Ökológiai termelés Magyarországon – úton a kémiai növényvédő szer nélküli mezőgazdaság felé

Jelenleg a 834/2007 EK rendelet (Öko EK rendelet) és végrehajtási utasításai az alkalmazandó hatályos termelési szabályzók az Európai Unióban és így hazánkban is az ökogazdálkodásra vonatkozóan. 2021. január 1-től azonban, vagy – ha a COVID-19 miatt a napokban beadott halasztási kérelmet elfogadja az Európai Bizottság – 2022. január 1-től az Európai Parlament és a Tanács 2018/848 rendelete lesz a mérvadó. Az azonban az új jogszabályban is változatlan marad, hogy az Öko EK rendelet a termelési módszereket az elsődleges termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában szabályozza. A rendelet kitér arra, hogy a gazdaságot lehetőség szerint teljes egészében át kell állítani, és milyen különleges esetekben lehetséges párhuzamos gazdálkodás, azaz egyszerre öko és nem öko mezőgazdasági termelést folytató üzem működtetése. Elsődleges cél a zárt körforgás kialakítása, a biológiai nitrogénmegkötés, és a biodiverzitás támogatása. Külső inputanyagokat csak abban az esetben lehet felhasználni, ha a rendszeren belüli erőforrások nem elegendőek. A külső inputanyagok köre korlátozott és részletesen szabályozott, akár tápanyag-utánpótló szerről, növényvédő szerről, vetőmagról, tenyész- vagy hízóállatról, takarmányról vagy takarmánykiegészítőről, élelmiszeradalék- vagy segédanyagról, borászati segédanyagról van szó. Mindezeken túl genetikailag módosított szervezeteket, illetve ezek származékait, azaz genetikailag módosított szervezetből vagy ilyen szervezet segítségével előállított inputanyagot nem lehet ökológiai gazdálkodásban felhasználni. Természetesen ez igaz a takarmányozásra is, azaz mivel GMO-s szóját ökológiai állattartásban nem lehet felhasználni, az állatoknak fehérjetakarmányra viszont szükségük van, így az egyéb növényi fehérjeforrások, és azok megtermesztésnek a jelentősége nő.

A kérdés az, hogy a fenntarthatóbb gyakorlat mellett mennyi és milyen minőségű terméket állít elő a hazai öko ágazat. Az ökológiai gazdálkodás fejlesztését célzó, az ágazat növekedése számára fontos pályázati forrásokat tudjuk, hogy sokan gyepterületekre hívták le, és az is ismert tendencia, hogy általában a gyengébb termőképességű területeken gazdálkodók keresnek először kiegészítő bevételi forrást az öko pályázattal. Pedig az ökológiai gazdálkodás elsődleges célja az árutermelés, a gyakorlata pedig nem feltétlen egyenlő az extenzív gazdálkodással. A keresleti piac, az évi több mint 10%-os európai piacbővülés is azt mutatja, hogy az ökogazdálkodás valós alternatíva a hazai mezőgazdaság szélesebb körének fenntartható pályára állítására.

Hol tartunk most a hazai öko élelmiszer termeléssel? A hazai ökológiai ágazatra vonatkozóan a 2018-as adatok állnak rendelkezésre (1. táblázat). Minden bizonnyal jelentős, akár 20-30%-os növekedés történt azóta a 2019. január 1-jén elinduló vidékfejlesztési (ÖKO VP 2018) programnak köszönhetően, de a pontos, a tanúsítószervezetektől származó legújabb adatok még nem elérhetők.

