Az Országos Magyar Vadászkamara 2017-ben elfogadta a Vadgazdálkodási Alap működési szabályzatát. Idén harmadik alkalommal nyitja meg élőhelyfejlesztési pályázatát a vadászatra jogosult szervezetek számára. A vadásztársaságok 2019. október 1. és 31. között adhatják be pályázati anyagaikat a 2020/2021-es vadászati évre.
A hazai vadállomány természetes élőhelye negatív változásokon (intenzív mezőgazdaság, iparosodás, ház és útépítési hullámok) esett át az elmúlt évtizedekben. Mivel a rossz irányú tendencia továbbra is folytatódik, az élettér vadeltartó képessége folyamatosan romlik. Ezért kiemelten fontos minden olyan lehetőség, ami érinti a vadélőhelyek táplálékszolgáltató potenciáljának növelését. A korszerű vadföldművelés, vadlegelő gazdálkodás egyrészt takarmánytermelést folytat, másrészt elősegíti a búvó és fészkelőhelyek kialakulását. Megfelelő vetőmagkeverékkel csökkenthető a vadnyomás, a vadak nemkívánatos mozgása és a vadkár.
Utóbbi különösen fontos, mert a vadkár egyre nagyobb terheket ró a vadász és a gazdatársadalomra egyaránt. A megtervezett növénytársulások elvonó hatása az erdőgazdasági, faipari és energetikai ültetvényeknél csökkenti a kártételt (rügyrágás, kéreghántás). A vadak mérséklődő vándorlása segíti a gazdákat vetésforgójuk kialakításában. A területek takarmányszolgáltató képessége különösen a tél folyamán értékelődik fel igazán. Az évelő pillangós összetevők szénaként, szilázsként és szenázsként egyaránt hasznosíthatók.
A Vadgazdálkodási Alap pályázata 30-50 % önerő mellett kínál segítséget apróvad táplálkozó és búvóhelyek kialakítására szántóföldi kultúrák vetésével, valamint azonos pályázati intenzitással teremt lehetőséget termesztett növények diverzifikálására, évelő zöldtakarmány keverékek telepítésére. A pályázat további elemi: vadászterületek vízellátásának javítása, ragadozó gyérítés, apróvadállomány fejlesztése, stb.). A pályázati felhívás teljes szövegét itt olvashatja: https://www.omvk.hu/oldal/vadgazdalkodasi-alap
A vadföldek, vadlegelők telepítésének sikerét a jó minőségű vetőmagon felül a szántóföldi növénytermesztés eredményességét adó általános körülmények figyelembevétele adja. A megfelelő kultúrállapotú és adottságú terület legyen alkalmas az adott növényállománynak. Az optimális csíraszám biztosításához fontos betartani a vetőmagnorma, a vetésmélység és a vetésidő szentháromságát. A szórva vetéssel szemben részesítsük előnyben a gépi vetést és vegyük figyelembe a vetőmagkeverékek komponenseinek méretkülönbségét. A legtöbb keverék gond nélkül vethető gabonavető gépekkel, külön gépigény nem merül fel. Vetés előtt a vetőgép tartályában kicsit keverjük össze a magokat, ugyanis a szállítás során frakciók alakulhatnak ki az egyes összetevőknél.
A vetőmagnorma az összetételtől függően 30-70 kg/ha. A telepítést tavasszal (március április) vagy nyár végén, kora ősszel (augusztus-szeptember) végezhetjük el. Az ápolási, gondozási munkáknál egyedül a gyomosodás merül fel problémaként. Extrém gyomnyomásnál a tisztító kaszálással javíthatunk a helyzeten. Ekkor az egyéves fajok kipusztulnak a keverékből, de a megmaradt, beállt állomány éveken keresztül nagy biztonsággal terem. Élőhelyfejlesztési szempontból a vadföldeket célszerű több helyen, szegélyként elhelyezni. A vadcsalogató hatás akkor érvényesül a legjobban, ha a mezőgazdasági területre vezető vadváltók útjába vetjük a vadföld és vadlegelő keverékeket.
A folyamatosan virágzó fajok a rovarokat is vonzzák, amelyek táplálékul szolgálnak a szárnyas apróvadaknak (fácán, fogoly, fürj) költési, fiókanevelési időszak alatt. A fajgazdag keverékek nem csak a biodiverzitást növelik, hanem változatos beltartalmi összetételükön keresztül a nagyvadak (őz, szarvas, vaddisznó, muflon) általános egészségi állapotára is kedvezően hatnak. A trófeák értékmérői javulnak, segítve a vadgazdálkodást, a szakszerű vadászatot és a selejtezést.
Vadleglő, vadföld vetőmagkeverékek komponensei: pillangósok (baltacim, csillagfürt, görögszéna, bíborhere, fehér here, vörös here, lucerna, szarvaskerep, takarmányborsó), kalászosok (rozs, tarbúza, homoki zab, zab), fűfélék (réti csenkesz, csomós ebír, réti komócsin, angol perje, olasz perje), gabonák és ahhoz sorolt növények (cirok, fehér és vörös köles, pohánka) és egyéb összetevők (édeskömény, facélia, olajlen, somkóró).
