Az átmenetileg enyhülő majd újra felmelegedő időjárásunk, inkább már az ősz lassú érkezését sejteti. A szárazság az ország nagy részén még mindig kitart, különösen az alföldi és dunántúli területeken, ezzel szemben az északi régióban lehullott 25-50 mm csapadék hozott egy kis felüdülést.
Az előforduló kisebb esők ellenére talajaink nedvességi állapota még mindig a kritikus szinten mozog, amely megnehezíti az őszi vetésű növények alá a magágy előkészítést, vetést.
Repcevetés kihívásai
A repce vetésével nem sokat várhatunk, így aki idén is bevállalja ezt a jól jövedelmező, de nagy odafigyelést igénylő növényt, az az alföldi gazdaságokban már el is kezdte a munkálatokat. A szinte porba vetett magok csírázása, kelése egyelőre vontatott, hiányos, melyen csak a talaj nedvesség tartalmának emelkedése segíthet.
A keresztesvirágú másodvetéseken és a repce árvakeléseken a kártevő helyzet nem változott. A gyenge, illetve helyenként közepes mértékű bolhakártétel miatt a közelben lévő fővetésű, kelő repce állományokat figyelemmel kell kísérni, különösen, ha a környezeti körülmények nem változnak. A kártételi veszély a száraz, meleg időjárás és a repce szik-2 leveles állapotának együttállásakor gyakran még rovarölőszeres vetőmag csávázás esetén is fennáll.
Gyomosodó tarlók
A tarlók állapota sajnos nem sokat változott az elmúlt napokban, a gyomosodás erősödő. Azokon a területeken, ahol tavaszi vetésű kultúrát terveznek a vetésszerkezetbe, ott a tarló ápolással még várnak, ezért a gyomosodás további növekedése várható.
Kukorica és károsítói
Kukoricában a kukoricamoly rajzása nagyon vegyes képet mutat az ország területén, de nemcsak régiónként, hanem táblánként is jelentős az eltérés. Míg az állományok többségében alacsony szintű a kártevő rajzása, addig egy-egy táblán felfutóban van az egyedszám (1-13 db imágó/csapda/hét, magasabb Komárom-Esztergom vármegyében). A kártételek továbbra sem jelentősek, inkább góc-szerűek, elsősorban címer- és csekély szártörés mellett. A csöveken nem jellemző károsodás.
Ezzel szemben a gyapottok-bagolylepkéről ez nem mondható el, melynek rajzása intenzív, helyenként tömeges (Komárom-Esztergom és Jász-Nagykun Szolnok vármegyékben 150-245 db imágó/csapda/hét). Az erősen rajzó körzetekben lokálisan 40-50% közötti gyakoriságú a kukorica csővégi kártétele, de a kár egyelőre gyenge fokozatú.
Ezzel összefüggésben nagyobb problémát fog jelenteni a kártétel nyomán fellépő fuzáriumos csőfertőzés, amely a száraz időjárás ellenére is kialakult. A jelenleg gyenge mértékű károsodás a csővégeken várhatóan erősödni fog, melyet csapadék hiányában az éjszakai páralecsapódások is lehetővé tesznek!
A kukoricabogár népessége a táblák többségén csökkenést mutat, de ott, ahol jelentős volt a lárvakártétel (dőléskár), az imágók száma egyértelműen magasabb.
Napraforgó-állományok
Napraforgóban intenzív, növekvő a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska jelenléte, kártétele, melynek vélhetően a vegyszeres állományszárítások vetnek a közeljövőben véget. A növénykórtani helyzet alapvetően nem változott.
Az alternáriás levélfoltosság az alsó-középső levélzónáig terjedt, száron és tányéron nem, vagy legfeljebb minimális tünetek láthatók. Érzékeny fajtákban a szeptóriás levélfoltosság az alsó- és középső levelek száradását okozta, de feljebb a legtöbb esetben nem terjedt a kórokozó.
A diaportés betegség levéltünetei szintén csak az alsó leveleken láthatók, szár- és tányér tünet nem jellemző. A makrofomínás és szklerotíniás betegség különböző szintű, szórványos megjelenése egy-egy területhez köthető.
Egyes táblákon a különböző növényrészek (pl. levél, levélnyél, szár, tányér), vízenyős barnulása, feketedése figyelhető meg. A fertőzött, felnyíló puha, rothadó szöveteken habszerű váladék jelenik meg, mely baktériumos fertőzésre utal (Pectobacterium sp.). A baktériumos fertőzéshez a magas hőmérséklet (>30 °C) és páratartalom mellett, sérülések, rovarkártételek, valamint egyéb betegségek (pl. alternária) fellépése is hozzájárult.
Az ország különböző területein megkezdték az állományszárításokat. Ahol még nem tették, mielőbb célszerű elvégezni, különösen a felgyomosodott és beteg állományokban.
Szója: érés és kártevők
Megkezdődött a szója érési szakasza is. A magok még puhák, a hüvelyek telítődése tart, habár az aszály ennek a folyamatnak sem kedvez. Egyes táblák alsó levélzónájának sárgulása már megfigyelhető, amely részben az érési fázis kezdetét jelzi, de a szárazság következménye is lehet.
Az atkák felszaporodása mostanra intenzívvé vált a szójaállományokban is, bár nem minden táblán kritikus a helyzet. Ahol erős mértékű a levelek barnulása, az állomány „fakulása”, és lombvesztés is tapasztalható, ott szinte borítékolható a nagy egyedszám. A levelek mikroszkópos vizsgálata során nem volt ritka, a 80-100 db atka előfordulása egy-egy levélkén! Ahol eddig nem védekeztek a kártevő ellen, ott valószínűleg jelentős lesz a kár.
A lombozaton lassan, fokozatosan a szeptóriás levélfoltosság is felszaporodott. Érzékeny állományban gyenge, de inkább közepes szintű a betegség fellépése, mely az elmúlt napokra levélsárgulást, helyenként már levélveszteséget is okozott. A szójaállományok deszikkálására vagy betakarítás előtti gyomírtására fel kell készülni.
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
