Az elmúlt időszakban az ilyenkor megszokotthoz képest hűvösebb, mérsékelten csapadékos időjárás volt jellemző, országos tekintetben nagy változékonysággal. Az 5-25 mm mennyiségű eső szórványosan fordult elő, de nagyobb területek (pl. Duna-Tisza köze) továbbra is az aszállyal küzdöttek.
A gyakori, intenzív légmozgás sem javított a helyzeten, mert a lehullott kis mennyiségű eső rövid idő alatt elpárolgott, felszáradt a földekről. Míg a csapadékosabb területeken (ország északi része, Dunántúl) a kórokozók lassú terjedése látható, addig az Alföldön a fokozódó aszály és a rovarkártevők fellépése miatt kell aggódnunk.
A parlagfű súlyosbodó helyzete
A parlagfű országos szintű elterjedése, folyamatos fejlődése a gabona tarlók mielőbbi hántását, ápolását sürgetik. A még hántatlan tarlókon a parlagfű, a 90-110 cm-es magasságával mostanra már mindenütt virágzik, szórja a pollent így a védekezést most már a növényvédelmi előírások mellett a humán egészségügyi kockázatok is indokolják.
A gyomnövény előfordulása, helyenként jelentős mértékű borítottsága a tábla szegélyek és ruderális területek mellett egyelőre napraforgó-, cukorrépa-állományokban a legszembetűnőbb. Emellett a lucerna vetése-kelése körüli száraz időjárás miatt a gyengén fejlett, kiritkult állományokban is domináns lett sok esetben ez az allergén növény.
Kártevő monitoring repcében
Aki a learatott repcetábla közelébe jövőre is repcét tervez, annak a repcetarlókra, árvakelésekre (vagy annak szegélyébe) célszerű kihelyezni a ragacsos sárgalapokat, melyek segítségével a repcedarázs-rajzás alakulásáról, valamint a különböző bolha-fajok megjelenéséről időben tájékozódhatunk.
A repcetarlókon a repce árvakelés fejlődése kissé felgyorsult, de a foltszerűen fellépő elenyésző bolha kártételt leszámítva, károsítás továbbra sem jellemző.
A repcevetések alá történő talajelőkészítésnél gondoljuk a talajban áttelelő, onnan fertőző kórokozókra is mint pl. a szklerotíniás betegség. A betegség szaporító képleteit, a szkleróciumokat hatékonyan gyéríthetjük a vetés előtt (vagy vetéssel egy időben) kijuttatott és talajba bedolgozott biológiai készítményekkel.
Kukorica: károk, kártevők és fertőzések
Az alföldi területeken az aszály következtében kiszáradt, károsodott kukoricaállományok zúzása, felszámolása még mindig tart. A valamivel nedvesebb, vagy jobb vízháztartású talajokon megmaradt állományokban azonban folytatódott a takácsatkák kártétele! Egyedszámuk továbbra is jelentős a leveleken (tojás, imágó), kártételük pedig sok esetben az alsó levelekről a középső lomb zónába is kiterjedt.
A takácsatkák mellett, a különböző tripsz-fajok felszaporodása és károsítása is megfigyelhető volt több állományban, melyek együttesen nagymértékben hozzájárulnak az asszimilációs felület csökkentéséhez. Egyelőre kisebb jelentőségű probléma, de több táblán megfigyelhető a négyfoltos fénybogár jelenléte és kártétele a tejes érésű kukoricacsöveken, a csuhélevelek alatt.
A kukoricabogár népessége nem változott jelentősen, területtől függően 20-45 db imágó/csapda/hét fogással van jelen a kártevő. A tojásrakás a talajba folyamatos, melyhez az eső áztatta talajok optimálisak!
A kukoricamoly második nemzedékének rajzása a különböző csapdák fogásai alapján kissé erősödött, de így is alacsony szintű, 2-4 db imágó/csapda/hét egyedszámmal. Szintén erősödő a gyapottok-bagolylepke rajzása is (4-8 db imágó/csapda/3 nap), de mellette a lárvák kártétele is fokozódott mind a kukorica, mind a napraforgó táblákon! A rágott, sérült kukorica csöveken másodlagosan pl. fuzárium, alternária fajok szaporodhatnak fel, melyek mikotoxin termelésükkel szennyezhetik a termést.
Napraforgó: folyamatos fertőzési nyomás
Napraforgóban az ország csapadékosabb részein folytatódott a betegségek lassú terjedése. Az alternáriás és szeptóriás betegség levéltünetei tovább növekedtek és kismértékű erősödés látható a diaporté esetében is. Ezzel szemben kedvező számunkra, hogy a szárak többnyire egészségesek, azokon sem alternária, sem diaporté tünetek nem láthatóak jelenleg.
A magunk mögött hagyott párás, mérsékelten meleg, nedves időszak előnyös volt a szklerotíniás betegség terjedéséhez. A táblák előéletétől függően a különböző szintű fertőzöttség, szórványosan ugyan, de tovább gyarapodott tábla szinten. Az elsődleges tőfertőzéseket követően mostanra már láthatóvá váltak a szekunder fertőzések tünetei is, melyek a tányérokat is érintik! Amennyiben marad a párás, időnként esős időjárás, a tányérfertőzés gyakorisága növekedhet.
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
