Vetésforgó a kertben (III. rész)

A cikk második részében a vetésforgó helyes kialakításának elsődleges szempontjait és fontosságát tekintettük át a termésminőséget és –mennyiséget figyelembe véve. De mi a helyzet a házikerti növénytársítás, illetve az elő-és utóvetemény-rendszer (röviden házikerti vetésforgó) károsítókra gyakorolt hatásával?

Vetésforgóval és növénytársítással a károsítókkal szemben

A károsító elnevezés a növényvédelemben röviden egy adott kultúra gyomnövényeinek, kórokozóinak és kártevőinek összefoglaló elnevezése. Ide tartoznak tehát az adott termesztett növényfaj vagy –fajta állati kártevői, vírus-, gomba-, és baktériumos betegségei, valamint a kultúrában előforduló fontosabb gyomnövények. Ezeknek a szervezeteknek a kultúrnövényünkre gyakorolt káros hatását csökkenthetjük vagy akadályozhatjuk meg kertünkben a növénytársítás és a vetésforgó alkalmazásával.

A kertünkben vagy fóliasátrunkban termesztett növényeknek (köztük a gyümölcsfáknak és egyéves kultúráknak is) számos soktápnövényű (polifág) károsítója van, de általában a legveszélyesebbek a felszaporodó egytápnövényű (monofág) vagy kevés tápnövényű (oligofág) károsítók.

Egytápnövényű károsítók közé tartozik például a hagymabogár, sárgarépalégy, amerikai szőlőkabóca, cseresznyelégy, az almamoly, a selyemfényű puszpángmoly, a szőlőperonoszpóra és a paradicsomlisztharmat. Oligofág kártevők közé tartozik a burgonyabogár és a répa-aknázómoly. Polifág kártevők közé tartoznak a levéltetvek, a drótférgek (pattanóbogarak lárvái), a pajorok (cserebogarak lárvái), a barkók, a gyökérgubacs-fonálférgek, a tripszfajok jelentős része (pl.: dohánytripsz), a bagolylepkék lárvái (pl.: gyapottok-bagolylepke), az uborka mozaik vírus, a fitoftóra, valamint a fehér- és szürkepenészes rothadás.

Amennyiben egy adott területen évről évre ugyanazok vagy közeli rokon növényfajok kerülnek termesztésbe, a talajban áttelelő kórokozói vagy állati kártevők áttelelő fejlődési alakjai újra megtalálják a tápnövényüket, és hatalmas pusztítást vihetnek végbe – sokkal nagyobbat, mint a megelőző évben. Ezért is érdemes a növénytársítás és vetésforgó alkalmazása, mert így lecsökkenhet a növényvédő szeres permetezések száma, sokkal több egészséges termést takaríthatunk be, és valljuk be, látványnak sem utolsó egy egészséges, kártevőktől és beteg növényektől mentes kert.

Kártevőkkel szembeni előnyös társítások

Számos kártevő a tápnövényének kibocsátott illatanyai alapján (pl.: talajban élő monofág fonálférgek vagy specialista bogárlárvák) keresi fel a táplálékát. Ügyesen megzavarhatjuk vagy meg is tizedelhetjük a populációt a következő évben, ha egy teljesen más növény kerül a tápnövényük helyére – hiszen táplálék hiányában a kártevők elpusztulnak, nem tudnak hirtelen áttérni egy teljesen új növény fogyasztására.

Másik megoldás, ha abban az évben a tápnövényük mellé egy erőteljesebb, riasztó illatanyagot kibocsátó növény (pl.: hagymafélék) kerül a termesztett növény vagy a dísznövény mellé. Ehhez hasonló „növényi szövetségek” kerültek a következő összefoglaló táblázatba.

Kórokozókkal szembeni előnyös társítások alapja

A kórokozókkal szembeni praktikáknál nehéz lenne felsorolni minden működőképes „növényi szövetséget”, ugyanis általánosan elfogadott tény, hogy a szántóföldön és a kertészeti növények termesztésekor is erősen ajánlott egy bizonyos visszatérhetőségi idő betartása. Ezt sajnos a piaci igények és jövedelmezőség szempontjából nem mindig lehetséges betartani, de a házikertben nem kötnek minket a piaci igények, csakis a családi fogyasztási szükségletek.

A lényeg, hogy elegendő a kórokozók felszaporodásának megakadályozásához, ha a következő 2-4 évben nem következik egy adott növény után sem önmaga, sem rokon növénye. Ez alatt az idő alatt egy egészséges talajélettel rendelkező kerti ágyásban elpusztulnak a kórokozó gombák kitartó képletei, a vírusok és baktériumok sem életképesek gazdanövény nélkül. Így mindössze a termesztett házikerti növényeink rokoni kapcsolatának ismerete szükséges a sikerhez. A szóban forgó növénycsaládok és tagjaik összefoglaló táblázatát a Vetésforgó a kertben II. rész című cikk tartalmazza.

Összefoglaló táblázat

Áttekintve a cikksorozatot rájöttem, hogy adós vagyok még egy összefoglaló táblázattal: a kedvező elő- és utóvetemények felsorolásával. Ez a táblázat figyelembe veszi a cikksorozatban végigvett feltételeket (köztük a tápanyagigényt és károsítókkal kapcsolatos dilemmákat is), így érdemes ezeket kipróbálni a kertünkben, főként egy új növény tervezett bevonásával. Eredményes és örömteli kertészkedést kívánok!

*Korai vetésük miatt
**Évelő növény
***Késői betakarítás miatt