekedéshez használt tápanyagok összetételén, a tápanyagok egymáshoz viszonyított arányán radikálisan változtatunk.
Az intenzív növekedési szakaszban a nitrogéntúlsúlyos összetételű tápanyagokkal elősegítjük a gyors növekedést, most viszont változtatni kell a tápanyagok arányain. Előtérbe kell helyezni a foszforban és káliumban gazdag összetevőket, valamint fokozni kell a magnéziumellátást. Mindez visszafogja az erős növekedést, és egyúttal elősegíti a téli időszakra való felkészülését a pázsitnak.
A rendszeres nyári fűnyírás során rengeteg fűmaradvány kerül a növények tövéhez. Ennek egy része gyorsan elkorhad, humifikálódik, de marad bőven, ami nem képes elbomlani, hanem filcréteget képezve levegőtlenné teszi a gyep talaját. A levegőtlen talajban a gyökérzet egy része elpusztul, másrészt pedig gátolja a növény sarjadását, kiritkul a pázsit.

Érdemes a kialakult, elhalt növényi maradványokból álló réteget gyepszellőztetővel fellazítani és eltávolítani. Magunk sem gondolnánk, hogy mekkora elhalt fűtömeg távolítható el a szellőztetés során.
A másik igen fontos feladat a lehullott falevelek rendszeres eltávolítása. Ennek a munkának szintén az a célja, hogy a pázsitot levegőztessük. A vastag levélréteg, pláne, ha tartósan nedves az őszi esőktől, elzárja a növényeket a szellőzés lehetőségétől és a fénytől.
A befülledt pázsiton azonnal megjelennek azok a kórokozó gombák, melyek a leggyakoribb fűféle-betegségeket (hópenész, rozsdagombák, lisztharmat, levélfoltosságok stb.) okozzák. A betegségek elkerülése érdekében ne hanyagoljuk el ezt a feladatot sem.

A vakond és más rágcsálók sok keserűséget okoznak a kertészeknek. Az utóbbi években ezek az élőlények télen is folyamatosan jelen vannak a kertben.

A vakondtúrást, pocokjáratokat rendszeresen meg kell szüntetni, mert kiritkul a pázsit. Pocokkártétel elhárítása csak csapdázással, csalétek kihelyezéssel számolható fel eredményesen. A vakond befogására, mivel védett állat, élvefogó csapdát lehet használni.
