Az idei első két hónapban például mintegy 700 új drónt vettek nyilvántartásba, háromszor annyit, mint egy évvel korábban.

A drónok hatékonyan támogatják az adatalapú mezőgazdaságot és csökkentik a kézi mezőgazdasági munka iránti igényt, amikor sok idősebb gazdálkodó nem tudja kire hagyni a farmját, és egyre több föld marad parlagon – idéz a Japan Times egy tisztviselőt a mezőgazdasági minisztérium Technológiai Hivatalából.

A növényvédő-permetező drónok általában 8-10 literes tartályokkal repülnek, mivel egy hektár rizsföldnek nagyjából ennyi a növényvédőszer-igénye. Amíg egy ember általában egy óra alatt végez egy hektár rizsföld permetezésével, a drónnak csak tíz percig tart a munka.

Egy-egy ilyen drón ára 2 millió jen körül van (4,76 millió forint), és a régi permetező helikopterekkel szemben nemcsak az olcsó üzembentartás az előnye, hanem az is, hogy helyben megfordul, és elhanyagolható a rotorszele. A drónok videokamerái felhasználhatók a növények fejlődésének ellenőrzésére. A képek számítógépes analízise pedig egyebek között megmutatja a gazdálkodóknak, hol lassú a növények növekedése. Az ilyen elemzések alapján a gazdálkodók megváltoztathatják a műtrágya mennyiségét, vagy más módosításokat hajthatnak végre a minőség javítása és a hozamok növelése érdekében.

A kutatók arra is törekednek, hogy új módszereket hozzanak létre a madarak és állatok által okozott károk csökkentésére: az éjjellátó kamerával felszerelt drónok rögzítik a szarvasok és a vaddisznók mozgását. De emellett a drónokat széles körben kezdik használni az öntözőcsatornák ellenőrzésére, illetve a Japánban nem ritka természeti katasztrófák (tájfun, földrengés, áradás) okozta károk felmérésére.