A július első hetében is tartó aszályos, meleg időjárást, enyhe lehűlés, több-kevesebb csapadék követte, helyenként erős széllel, zivataros környezetben. Az eső mennyisége változó volt, 3-4 nap alatt 15-110 mm között alakult az ország különböző tájain.
A folyamatban lévő repce és gabonafélék aratása ugyan félbeszakadt, a kapás növényeinknek (még ha az utolsó pillanatban érkezett is) kifejezetten jól jött az öntözés.
Tarlóhántás és gyomkezelés aktuális kérdései
A tarlók hántásával sok esetben vártak a gazdák a száraz időjárásban, ezzel szemben a napokban a nagy esők miatt nem lehet a földekre menni. A felázott tarlókon a gyomnövények, különösen a parlagfű kelése, fejlődése is felgyorsul, ezért a tarlóhántásokat lehetőleg mihamarabb célszerű elvégezni. Azokon a területeken különösen, ahol a későbbiekben vegyszeres tarlókezelés van tervben az évelő gyomnövények kisebb-nagyobb kiterjedésű fertőzési gócainak felszámolása céljából.
A még lábon álló gabonák betakarítása is mielőbb javasolt, mert a nagyobb esőzéseket követően az állományok megdőlése, többszöri átnedvesedése betakarítási nehézségekhez és minőségromláshoz vezet. A kukoricaállományok fejlettsége továbbra is nagyon heterogén, a nedvesség jótékony hatása szinte azonnal látható volt a növényeken, ezzel együtt sajnos legtöbbször visszafordíthatatlan a kár.
Kukoricában megjelenő kártevők
A címerhányás kezdetén lévő táblákon már országszerte tapasztalható az amerikai kukoricabogár hímjeinek az aktivitása, gyenge levélhámozgatása. Az elmúlt évekhez képest valamivel előbb tapasztalható a kártevő nagyobb arányú jelenléte, így valószínűsíthető, hogy a virágzásra akár a hímek-nőstények arányának kiegyenlítődése, számottevő kártétele és intenzív szaporodása is kialakulhat. Ezért a sárga ragacslapos csapdázás, különösen a monokultúrás területeken célszerű, mert így a populáció nagysága, annak változása pontosabban nyomon követhető.
A kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke egyedeit alacsony számban fogják a csapdák. A kukoricamoly esetében gyakran az L5-ös lárvák és a 2. nemzedék imágói is megfigyelhetőek egyazon körzetben. A helyi megfigyelés nagyon fontos, a védekezésre fel kell készülni.
Betegségek és gyomosodás napraforgóban
Napraforgóban a levéltetvek előfordulása észlelési szintű, míg a poloskák népessége kissé emelkedett, de a veszélyes szintet többnyire nem éri el. A virágzás első felében lévő állományok alsó levelein az alternáriás és szeptóriás levélfertőzöttség erősödött, a fertőzés és részben élettani eredetű okok következtében az alsó levélzóna felszáradása gyakori. Alternária tünetek a száron egyelőre nem láthatóak.
A szklerotíniás betegség megjelenése szórványos, észlelési szintű. A felázott, párás mikroklímájú állományokban a gombabetegségek fertőzésveszélye emelkedett az esős napokon! A gombabetegségek ellen a sziromlevelek megjelenésének idején akár drónnal, később földi gépes kijuttatással is elvégezhetők a fungicides beavatkozások, az engedélyezett készítmények engedélyokiratának megfelelően.
Napraforgóban a parlagfű fertőzöttség helyenként foltszerűen jelentős borítottságot képvisel, nagyrészt vegetatív fejlődéssel, de a már megjelent virágokról megkezdődött a pollenszóródás is.
Takácsatkák és csapadékhatás a szójában
A szójaállományoknak is jól jött az eső, a virágzás folyamatos, de a gyökereken a gümők képződése minimális, amely vélhetően a szárazságnak tudható be. Az alsó leveleken a takácsatkák egyedszáma nem emelkedett, ebben a heves esőzéseknek is szerepe volt. Ettől függetlenül a táblákat továbbra is szükséges szemlézni és a kártevő jelenlétéről, kártételéről megbizonyosodni.
Burgonyavész: gyors beavatkozás szükséges
Az összeroskadt, szétterült burgonyaállományokban, különösen öntözött körülmények között, tovább erősödtek a burgonyavész és az alternáriás levélfoltosság tünetei. A burgonyavész esetében a fertőzésveszély magas, melyben most már a természetes módon felázott talajoknak, a magas páratartalomnak és a meleg időjárásnak is szerepe van!
Amennyiben korábban nem tettük, az esőket követő lehető legrövidebb időn belül végezzük el a fungicides kezeléseket, mert a betegség lappangási ideje 24-25 °C-os hőmérsékleten 4-5 napra rövidül. A kialakult tünetek gyógyítása nem lehetetlen, de nagyobb kockázatot jelent a védekezés során.
Pocok és sáska: újabb veszélyforrások
A ruderális területeken megkezdődött a mezei pocok felszaporodása, 5-8 lakott járat/100 m2 fertőzöttséggel. A ruderális területekkel határos lucerna táblák jelenleg a legveszélyeztetettebbek a kártétel szempontjából, ezért a lakott járatok ellenőrzése folyamatosan javasolt!
Csongrád-Csanád vármegye délnyugati részén (bejelentés alapján), vélhetően valamely vándor sáska faj góc-szerű felszaporodását és gazdasági kártételét tapasztalták. A kiterjedt károk megelőzése érdekében a kártevő és esetleges kártételének megfigyelése, felderítése mindenütt javasolt.
Tüh Annamária
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
