Június első hetében a Medárd-napi eső csak szórványosan örvendeztette meg a gazdákat. A nyáriasra melegedett időjárásban (napi maximum: 29,0-33,0 °C) továbbra is az aszály volt a domináns az ország területén, amelynek mindössze annyi hozadéka volt, hogy néhány nedvesség igényesebb kórokozó terjedését visszafogta.
A június 8-9-e táján érkező átmeneti lehűléssel a minimum hőmérsékletek újra 10 °C alá csökkentek, mely a nappali felmelegedéssel átmeneti páralecsapódást eredményezett a lombfelületeken. Ez azonban nem tartott sokáig, mert a gyakran felélénkülő szél szinte pillanatok alatt felszárította. Az átlagos páratartalom értékek így 65-72% között változtak, míg a levélnedvesség borítottság 1,0-8,0 óra között alakult, ennél tartósabb értékek csak az esősebb körzetekben voltak mérhetőek.
Alma, körte: növekvő kártevőnyomás, de stagnáló betegségek
Almában a lisztharmat lombfertőzöttség egy-egy érzékeny fajtában erősödött, de az ültetvények többségén a csapadékmentes, meleg időjárás (gyakran alacsony páratartalom) miatt stagnál a betegség terjedése. Az alma-és körtefa varasodás újabb szórványos levéltünetei jelentek meg, de inkább a sűrű lombkoronájú, nehezen felszáradó, permetezetlen fákon. Ezzel együtt a betegségek jelentősebb mértékű terjedésére csupán esős, párás körülmények között számíthatunk majd.
Almában az almamoly rajzása a felmelegedéssel szinte mindenütt fokozódott, a fogások ültetvényenként nagyon változóak, 8-85 db imágó/csapda/hét között alakult. A helyi szintű csapdázás, megfigyelés mindenképp javasolt.
Az almalevél-aknázómoly 2. nemzedékének rajzása a fertőzött ültetvényekben erősödött, a fogások 150-350 db imágó/csapda/hét mennyiségben jellemzőek.
A levéltetvek felszaporodása még mindig fokozódott több almás kertben, de a gazdacserés fajoknál (szürke alma levéltetű) már egyértelműen tapasztalható a telepek elnéptelenedése, a szárnyas alakok elvándorlása nyári tápnövényeikre! A levélpirosító alma levéltetű kártétele visszaesett, jelenleg elsősorban a zöld almalevéltetű folyamatos károsítása tapasztalható.
A száraz, aszályos időjárás miatt (az öntözetlen ültetvények kivételével) a hajtásnövekedés kissé mérséklődött az intenzív fákon, mely a levéltetvek kártételi veszélyének csökkenését is eredményezheti. Ezért és a tápnövényváltás miatt a célirányos védekezések szükségességét érdemes már átgondolni!
Csonthéjasok: monília és cseresznyelégy veszély
A cseresznye és meggy érése, betakarítása folyamatos. Az érett fajtákban a szedés egyre sürgetőbb, ugyanis a száraz időjárás ellenére a moníliás gyümölcsrothadás jelentős mértékben fokozódott! A helyenkénti közepes-erős fertőzések nem meglepőek, mert habár túlnyomóan száraz időszakon vagyunk túl, a növekvő cseresznyelégy kártétel és az éjszakai-hajnali páralecsapódások nagymértékben súlyosbították a fertőzési helyzetet.

Ez a későbbi fajták esetében is várható, mert a viszonylag későn, vontatottan induló cseresznyelégy rajzás, mostanra tömegessé vált, esetenként 110-140 db imágó/csapda/hét fogással. A tojásrakás, lárvakelés folyamatos, ezért a védekezés időszerű és indokolt! A moníliás gyümölcsrothadás elleni megelőző védekezések során is tartsuk szem előtt az élelmezés-egészségügyi várakozási időket.
Még mindig vannak kertek, ahol a fekete meggy- és cseresznye-levéltetű kolóniáinak és kártételének erősödése tapasztalható, de többségében már megkezdődött a nyári tápnövényekre való elvándorlás (galaj-és veronikafélékre). Így egyre gyakoribb, hogy a permetezetlen fákon már csak a kártétel nyomait láthatjuk. Külön védekezés már nem célszerű a kártevő ellen.
A száraz, ámde időszakosan párás időjárás úgy tűnik, hogy a sztigminás levéllyukacsosodás újabb tünet megjelenésének is kedvezett. A fertőzöttség ezzel együtt még nem ad okot aggodalomra, védelem egyelőre nem indokolt.

Kajszi-és őszibarackban a keleti gyümölcsmoly és a barackmoly rajzása mindenütt erősödött, 40-150 db imágó/csapda/hét fogással.
Szilvában a szilvamoly második nemzedékének népessége is növekvő, ezzel párhuzamosan megkezdődött az első nemzedék által károsított gyümölcsök kényszeres színeződése, esetenként hullása. A rajzásmegfigyelés és védekezés javasolt.
Szőlő: gombabetegségek és molyok támadása
A szőlő virágzása folyamatos, és több fajta kötődése is megfigyelhető már. A gombabetegségek fertőzése számára kedveztek az időjárási körülmények, de országos szinten nagyon változatos módon. A szőlő lisztharmat, peronoszpóra és feketerothadás tünetei minden szőlőtermesztő régióban megjelentek. Míg az Alföld száraz vidékein a szőlő lisztharmat fertőzési gyakorisága és tünetmegjelenése fokozódott (elsősorban lombon), addig a dunántúli területeken inkább a peronoszpóra és feketerothadás fellépése fenyeget.

A csapadékosabb tájakon, a betegségre érzékeny fajtákban, közepes-erős mértékű peronoszpóra fürtkár alakult ki, a szintén jelentős mértékű levéltünetekkel egyidejűleg. A valószínűleg május utolsó hetében kialakult fertőzésekből a tünetes fürtök, levelek felületén tömeges a sporangium képződés, kiverődés, amely párás időjárás esetén újabb fertőzéseket idézhet elő.
Amennyiben tartósan marad a száraz, meleg időjárás a peronoszpóra terjedésének lassulására számíthatunk, de a kórokozó elpusztulásához több napon keresztül tartó (35-40 °C) extrém magas hőmérsékletek szükségesek. Optimális körülmények között, 20-25 °C hőmérsékleten 4-5 napra rövidül a betegség lappangási ideje, amely párás, esős körülmények között rövidebb permetezési fordulót, intenzív védelmet indokol!
Szőlőben a tarka szőlőmoly rajzása több ültetvényben újra erősödött, a csapdák kihelyezése, a kapszulák frissítése, cseréje célszerű. Az amerikai szőlőkabóca lárvakelése folytatódott, a felmelegedés miatt mindenütt tömegessé vált! Többségében még mindig az L1-es lárva fokozatokkal lehet találkozni, de ~20-30%-ban megjelentek az L2-es fokozatú lárvák is.
Dió: teknőspajzstetű és levéltetvek
Dióban folyamatos és nagyszámú a közönséges teknős pajzstetű lárváinak a rajzása, szétterjedése a lombozaton. A lárvakelés folyamatos, ezért az inszekticidekre egyébként érzékeny fiatal lárvák ellen a védekezés időszerű és indokolt a fertőzött ültetvényekben.
Dióban megjelentek a sárga dió levéltetű kisebb-nagyobb telepei a lombozaton, a védekezés csak erőteljes felszaporodás esetén válhat szükségessé.
Tüh Annamária
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.