Ökológiai gazdálkodás
Ökológiai gazdálkodás

Vetésforgó a kertben (II. rész)

Vetésforgó a kertben (II. rész)

Agrofórum Online

Mik az alapvető szabályai egy házikerti vetésforgónak? Mit szükséges feltétlenül figyelembe vennünk, hogy a legnagyobb termésmennyiséget takaríthassuk be a céljainknak leginkább megfelelő gyümölcs-és zöldségnövényekből?

A cikk előző részében a növénytársítás alapvető szabályaival ismerkedhettünk meg, vagyis azokkal az íratlan regulákkal, hogy egy adott évben milyen növényeket érdemes egymás mellé ültetni, vagy egymástól elkülönítve nevelni annak érdekében, hogy kifejthessék egymásra gyakorolt kedvező hatásaikat. Ezek a szabályok nem ördögtől valók, hanem a természettől ellesett praktikák, amik kertünkben is beválhatnak – gondos tervezés és némi utánajárás árán.

A cikk második részében a növénytársítást, mint térbeli tervezési formát kiegészítjük a vetésforgó időbeli távlataival: annak érdekében, hogy minden évben öröm legyen ellátogatni a kertünkbe, csipegetni a fűszernövényekből és betakarítani az egészséges zöldségnövények ajándékait, ügyelnünk kell arra, hogy melyik növény után ki és mikor kerül a következő időszakban porondra.

Vetésforgó a talajuntság ellen

A talaj nem szereti a monotonitást – sem a művelése, sem a belé vetett vagy palántázott növények szempontjából sem. Ha kertünkben hosszú időn keresztül (több évről legyen szó) ugyanazt a növényfajt termesztjük, és rajta kívül semmi mást, talajuntság lép fel. Ez a jelenség akkor figyelhető meg, ha a változatlan körülmények (trágyázás, öntözés, gondozás) ellenére a terméshozam évről évre csökken. Részben ennek a problémának a kiküszöbölésére is alkalmazzunk vetésforgót! A talajt csak nagy gond és hatalmas költségek árán lehetne cserélni, ennél már jóval egyszerűbb, ha egy kultúrnövény helyett több faj van jelen egyszerre, sőt ha ezek minden évben máshová kerülnek.

Ezt nem minden gazdaság tudja megtenni, mi viszont házikerti körülmények között vagy a hétvégi telken meg tudjuk csinálni. Ám nem ez az egyetlen dolog, amivel számolnunk kell.

Vegyük figyelembe a „rokonságot” is!

A növények rendszerezésének alapja rendkívül összetett – a fejlődéstörténeti növényrendszertannak több mint 20 különböző tudományág az információforrása (például a morfológia a növények külső tulajdonságait (habitus), az anatómia a szövettani felépítést, a biokémia egyes családokra, nemzetségekre jellemző vegyületeket teszi hozzá a rendszerezés feltételeihez.

Számunkra a vetésforgó tervezésénél a növénycsaládok vagy figyelembe vétele a fontos: egyazon növénycsaládokba tartozó fajoknak ugyanis hasonlóak a tápanyag- és vízigényei. Ha egy ágyásba több éven keresztül csak a burgonyafélék (Solanaceae) családjából kerülnek ki növények (burgonya, paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, de ide tartozik a dohány az angyaltrombita és a petúnia is), a talaj tápanyagait és ásványi anyagait egyoldalúan fogják felhasználni, elszaporodnak a kártevőik és kórokozóik, és mindennek hatására évről évre kevesebb és rosszabb minőségű gumót vagy termést takaríthatunk be.

Ennek kiküszöbölésére tehát az egyesszámú szabály: vegyük figyelembe, hogy mely növénycsaládokba tartoznak a termeszteni kívánt növények. A következő táblázat kiindulási segítséget jelenthet, felsorolva a leggyakoribb kiskerti növénycsaládokat, kedvelt képviselőikkel.