Kultúra	Terület (ha)
	Átállás alatti	Átállt	Összesen
Szántóföldi ökológiai növénytermesztés	14311	67787	82098
Állandó ökológiai gyep	18159	98.230	116389
Ökológiai állókultúrák	5801	5095	10896
Összes mezőgazdaságilag hasznosított öko terület a konyhakertek kivételével	38270	171112	209382

1. táblázat Ökológiai és átállási területek kultúrák szerinti bontásban 2018-ban (Forrás: KSH adatközlés). Az öko termelésbe bevont területek esetén egy úgynevezett átállási időszakot kell beiktatni, melynek hossza legalább 24 hónap, de állókultúrák (ültetvények) esetén 36 hónap, ezért minden adatközlés az átállási és a már átállt, tanúsított területeket külön kezeli

Az adatokból látjuk, hogy az állandó gyepterületek adják az ökológiai termelésbe vont területek legnagyobb részét, összesen közel 56%-át. Ez abból is adódik, hogy az ökológiai állati termék előállítás sajnos nem volt feltétele a VP Öko pályázatban a támogatás igénylésének. Így a gyepek többségén ma nem keletkezik öko élelmiszer, és bár  ökológiai gyepek természetvédelmi jelentőségét nem lehet megkérdőjelezni, szomorú, hogy az állati termékek fogyasztókhoz juttatása messze elmarad a lehetőségektől.

Ma gyakorlatilag a gazdaságból történő közvetlen értékesítésen túl alig lehet ökológiai állati termékhez (húshoz, feldolgozott hústermékhez) hozzájutni. Az áruházláncok ökológiai tejtermék és tojás kínálata említhető meg, melyet részben hazai forrásból fedeznek, és szerencsére – a fogyasztói tudatosság fokozódásával – egyre gyakrabban megtalálhatók a polcokon.

Ökológiai szántóföldi termelés

Szántók adják az ökológiai összterület 39%-át (2. táblázat). A szántók nagy részén áru-előállítás folyik, és a megtermelt szemestermény, fehérje- és olajosmag jelentős többsége exportra megy. Az ökológiai szántó csaknem 21%-án búzatermesztés folyik, a hagyományos Triticum aestivum fajon túl gyakori a tönkölybúza és extenzív területeken terjedőben van a kisgabonák, az alakor és a tönke termesztése is. A szántók mintegy 3,3%-án folyik fehérjenövény termesztése, egy részén vetőmagtermesztés (a szóját a statisztika módszertana szerint az ipari növények között kell számolni, és a pillangós-gabona keverékek sem itt jelennek meg).

Kultúra	Terület (ha)
	Átállás alatti	Átállt	Összesen
Gabona (vetőmag-termesztés is)	5161	28085	33246
Búza	2156	15337	17493
Rozs és őszikeverékek	489	1204	1693
Árpa	805	1593	2398
Zab és tavaszi keverékek	120	1008	1128
Kukorica	810	5351	6161
Egyéb gabonák (pl. tritikále, köles)	670	3182	3852
Rizs	111	410	521
Fehérjenövények	261	2457	2718
Gyökerükért és gumójukért termesztett növények (burgonya, cukorrépa stb.)	73	125	198
Ipari növények	1194	10.061	11.254
Olajosmagvak (repce, napraforgó, szója, len)	901	9502	10.403
Rostnövények	0	138	138
Gyógy-, aroma- és fűszernövények	288	420	708
Zölden betakarított növények (tömegtakarmányok)	5374	19077	24451
Friss zöldségek és dinnye	569	3419	3988

2. táblázat Ökológiai szántóterületek megoszlása kultúránként, 2018 (Forrás: KSH adatközlés)

Az őszi és tavaszi bükköny, valamint takarmányborsó vetőmag-termesztési területe évről évre növekvő, mert a nyugat-európai takarmánykeverők az öko állatok takarmányának előállításához a borsót folyamatosan keresik, már az átállási minősítéssel rendelkező terményt is. A gyökerükért termesztett növények összterülete igen szerény, kevesebb, mint 200 ha, az utóbbi időben jelent meg és növekszik a cukorrépa és az édesburgonya területi aránya. Több mint 11.500 hektáron folyt iparinövény-termesztés, ami az ökológiai szántóföldi növénytermesztés 13,7%-a. Ebből csaknem 5400 ha olajnapraforgó, több mint 1500 ha szója, valamint közel 1300 ha repce.

