Az október eleji lehűlés az ország szinte minden táját érintette. A -2,6 és -1,0 fok közötti minimum értékek a mérsékelt nappali felmelegedés mellett (18-20 °C) már igazi őszi időjárást hoztak.
A negatív tartományú levegő hőmérséklet a gyümölcsfák lombhullási folyamatát elsősorban a vegetációs időszak során megbetegedett fákon gyorsította fel, míg a megfelelően gondozott, ápolt fák továbbra is jelentős, zöld lombtömeggel pompáznak. A lehullott csapadék tekintetében sem állt be számottevő változás, csupán néhol (délnyugati tájakon) hullott 10-15 mm mennyiség.
Gyümölcsösökben fokozódó lombhullás – a permetezés ideje közeleg
Az alma és a szőlő szürete a késői fajták esetében még zajlik. A jó kondícióban és egészségi állapotban, megfelelő vízellátottság mellett nevelt fák lombja még tartja magát, de az aszállyal sújtott területeken a lombhullás fokozódott. Az erőteljes lombvesztés elsősorban házikerti körülmények között a csonthéjasok, héjasok (cseresznye, meggy, dió) esetében szembetűnő jelenleg. Ott, ahol a lombozat legalább 50%-a lehullott, a lemosó permetezések megkezdhetők.
Betegségek és fertőzések: a moníliától a lisztharmatig
A meggy, illetve cseresznye levélbetegségei az idei évben a szárazság miatt mérsékelt károsodást okoztak, ellenben a csapadékosabb tájakon (Nyugat-Dunántúl) a vegetációs időszak második felére közepes fertőzöttség is kialakult az érzékeny fajtákban, melyek hozzájárultak a korábbi lombhulláshoz. Tavasszal a moníliás betegség virág, hajtás, majd később gyümölcstünetei sokasodtak a kertekben, amelyek ha a fán maradnak, jövőre nagymértékben növelik a fertőzési nyomást.
A réz + kén (esetleg olaj) tartalmú lemosó permetezés elvégzése előtt a fertőzött növénymaradványoktól tisztítsuk meg a fákat, majd bő lé mennyiséggel, >5 °C hőmérséklettől végezzük el az őszi fertőtlenítő kezeléseket! Házikertben a lehullott, fertőzött lomb összegyűjtése, vagy aprítása, lebomlásának elősegítése javasolt.
Kártevők visszahúzódása – a téli nyugalom kezdete
A kártevők közül már csak a szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly jelenléte tapasztalható észlelési szinten. Dióban a nyugati dióburok-fúrólégy megkezdte a téli nyugalmi állapotát.
Szőlőültetvények: a levélszíneződés és a rothadás jelei
A szőlő ültetvényekben szintén megkezdődött a vegetációs időszak végét (is) jelző klorofill lebomlása a levélszövetben, ennek következtében a levelek sárgulása, antociános elszíneződése, kismértékű hullása. Ez utóbbi leginkább a megbetegedett ültetvényekre jellemző. Egyes borvidékeken a szüret még folyamatban van, melynek befejezése az előrejelzett lehűlések miatt egyre sürgetőbb. Az érett, esetenként túlérett fürtökön a botrítiszes fürtrothadás fellépése fokozódott, de góc-szerűen a darazsak kártétele is tetemes.
Lisztharmat és kazmotéciumok – védekezés még lombhullás előtt
A lombozat lisztharmat fertőzése az érzékeny fajták levelein közepes-erős mértékűre növekedett. A lisztharmatos felületeken folyamatos a termőtestek (kazmotéciumok) képződése, érése. Tekintve, hogy a csapadék mennyisége továbbra is elmaradt az ilyenkor megszokottól, az érett termőtestek tőketörzsre történő lemosódásával eddig nem kellett számolnunk.
Azonban, ha csapadékosabbra fordul időjárásunk, a termőtestek a védelmet nyújtó kéregrepedésekbe kerülhetnek, ahol már nehezebben érhetjük el őket gyérítési céllal. Ezért a lemosó permetezéseket lehetőség szerint célszerű az esők előtt, a lombfelületet célozva elvégezni (>50%-os lombhullás), csökkentve így az érett és éretlen kazmotéciumok áttelelési esélyét.
Amerikai szőlőkabóca és fitoplazmák: marad a felderítés feladata
Az amerikai szőlőkabóca egyedei a fagyos napokat (-1 és -2,6 °C) követően a legtöbb ültetvényben már nem észlelhetők. Néhol legfeljebb észlelési szinten, de a táblaszintű detektálás az érintett területeken mindenképp javasolt.
A vektor által terjesztett szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegség tüneteinek felmérése még mindig aktuális és nagyon fontos, habár az idős és egyéb módon megbetegedett ültetvényekben már intenzívvé vált a lombozat színeződése, amely a betegség beazonosítását egyre inkább nehézkessé teszi.
A tünetes tőkék felismerését nehezíti az edénnyaláb betegségek (pl. ESCA) tüneteinek tömeges megjelenése is, melyek sokszor „keverten”, egy tőkén belül jelentkeznek. Ilyen esetben a fitoplazmás tüneteket mutató éretlen vessző lehet a segítségünkre a beazonosításban.
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