Növényrend Növénycsalád Képviselők
Asparagales – Spárgavirágúak Alliaceae – Hagymaformák* vöröshagyma, fokhagyma, metélőhagyma, póréhagyma
Apiales – Ernyősvirágzatúak Apiaceae – Zellerfélék sárgarépa, zeller, pasztinák, petrezselyem, kapor, édeskömény, koriander
Asterales – Fészkesvirágzatúak Asteracaeae – Fészkesek vagy őszirózsafélék napraforgó, kerti saláta, cikória
Brassicales – Keresztesvirágúak Brassicaeae – Káposztafélék Fejes káposzta, kelkáposzta, brokkoli, karalábé, bimbós kel, kínai kel, karfiol, torma, retek, mustár, kerti zsázsa
Caryophyllales – Szegfűvirágúak Chenopodiaceae – Libatopfélék spenót, mángold, cékla, cukorrépa
Cucurbitales – Tökvirágúak Cucurbitaceae – Kabakosok görögdinnye, sárgadinnye, uborka, sütőtök, spárgatök, olajtök, laskatök, patisszon, cukkíni
Fabales – Hüvelyesek Fabaceae – Pillangósvirágúak borsó, bokorbab, futóbab, lencse, lucerna
Poales – Perjevirágúak Poaceae – Perjefélék Csemegekukorica
Solanales – Burgonyavirágúak Solanaceae – Burgonyafélék burgonya, paprika, paradicsom, padlizsán

*Rendszertani változások nyomán már alcsalád

Ne vesszen el a tápanyag!

Ha majd a cikk végén visszatekintünk a szempontokra, látni fogjuk, hogy a siker kulcsa hosszútávon gyakorlatilag a kedvező talajállapot fenntartása. Amennyiben ez megvan, a növények gyorsan és egészségesen fejlődnek, ezáltal ellenállóbbak lesznek a károsítókkal szemben is.

A kedvező talajállapot lehetőséget nyújt a növényeknek, hogy a talajban lévő tápanyagokat optimálisan fel tudják venni. Ehhez nemcsak a talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak éppen megfelelő egyensúlyára van szükség, hanem olyan tényezőkre is, mint például a növényeink gyökérmélysége.

A különböző gyökérmélységek kihasználása hatalmas előnyt jelent a házikerti vetésforgóban. A tápanyagokat rejtő talajrétegek különböző mélységekben helyezkednek el, így ha kicsit zsonglőrködünk a sekélyen és mélyen gyökerező növények sorrendjével, évről évre hasznosulni fognak a különböző rétegekben lévő tápanyagok. A sekélyen gyökerező zöldségfajok (pl.: hónapos retek, uborka) gyökerei a legfelső talajrétegbe kapaszkodnak, innen tudják felvenni a tápanyagokat és a vizet. Ha ezeket a növényfajokat – a rokonságok figyelembe vételével – mélyen gyökerező növények követik, nem vesznek el a talaj alsóbb rétegeiben a tápanyagok, és nem zsaroljuk ki a felső réteg készleteit. A mélyen gyökerező növények (pl.: hüvelyesek, paradicsom) másik előnye, hogy gyökérjáratokat képeznek a talajban a fejlődő gyökérzetükkel. Ezzel a mind a talaj tápanyag- és vízkörforgását támogatják, mind a többi növény fejlődését is, hiszen járatokkal teli talajban ők is könnyebben fognak mélyebb rétegekbe is gyökeret növeszteni.

A tápanyagok optimális hasznosításában természetesen a szerves trágyázásnak is fontos szerepe van. A nagyobb tápanyagigényű növényeket érdemes rögtön azután termeszteni, hogy bolti trágyával vagy komposzttal megtámogattuk a területet. Vannak olyan növényfajok is, amelyeknek kifejezetten ártalmas egy ilyen „tápanyagbomba” után közvetlenül kikerülniük a kertbe. A következő táblázatban a főbb zöldségnövényeket találjuk a tápanyagigényük szerint. Ez segítheti ezt a tervezési fázist.