Az ökológiai szántóföldi termelés adatai között kell megemlíteni a szabadföldi zöldségtermesztésre vonatkozó adatokat is. Az ökológiai szabadföldi zöldségtermesztésnek két nagy és jól elkülöníthető iránya van: a vevőkkel közvetlenül kapcsolatot tartó közvetlen értékesítés (a biopiaci jelenlétet is ideértve), illetve a feldolgozóipar részére végzett termelés (fagyasztás, szárítás, sűrítmény-előállítás).

Az ökológiai szabadföldi zöldségtermesztést közel 4000 hektáron végezték Magyarországon 2018-ban. Kiemelkedik a csemegekukorica vetésterülete (1600 ha felett), a friss hüvelyesek közül nagyrészt a zöldborsó, kisebb részt a zöldbab termesztése közel 650 hektáron, valamint a termésükért nevelt zöldségfélék termesztése (paradicsom, sütőtök, muskotálytök). A gyökérzöldségek aránya viszont szerény (121 ha) és a káposztafélék területi részesedése is mindössze 33 ha.

Meg kell említeni azokat a gazdaságokat, amelyek célja kifejezetten a hazai friss piacra termelés, és ehhez kapcsolódóan bevásárló közösségek és a helyi és szezonális alapanyagokat felhasználó gasztronómiával foglalkozó vállalkozások ellátása. Ezek a gazdaságok nem ritkán 35-40 vagy még több különböző fajt termelnek, hideghajtatással, palántaneveléssel is foglalkoznak. Jelentőségük és általánosságban a helyi élelmiszerellátást biztosító termelők fontossága most, a járványügyi veszélyhelyzet idején különösen felértékelődik.

Ökológiai állókultúrák

Az ökológiai állókultúrák esetén a leglátványosabb a vidékfejlesztési programok által kiváltott ösztönző hatás: a 2016-ban átállást elindító üzemek területei 2018-ban még mind átállásiként kerültek be a statisztikákba, és ez fajonként az ellenőrzött terület többé-kevésbé felét teszi ki (3. táblázat). Kétségtelen, hogy az ökológiai termelés növényvédelmi technológiája az ültetvények esetén a legkiforrottabb, és egyébként a kertészeti ágazat érzi legjobban azt a fogyasztói és kereskedelmi oldalról érkező nyomást, hogy minél alacsonyabb növényvédőszer-maradék értékkel, illetve teljesen növényvédőszer-maradék nélkül termeljenek a termelők.

Kultúra	Terület (ha)
	Átállás alatti	Átállt	Összesen
Állókultúrák	5800	5095	10895
Almatermésűek	2136	1298	3434
Alma	1876	1215	3095
Körte	260	80	340
Csonthéjasok	1011	603	1614
Őszibarack	22	44	66
Nektarin	0	2	2
Kajszi	132	61	193
Cseresznye és meggy	538	336	874
Szilva	288	141	429
Bogyósok (szamóca nélkül)	676	741	1417
Héjasok	910	1231	2141
Szőlő	814	944	1758

3. táblázat Ökológiai állókultúrák területi adatai 2018-ban (Forrás: KSH adatközlés)

Mindez ma már megvalósítható, megfelelő faj- és fajtaválasztás, a termőhely megfelelő kialakítása, a megelőző intézkedések összehangolása és az engedélyezett ökológiai beavatkozási lehetőségek segítségével. Az ültetvények közül érdemes külön kiemelni a szőlőtermesztést, ahol 2019-ben már egy borvidéket átfogó kezdeményezés is elindult az ökológiai művelés bevezetésére. Nagy-Somlón zajlik a szőlészeti továbbképzés a Hegyközség, a Biocont Magyarország Kft. és az ÖMKi közreműködésével, melynek célja a sikeres ökológiai átállást lehetővé tevő ismeretek és gyakorlati tapasztalatok átadása.