A tavasz elején vettünk egy alapkivitelű, belépő kategóriás drónt, hogy megismerkedjünk a drónok mezőgazdasági felhasználhatóságával. Kíváncsiak voltunk, hogy hogyan és milyen adatokat tudunk gyűjteni a tábláinkról egy olyan eszközzel, amely semmilyen extra felszereltséggel nem rendelkezik. A különböző extra szenzorok hiányában tehát valamilyen egyszerűbb felvételezésben szerettük volna hasznosítani, kipróbálni.
Kézenfekvő ötlet volt, hogy az eszközt olyan felvételezés céljából használjuk, amelynek eredményére alapozva elvégezhetjük a posztemergens kontakt herbicid helyspecifikus kijuttatását. Olyan műveletet kellett választani, ahol a gyomokat nem kell faj szinten meghatározni, hanem elég csak felismerni.
A rezisztens fenyércirok felkutatása
Fejér megyében a kukoricatermesztés egyik nehézsége a rezisztens fenyércirok jelenléte. Erre a problémára megoldás lehet a herbicidtoleráns kukorica hibridek termesztése, amely során cikloxidim hatóanyagú herbicid kijuttatásával csökkenthető az adott területen lévő fenyércirok állomány kártétele.
Az említett drón segítségével kísérletet tettünk a fenyércirok táblán belüli felvételezésére, majd a cikloxidim hatóanyagú herbicid kijuttatásának helyspecifikus elvégzésére. A kísérleti tábla egy 31 hektáros precíziós technológiával művelt terület volt. A vetés április 21-én volt, ami után izoxaflutol hatóanyagú herbiciddel végezték el az alapgyomirtást.
A drónos lerepülést május 12-én végeztük. A területen két felszállásból kb. 2×10 hektárt repültünk le, előre beállított paraméterek alapján, megtervezett repüléssel. 35 méter magasan repültünk, így kellően részletes felbontású képet készített az eszköz (1. és 2.kép).
1. kép: elkészített ortofotó átnézeti kép
2.kép: ortofotó nagyítása már számítógépen
Az elkészített átnézeti kép (ortofotó) segítségével határoztuk meg a gyomok táblán belüli elhelyezkedését. Ez volt a legidőigényesebb része a folyamatnak, mivel a kultúrnövény és a gyom esetében is egymáshoz hasonlító egyszikű növényekről beszélünk, ezért azokat algoritmus vagy valamely index segítségével nem lehetett elkülöníteni a rendelkezésre álló nyersadatokból.
Nem tökéletes a pontosság
A munkafolyamatnak ebben a fázisában szembesültünk még egy problémával, mégpedig a helymeghatározás pontatlanságával. A drón kb. 1 méteres, a kijuttatást végző permetező kb. 35 cm-es pontossággal tudja saját helyzetét meghatározni. Ezért minden egyes gyomot másfél méter sugarú körben lehetett meghatározni, ami nagyban növelte a kísérlet pontatlanságát.
A következő lépés a kijuttatási terv, vagy jelen esetben inkább a kijuttatási határvonal monitorba történő feltöltése volt, ami zökkenőmentesen történt (3.kép).
3.kép: drón ortofotó és a „kijuttatási” határvonal
A kijuttatás után a kísérlet szakmai értékelését a gazdálkodó partner maga végezte, aki a teljes területen gyomfelvételezést végezve szakmailag elfogadta a helyspecifikus kijuttatás hatékonyságát.
Mennyit is sikerült a technológiával megtakarítani?
Az alábbi egyszerű táblázatban tüntettem fel, hogy milyen költségek lettek volna, ha a területet homogén kijuttatásban részesítjük (A oszlop) és milyen költségek keletkeztek a helyspecifikus kijuttatás révén (B oszlop).
|
költségtípus |
forint/ha |
terület homogén kezelése (A) |
helyspecifikus (B) |
|
21,272 |
5,422 |
||
|
kijuttatás |
3500 |
74452 |
74452 |
|
drónos repülés + kijuttatási terv |
2450 |
0 |
52116 |
|
herbicid |
15492 |
329546 |
83998 |
|
össz.ktsg |
403998 |
210566 |
|
|
eredmény |
193432 |
Figyelemreméltó megtakarítást sikerült a nagyfokú pontatlanság ellenére is elérni egy alapkivitelű drónnal, amely az első felvételezésnek köszönhetően meghozta az árát!
A kísérletet a 2018-as Bábolnai Gazdanapokon megrendezett SMART Farm konferencián mutattam be.
