Vetésforgó a kertben (I. rész)

Mely növények egymás mellé ültetését érdemes kerülnünk? A növénytársítás alapvető szabályait betartva évről évre érvényesíthetjük a vetésforgó előnyeit.

Egy jól megtervezett vetésforgónak az a lényege, hogy a termesztett növényeket térben és időben előre kidolgozott sorrendben termesztjük. Ennek eredményeképpen a növények egy meghatározott, tervezhető időn belül visszakerülnek eredeti helyükre, ezt nevezzük a vetésforgó körforgásának. A vetésforgóba vont, termesztett növények száma eltérhet egymástól. Rövid vetésforgónak számít a 2-3 éves, hosszú vetésforgónak a 4 éves vagy annál hosszabb.

Legyen szó szántóföldi kultúráról vagy a házikertünkről, a vetésforgó azt a célt szolgálja, hogy ne szaporodjanak el a növények kórokozói és kártevői az adott területen, hatékonyan működjön a gyomszabályozás, valamint optimálissá tegyük a talaj tápanyag-hasznosítását és fizikai állapotát. Mindezzel javul a termesztett növényeink kondíciója és több, jobb minőségű termést takaríthatunk be. Ehhez két tényezővel kell számolnunk: az időbeli és a térbeli elhatárolásától a rossz növényszomszédoknak.

A cikk első részében a térbeli tényező kerül terítékre. Megnézhetjük, melyek azok a növények, amik egy adott évben egymás mellett termeszthetők úgy, hogy valamilyen módon segítik a mellé ültetett növény fejlődését, vagy kerüljük az egymás mellé ültetésüket. Ezt nevezzük növénytársításnak. A növénytársítás alapvető szabályait betartva érvényesülhetnek a vetésforgó előnyei. Egy jól megtervezett növénytársítás és vetésforgóba helyezése azt az eredményt hozza, hogy a növények segíthetik egymás növekedését azáltal, hogy vonzzák a hasznos rovarokat, elűzik a kártevőket vagy akadályozzák a felszaporodásukat, tápanyagot szolgáltatnak, korlátozzák a gyomokat a tömeges megjelenésben, illetve növekedésben, vagy egyszerűen árnyékolják a talajt, illetve támasztékot jelentenek.

A növénytársításba vont „jó szomszédok” jobban fejlődnek egymás társaságában, míg a „rossz szomszédok” gátolják egymás (vagy csak egyik a másiknak) optimális fejlődését. Például ugyanabba a növénycsaládba tartozó burgonya és paradicsom ne kerüljön egymás mellé adott évben, mert hasonló a kártevő- és kórokozó palettájuk, tehát gyorsan felszaporodhatnak, és mindkét kultúrát elpusztíthatják. Ugyanez érvényes a hüvelyes és pillangós növényekre is. Jól megválasztott társítás azonban a bab és bükköny, mivel a bükkönyfajok vonzzák a babot beporzó rovarokat, ezáltal eredményesebb és biztosabb lesz a virág- és terméskötődése. A sárgarépa jó szomszédsága (pl. hagymák, retek, rozmaring) intenzív illatával elriasztja a sárgarépa legyet, az egyik legnagyobb répa-ellenséget.

A cikk második része kiegészíti a térbeli kialakítás szabályait az időtényezővel – tehát azokkal az ismeretekkel, hogy a következő években miként érdemes kialakítani a vetésforgót: mik az alapvető szabályok, illetve mit ne termesszünk egy adott kultúra után.

Ebben a táblázatban a hazánkban leggyakrabban termesztett házikerti zöldségek, szántóföldi növények, gyümölcsök és gyógynövények vannak feltüntetve, és azok jó, illetve rossz szomszédjai.

A táblázatban feltüntetett növények pozitív és negatív kölcsönhatásait természetesen számos környezeti tényező, valamint az elővetemény is befolyásolhatja, de már az egyszerű növénytársítás alapszabályait figyelembe véve is csökkenthetjük a növényvédelmi beavatkozásokat csupán azzal, hogy két „növénybarátot” egymás mellé ültettünk.