Július utolsó hetében folytatódott a többnyire száraz, mérsékelten meleg időjárás. Az időszak eleji hőségnapokat egy hidegfront szakította meg, mely csupán helyenként hozott magával kevés csapadékot. A páratartalom értékek is csak az esős napok környezetében emelkedtek 75–80% fölé, habár a hőingadozás és a páralecsapódás is jelentős volt.
A reggeli óráktól gyakran felélénkülő szél a nedvességet hamar felszárította, így a páratartalom mellett a levélnedvesség értékek is csökkentek az ültetvényekben. Ezek a körülmények a kórokozóknak kevésbé, a kártevők számára viszont annál inkább kedvezőnek mutatkoztak.
Almásban változó kártevőhelyzet, figyelni kell az almamolyra és atkára!
Almatermésűekben a kórokozóhelyzet nem változott számottevően. Újabb varasodás tünetek csupán a párásabb, csapadékosabb (dunántúli) területeken jelentek meg az érzékeny fajták levelein. A lisztharmat újabb tüneteivel nem találkoztunk, de jelen körülmények között a fertőzésveszély már egyébként is csökkenő. A betegségek közül most a moníliás gyümölcsrothadás okozhat problémát, különösen ott, ahol rovar- vagy madárkártétel, mechanikai sérülés (pl. jégverés) érte a terméseket.
Az almamoly rajzása nagyon változatos képet mutat, számos ültetvényben azonban még növekvő számban rajzik a második nemzedék. A gyümölcsök fertőződése folyamatos, ahogy a kártétel következtében a gyümölcshullás is. Az almalevél-aknázómoly rajzása tömeges, több ültetvényben még mindig növekvő számú a populáció, 400–550 db imágó/csapda/3 nap fogással. Az almalevél-törpemoly és az almalevél-sátorosmoly rajzása továbbra is alacsony szintű, csökkenő tendenciájú.
Több almáskertben fokozódott a piros gyümölcsfa-takácsatka felszaporodása és kártétele. A fertőzött ültetvényekben célszerű a lombozatot alaposan átvizsgálni, mivel a téli tojások lerakása előtt még hatékonyan tudjuk gyéríteni az atkanépességet! Az engedélyezett készítmények többsége érés kezdetéig használható, de az akaricidválasztás előtt vegyük figyelembe az élelmezés-egészségügyi várakozási időket is!
Csonthéjasok: monília, molyok és korai gyümölcshullás
A kajszi, őszibarack, szilva érése, betakarítása folyamatos. Az almatermésűekhez hasonlóan az érés előrehaladtával és a sérülések nyomán a moníliás gyümölcsrothadás fertőzésveszélye erősödő! A betegség ellen csak az éréshez köthető moníliás gyümölcsrothadás ellen védekezhetünk megelőző jelleggel az engedélyezett fungicidek valamelyikével, az élelmezés-egészségügyi várakozási idők betartása mellett.
Kajszi- és őszibarackban a keleti gyümölcsmoly rajzása folyamatos, csupán helyenként mérséklődő. Ezzel párhuzamosan a lárvák gyümölcskártétele fokozódott, melynek többek közt idő előtti gyümölcshullás a következménye. A barackmoly egyedszáma továbbra is alacsony, de a rajzás folyamatos, csökkenő.
Szilvában a szilvamoly rajzása sok esetben visszaesett, de a nagyobb gyümölcsösökben nagyszámú a jelenlét. A tojásrakás, lárvakelés, fejlődés folyamatos, a fertőzött gyümölcsök hullása intenzív!
A betakarítás utáni állapotú cseresznye-, meggyfákon a sztigminás levéllyukacsosodás terjedése stagnál, ellenben főleg házikertben a blumeriellás levélfoltosság felszaporodása figyelhető meg (teljesen kezeletlen fákon). A betegségből és egyéb élettani okokból eredően a lomb sárgulása, hullása megkezdődött.
Dió: fúrólégy, levélhullás és betegségek
Dióban a nyugati dióburok-fúrólégy rajzása mindenütt tapasztalható, általában alacsony, de területenként változó egyedszámmal (25-40 db imágó/csapda/hét). Ahol még nem tették, a védekezéseket haladéktalanul el kell kezdeni, mert a kártevő párosodása, tojásrakása folyamatos!
A baktériumos és gombás megbetegedések és az aszály következtében megkezdődött a diófák lombjának sárgulása, gyenge hullása.
Szőlő: peronoszpóra, lisztharmat, kabóca
Szőlőben az elmúlt héten újabb peronoszpóra tünetek jelentek meg a fiatal, hajtásvégi leveleken. A levélfonákon a spóraképződés nagymértékű, időjárástól függően a következő napokban újabb lombfertőzések vannak kilátásban. A lisztharmat nagyobb arányú tünetmegjelenése inkább a fürtökön volt tapasztalható az idei évben, lombon egyelőre alacsony szintű a betegség fellépése.
A színeződő, zsendülő fürtök már egyik betegséggel sem fertőződnek, a lomb azonban igen. Ezért a későbbi fajtáknál a lomb védelme érdekében újabb védekezés válhat szükségessé, mellyel a kórokozók áttelelési esélyeit csökkenthetjük. A korai fajták esetében (pl. Irsai Olivér) már nem javasolt a fungicides beavatkozás!
A botrítisz fertőzésveszélye az érés előrehaladtával növekvő, különösen a vékony héjú, tömött fürtű fajtákban. A kórokozó számára kedvező csapadékos időjárás fennállásakor a megelőző védekezés javasolt speciális botriticid készítménnyel.
Az amerikai szőlőkabóca imágó rajzása folyamatos, mostanra erőteljesen növekvő számú a csapdákban. Nem ritka a napi 80-120 db-os fogás a sárgalapokon! A fitoplazmás betegséget a lárvák mellett az imágók is terjesztik, tehát az ellenük való védekezés jelenleg is nagyon fontos, a fitoplazma-szerű tüneteket mutató növények folyamatos eltávolítása mellett!
Szőlőben a zöld cserebogarak helyenként (Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád-Csanád vármegye) jelentős kártételt okoznak a szőlő lombján!
Tüh Annamária
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
