Június első dekádját időjárási szempontból a szélsőségek jellemezték. A több hullámban érkező nagy nedvességű időjárási frontok bőséges csapadékot produkáltak, de eloszlása igencsak szélsőséges volt.
Helyenként villámárvizet, jégesőt okozott, másutt pedig, az Alföldön alig hullott az égi áldásból. A növényegészségügyi helyzet is ennek megfelelően alakult az elmúlt időszakban.
Az őszi kalászos gabonák érése felgyorsult, az árpa az aszályos tájegységekben aratásra érett, de a búza is a viaszérés állapotában van. Nehéz aratás várható, mert sok helyen a vihar megdöntötte a gabonát, az állandóan nedves állományban a lisztharmat és a kalászfuzáriózis tünetei a kalászokon szabad szemmel is kivehetők. E két kórokozó mellett a vörösrozsda és a szeptóriás szemfoltosság terjedése nehezíti a helyzetet.
A kukorica fejlődése az esőzések hatására felgyorsult, de még mindig jellemző a nagyfokú heterogenitás. A jégverés sok állományt letarolt, így a sebzéseken rövid időn belül várható a golyvásüszög megjelenése.
A kukoricamoly első nemzedékének a rajzása a déli tájegységekben lezajlott, nyugaton viszont még emelkedő létszámban fogják a lepkéket a csapdák. Mezőgazdasági szempontból jelentős bagolylepke fajokat jelenleg nem találni a fény- és feromoncsapdákban.
A napraforgóvetések zöme elérte a „csillagbimbós” fejlettséget. A korábban igen magas levéltetűnépesség lecsökkent ugyan, de jelenlétük nem szűnt meg. A levéltetű kolóniák most a bimbókezdemények környékére összpontosulnak.
A primer peronoszpóra fertőzés országos szinten változatosan alakul a minimálistól az erős fokozatig. Az esősebb periódus kedvezett a kórokozók terjedésének, az alsó leveleken elsősorban az alternáriás foltosság a jellemző.
Emellett egyre gyakoribb a szklerotiniás tőfertőzés miatti teljes növényhervadás, mely a talajban található szkleróciumokból fertőzte meg a növényeket. Más kórokozók (fóma, diaporte, botritisz) tünetei még nem észlelhetők. A lucerna- és mezei poloskák betelepedése folyamatosan zajlik, de a szívogatás miatti sebzések még nem gyakoriak.
Az őszi káposztarepce érése is felgyorsult, megkezdődött a „becőragasztás” az aratáskori veszteség csökkentése érdekében. Az általános lisztharmat-fertőzés felgyorsította a növények felszáradását, de egyúttal gátolja a tökéletes szemkitelítődést.
Csapadékos burgonyatermesztő körzetekben járványveszélyes a burgonyavész inkubációs ideje, ugyanis a fertőzés a kedvező körülmények miatt akár 4-5 nap alatt kialakulhat, ezért sűríteni kell a permetezési fordulókat. A burgonyabogár minden táblán megfigyelhető, de létszámuk nem túl magas, ugyanakkor a lárvák elleni védekezés nem halogatható.