Nagy tápanyagigényű fajok (komposzt és szerves trágya után közvetlenül jöhetnek) Burgonya, paprika, paradicsom, tök, dinnye, káposzta, zeller, torma, csemegekukorica
Tápanyagigényes, de nem közvetlenül szerves trágyázás után ajánlott Sárgarépa, petrezselyem, retek, pasztinák, hagyma, saláta, endívia, cikória, rukola
Kisebb tápanyagigényű fajok (szerves trágyázás után 2 évvel) bab, borsó

 

Kiegészítés

A talaj árnyékolása

Az árnyékolás fontosságára ma számtalan talajtakarási lehetőség hívja fel a figyelmet. A szerves talajtakarás (pl.: szalmával, fűkaszálékkal) vagy szervetlen talajtakarás (agroszövettel, fóliával) sok formáját kipróbálhatjuk, de segíthetjük az árnyékolást a növénytársítás praktikáival is.

Ha a talaj a kertünkben takaratlan vagy nincs árnyékolva, hamar kiszárad, többszöri öntözés szükséges, ami gyorsabban kimossa a tápanyagokat a felsőbb talajrétegekből, minthogy a növények fel tudnák venni. Éppen ezért egy kevésbé árnyékoló növény mellé (pl. lóbab mellé spenótot vagy kerti salátát) egy gyorsan növő, nagyobb levéltömegű fajjal megvédhető a talaj a kiszáradástól.

Mindezen figyelembe veendő tények alapján egy tervet is nehéz összeállítani úgy, hogy a család igényeit kielégíthessük kertünk ajándékaival, de érdemes több vetésforgó-változatot is készíteni az előre nem látható esetekre. Eredményes tervezést és kertészkedést kívánok!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

10 százalék fölött az ökogazdálkodás aránya az Európai Unióban

2024. február 26. 12:40

2024. február 13-16. között zajlott Nürnbergben a BIOFACH, a világ vezető bioélelmiszer vására és konferenciája. Itt, a biovilág seregszemléjén mutatták be a The World of Organic Agriculture című statisztikai évkönyvet, amely immár 25. alkalommal ad áttekintést az ökológiai mezőgazdaság globális fejlődéséről.

Magyar szabadalom: így komposztálhatók a gyógynövények

2024. január 5. 09:10

Új gyógynövénykomposztálási technológia a lényege annak a Széchenyi István Egyetemen megszületett szabadalomnak, amit az intézmény nemrégiben sikeresen bejegyeztetett. A fejlesztés a hulladékfelhasználás csökkentéséhez járul hozzá.

Gyógynövénytermesztés, orvostudomány által is elismert módon

2023. december 3. 13:10

Gyógyteák, fűszerkészítmények, majd illóolajok, most pedig itt vannak a levesek is. Mindezek a győrújfalui Sudár Birtokról származnak, ahol a kilencvenes évek elejétől kezdve már ökológiai gazdálkodást folytattak Boros Erzsébet szülei. A birtok tulajdonosa az elődök értékrendszerét szem előtt tartva szervezte újjá a gazdaságot. Ennek a munkának az eredményei, többek között, a magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek is.

200 literes tartályokban modellezik a tavakat az ökológusok

2023. október 3. 08:40

Legfőképpen az emberi tevékenység természetes élőhelyekre gyakorolt hatását kutatja az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetben működő Biodiverzitás és Metaközösség-ökológia Kutatócsoport, hiszen e vizsgálatok természetvédelmi jelentősége felbecsülhetetlen.

Más határidők vonatkoznak az első és az újratelepített ültetvény telepítésére és bejelentésére

2019. június 3. 16:33

Nem elegendő a pályázatban tett telepítésre vonatkozó speciális nyilatkozat, a telepítést követően a telepítés megtörténtét be is kell jelenteni.

Több ezer magyar gazda folytat biotermelést

2018. április 23. 07:38

A fogyasztók fokozódó tudatosságának (egészség, wellness) és a mindehhez rendelkezésre álló, vásárlási döntést megalapozó információs háttérnek köszönhetően a bioélelmiszerek piacának növekedése az elkövetkező években várhatóan töretlen lesz.

Mikorrhiza: miként lehet hasznos a biológiai növényvédelemben?

2018. május 3. 10:38

A mikorrhizált növény ellenállóbb lesz a szárazság okozta stresszel szemben, és fokozódik a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenállósága.

Alternatív vetőmagkezelési eljárások – felfutó ágazat

2022. július 15. 09:32

A biológiai vetőmagkezelési üzletág az elmúlt évek során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ez a tendencia folytatódik is.