Szőlő-Bor

Korábban termesztettek borszőlőfajtát, mint étkezési célút

MATE – Sajtóközlemény

A szőlőszemek ízére, a bogyók héjának színére és a muskotályos ízre irányuló emberi szelekcióba egyaránt betekintést adott az a világot átívelő új genomikai elemzés, melyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem több kutatója is részt vett. A világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Science magazinban közölt eredmények egészen új megvilágításba helyezik a szőlő kultúrevolúcióját.

A szőlő fogyasztása és a borok készítése hosszú ideje az emberi kultúra szerves része, az egyes szőlőfajták fejlődésének történetéről azonban mindezidáig nagyon keveset lehetett tudni.

A szakemberek például régóta azt valószínűsítették, hogy a Vitis vinifera bortermő szőlőt először Nyugat-Ázsiában háziasították és a ma használt főbb fajták mindegyike innen származik. Emellett azt is feltételezték, hogy a borszőlőfajtákat már korábban termesztették, mint az étkezési célú fajtákat. A tizenhat ország 23 helyszínéről származó 2.448 szőlőminta összehasonlító genomikai elemzése alapján azonban most kiderült, hogy mindkét korábbi feltételezés téves volt.

A Science magazinban közölt új eredmények szerint a szőlő kultúrevolúcióját két párhuzamos folyamat alakította. Eszerint a Kaukázusból induló, majd a Fekete-tenger mentén a Kárpát-medence irányába terjedő domesztikáció a borszőlők, míg a Kis-Ázsiából induló és elsősorban a Mediterráneumban terjedő domesztikáció pedig eredendően a csemegeszőlők kialakulásához vezetett.

Az adatok alapján azt is kimutatták, hogy a domesztikáció a két régióban nagyjából egy időben, körülbelül 11 000 évvel ezelőtt történt, és egybeesett a mezőgazdasági gazdálkodás kezdeti szakaszaival is, ami bizonyítja a szőlő kiemelkedő szerepét a mezőgazdaság korai fejlődésében.

A termesztés számára fontos tulajdonságok elemzése újszerű betekintést adott a bogyók ízére, a hermafrodita virág kialakulására, a muskotályos ízre és a bogyók héjának színére irányuló emberi szelekcióba is.

A MATE Szőlészeti és Borászati Intézet kutatói közül Dr. Bisztray György Dénes professzor emeritus, Győrffyné Dr. Jahnke Gizella tudományos tanácsadó és Dr. Deák Tamás egyetemi docens, a Genetika és Biotechnológiai Intézet részéről Dr. Kiss Erzsébet professzor emeritus, a Növénytermesztési-tudományok Intézet részéről pedig Dr. Höhn Mária egyetemi tanár vett részt a kutatásban.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A szőlő lombozatának értékelése vegetációs indexek alapján

2025. május 21. 14:10

A MATE-n fejlesztett program segítségével lehetőség nyílik az egyedi levelek RGB-alapú vegetációs indexeinek értékelésére.

Az itáliai szőlőtermesztés fejlődése

2025. május 9. 14:10

Míg Ázsia és Kelet-Európa egyes részein jól dokumentált a szőlőtermesztés története, addig a nyugat-mediterrán térségről keveset tudtunk.

Synvino Borverseny 2024: kiemelkedő borok és új trendek

2025. március 22. 16:10

Összesen 400 bor és pezsgő érkezett az ország 18 borvidékéről a Syngenta által XXI. alkalommal megrendezett Synvino Borversenyre.

A szőlő metszése soft pruning módszerrel + videó

2025. március 11. 17:10

A szőlő metszésének számos módja ismert, de mi most a soft pruning metszésmódba nyújtunk betekintést. Fókuszban a fás részek védelme áll.

A nitrogénpótlás mértékének irányelvei szőlőültetvényekben

2018. október 14. 02:34

A nitrogén fontos a szőlőben. A szőlőültetvényekben ezért helyesen kell megállapítani a nitrogénpótlás mértékét. A számításhoz számos tényezőre kell figyelni: talajtani sajátosságok, a tőkék növekedési ereje, a talajápolás módja, az évjárat hatásai.

Marselan: a kínai borok emblematikus szőlőfajtája lehet?

2021. május 27. 07:38

A mindössze 2,75 ha-ral induló Marselan alatt mára csaknem százszorosára, több mint 260 hektárra duzzadt a termőterület Kínában, és gyors ütemben terjeszkedik az ország több nagy borvidékén.

Teleki Zsigmond nyomdokain - szőlőalanyok nemesítése világszínvonalon

2021. május 3. 09:38

Teleki Zsigmond szőlőalany-nemesítésben végzett munkája kimagasló jelentőségű. Fajtái elkerültek a világ szőlőtermesztő országaiba, termesztésbe vonták, több kutatóintézetben tovább szelektálták.

Hatékony méhkímélő megoldás a szőlőmolyok elleni védekezésben

2023. május 12. 06:34

A szőlő egyik régi, jólismert kártevője a tarka szőlőmoly, ami a károsításával a termést veszélyezteti.