Június első hetének időjárása nyáriasra fordult, kisebb átmeneti lehűlés csak Medárd napjától következett be. Az ország nagy részén folytatódott a szárazság, olyannyira, hogy a legtöbb helyen a gabonák felszáradása, kényszerérése is megkezdődött.
A nyugati tájakon helyenként kisebb eső, jégeső is előfordult viharos környezetben de ez nem sokat javított a talajok nedvesség ellátottságán. Az éjszakai és nappali hőmérsékletek is emelkedtek, csupán az átmeneti felfrissülés idejére csökkent újra 10 °C alá a hőmérséklet.
Egészséges zászlós levelek, enyhe fuzárium
Az aszályos időjárás, az őszi gabonák kényszerérése mellett a búza állományok alsó leveleinek felszáradását eredményezte, míg az őszi árpa állományok száradása szinte teljes felületen bekövetkezett. Búzában a még zölden maradt felső két levélemeleten a lisztharmat és a pirenofórás levélfoltosságok újabb tüneteivel nem találkoztunk. A zászlós levelek többnyire egészségesek maradtak. A fuzáriumos kalászfertőzés tünetei nagyrészt észlelési szintűek, gyenge, legfeljebb közepes mértékűek a kalászokon.
A levéltetvek száma és kártétele nem emelkedett, a poloskák előfordulása is góc-szerű, kártételi küszöbszint alatti és még mindig találhatóak foltszerűen vetésfehérítő lárvák is, de védekezés már nem indokolt ellenük a viaszérés körüli gabonákban.
Repce: érik a becő, de figyelni kell a szárbetegségekre
Repcében folytatódott a becők fejlődése, az állomány érése. A fómás betegség szártünetei mostanra mindenütt megjelentek, különösen a repceszár-ormányossal és/vagy nagy repcebolhával fertőzött területeken, ahol a kifurakodási nyílás, vagy a kártétel következtében leváló levélnyél helyén kisebb-nagyobb kiterjedéssel jelentek meg a jellegzetes tünetek, tömeges piknídium képződéssel. Az alternáriás becőfoltosság fellépése góc-szerű, egy-egy táblán a becők ~5-8 %-a fertőzött.
Kukorica: már „furulyáznak” a vízhiány miatt
A kukorica, napraforgó táblákon is nagy szükség lenne a csapadékra, főleg kukoricában sok helyen tapasztalhatóak a vízhiány tünetei („furulyáznak” a kukoricák). Az 5-7 leveles kukoricában az ország egyes területein megkezdődött a gyapottok bagolylepke rajzása, de egyedszámuk még nem éri el a veszélyes mértéket.
Napraforgó és gyomnövények: erősödik a parlagfű
Napraforgóban a levéltetvek folyamatosan jelen vannak, további szaporodásuk nem következett be. A szklerotíniás betegség megjelenése egy-egy táblán belül szórványos, a betegség nagyobb arányú fellépésére esős körülmények között lesz nagyobb esély. A parlagfű kelése, fejlődése folyamatos, így számos táblán alakult ki jelentős gyomborítottság a jelenleg akár 12-14 leveles gyomnövényből.
Burgonya: már virágzik, de a csigák is megjelentek
Burgonyában a burgonyabogár minden fejlődési fokozata megtalálható, de a kártétel a legtöbbször csak egy-egy kisebb területre korlátozódik. Az alföldi tájakon már hetekkel ezelőtt megjelentek a burgonyavész első tünetei, amelyek mostanra sem növekedtek, szemben a Nyugat-Dunántúl kissé csapadékosabb, párás tájaival ahol az észlelési szintű betegség fellépés az elmúlt héten következett be.
Ültetéstől, fajtától függően a sorok záródása megkezdődött, helyenként a virágzás is tapasztalható, így a zárt lombozatú állományokban (különösen öntözés esetén) kismértékű lehűlés mellett kedvező mikroklíma alakulhat ki az újabb fertőzésekhez. A megelőző védelem javasolt, mivel a betegség lappangási ideje 5-6 napra lecsökkent.
Emellett vegyük figyelembe, hogy a tartós szárazság (<75 % páratartalom) és a továbbra is magas nappali hőmérsékletek (25-30 °C) nem kedveznek a fertőzéshez ezért a permetezési fordulók szükség szerint meghosszabbíthatók.
Burgonyában (gyakran házi kertekben) a házatlan csigák okoznak rágásukkal tetemes kárt a burgonya állományok alsó, árnyékos zónájában.
Borsó: nem terjednek a betegségek
A száraz időjárás nem kedvezett a borsóban esetlegesen fellépő kórokozók számára sem. Az aszkohítás betegség kezdeti, szórványos tünetei nem erősödtek tovább és egyelőre baktériumos betegségek sem tapasztalhatók.
Tüh Annamária
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
