Ökológiai gazdálkodás

Betekintés a bio partnerségbe – I. rész

Agrofórum Online

Egy korábbi cikkemben összegyűjtöttem néhány olyan gondolatot, amely évtizedek során alakult ki az emberekben a bio termékekről. Igen nehéz kitörni a sztereotípiákból, de bízom abban, hogy tavaly óta sikerült az olvasóközönség véleményét átformálni, de abban méginkább, hogy a téma alanyai megcáfolják a negatív berögződést.

A következő sorokban betekintést nyerhetnek egy tanúsított biogazda életébe, akiknek a jól megfontolt és korlátozott növényvédelmi lehetőségek mellett számos pontra kell odafigyelnie a tanúsítványa megszerzéséhez. A teljesség igénye nélkül készült és soha véget nem érő összefoglaló azoknak is hasznos lehet, akik friss belépők vagy fontolgatják a belépést a bio rendszerbe.

Magyarországon bár minden biogazda az EU bio-rendeletnek felel meg, ám ezek a kérdéskörök a Hungária Öko Garancia Kft. ellenőrzési folyamata során merültek fel. Naprakész tájékoztatást a saját tanúsító szervezetüktől kaphatnak.

Növényvédelem, tápanyagutánpótlás

A bio rendszerbe való belépés előtt és alatt szinte biztos, hogy mindenkiben megfogalmazódik a kérdés, hogy mégis mivel kezelje a növényeit? Bár a növényvédő szer gyártók és forgalmazók gyakran hirdetik egy-egy készítmény bioban való használatát, de azt javaslom, megvásárlásuk előtt mindenképp járjanak utána a NÉBIH oldalán, vagy érdeklődjenek tanúsító szervezetüknél. Az ökológiai gazdálkodásban felhasználható engedélyezett növényvédő szerek listája mindenki számára elérhető és letölthető. Érdemes szezonkezdéskor ezt megtenni, és csak abból választani. Ügyeljenek a magyarországi forgalombahozatali engedély meglétére. Ha egy bizonyos készítményre kíváncsi, a NÉBIH engedélykereső oldalon többféle szűrőt is beállíthat. Amennyiben az érdekli, hogy egyes betegségek ellen mivel védekezhet ökológiai gazdálkodásban, ugyanezen oldalon szűrjön rá az adott károsítóra, majd pipálja be az „Ökológiai gazdálkodásban engedélyezett” lehetőséget.

Szaporítóanyag-használat

Az ökológiai gazdálkodás során ökológiai szaporítóanyagot kell felhasználni. Az aktuális kínálat a NÉBIH honlapján található. Azonban amennyiben a termeszteni kívánt növényből nem szerezhető be ökológiai gazdálkodásból származó szaporítóanyag, a következő esetekben lehetőség van konvencionális vetőmag és vegetatív szaporítóanyag felhasználására:

  • a termeszteni kívánt fajta egyetlen fajtájából sincs öko eredetű szaporítóanyag,
    az öko vetőmaglistán szereplő vetőmagokat nem tudják szállítani,
    az öko vetőmaglistán szereplő fajták nem felelnek meg a termesztési célnak,
    a hatóság által engedélyezett kísérletre kerül sor.

A konvencionális vetőmag, illetve burgonya vetőgumó elfogadását minden esetben írásban, előzetesen (a vetést megelőzően) kell kérelmezni a tanúsító szervezettől.

Palánta esetében csak ökológiait használhat fel. Vegetatív szaporítóanyagok pl. gyümölcsoltványok esetén nem bio szaporítóanyag felhasználható, amennyiben azok szabad gyökérűek és a kitermelést követően az ökológiai gazdálkodásban tiltott szerrel nem kezelték őket. Fontos, hogy a tanúsító szervezet előzetes elfogadása nélkül történő konvencionális szaporítóanyag-felhasználás a betakarított növény konvencionális termékké történő visszaminősítését vonja maga után.

Gépi munka, bérmunka, alvállalkozók

Előfordul, hogy a gazdálkodás bizonyos munkafolyamatait ismerőse, barátja, szomszédja végzi saját géppel. Ez biogazdálkodásban is lehetséges. Bármilyen gépi munkát elvégezhet más, de vetés, növényvédelmi kezelés, betakarítás, vagy termékmanipulálás (pl. szárítás) esetében a munkát végző személlyel ALVÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉST kell kötni (tanúsító szerv saját dokumentuma), amelyben aláírásával beleegyezik és igazolja, hogy a munkaművelet során az EU-bio jogszabályokat betartja. A munkához használt gépeket és berendezéseket pl. permetező, használat előtt megfelelően megtisztítja. Itt csak az alapadatok megadására van szükség, nem kérjük, hogy hivatalos szolgáltatást nyújtson. Termékmanipulálás esetén az alvállalkozó üzemét (szárító/tisztítóberendezését) is le kell ellenőriznünk, ha nincs a tevékenységhez bio tanúsítványa. Feldolgozókra, kereskedőkre is ez utóbbi pont vonatkozik.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ne irtsa ki! A csalán a kert titkos fegyvere

2025. július 26. 13:10

Ne gyomlálja ki a csalánt! Nyáron értékes tápoldat, permetlé, komposztgyorsító és takarmány is lehet belőle – mutatjuk, hogyan!

Zöld oázis a városban – így kertészkedjen fenntarthatóan

2025. július 19. 14:10

A városi kert lehet egyszerre zöld, gazdaságos és környezettudatos. Ezekkel a módszerekkel a fenntarthatóság is virágozni fog.

Lendületben a hazai biopiac – itt vannak a friss adatok

2025. május 23. 14:10

Az ÖMKi új kutatása szerint nő a bioélelmiszerek forgalma, erősödik az e-kereskedelem, csökken az árkülönbség bio és nem bio között.

Sokszínű sorköztakarás: védelem és élőhely egyszerre

2025. március 28. 08:10

Tavasszal egyre több hazai termelő használ olyan speciális magkeverékeket, amelyekből nyárra virágzó növénytakaró fejlődik ki.

Ökoképzést indít a Debreceni Egyetem

2023. május 26. 11:39

Az ökológia gazdálkodást támogató alapképzést indít a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.

Vetésforgó a kertben (III. rész)

2018. október 26. 06:36

A gyomnövények, a kórokozók és az állati kártevők kultúrnövényünkre gyakorolt káros hatását csökkenthetjük vagy akadályozhatjuk meg kertünkben a növénytársítás és a vetésforgó alkalmazásával.

A gyümölcskultúrák védelme az ökológiai termesztésben: a megfigyelés módszerei

2022. augusztus 21. 07:32

Cikksorozatunk második részében a megfigyelés módszereiről és az előrejelzési modellek lehetőségeiről olvashatnak.

Az ellenségem ellensége a barátom – A ragadozó atkák

2018. június 28. 09:44

Elsősorban a hajtott zöldségkultúrákban (paradicsom, paprika, uborka, dinnye, padlizsán) és az üvegházi dísznövénytermesztésben vetik be a ragadozó atkákat, viszont egyes képviselőiket gyümölcsültetvényekben is felhasználják. Célszervezeteik között elsősorban tripszek, (széles- és takács-) atkák, valamint liszteskék szerepelnek.