Szőlő-Bor

Metszésmód a szőlő optimális nedvkeringésének fenntartásával

Agrofórum Online

Az Európai Unió Horizon 2020 kutatási keretprogramjában támogatást nyert WINETWORK projekt célja egy olyan nemzetközi hálózat kialakítása, amely lehetővé teszi az európai bortermelő vidékek közti innovatív tudás cseréjét és átadását, elősegítve a szektor termelékenységét és fenntarthatóságát.

A projekt megvalósításában konzorciumi partnerként az egri Eszterházy Károly Egyetem is részt vesz. A nemzetközi együttműködés eredményeként az elmúlt két évben összegyűjtésre kerültek a szőlő tőkebetegségeivel (Grapevine Trunk Diseases, GTD) és a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmával (Flavescence Dorée, FD) kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek, illetve azok a jó gyakorlatok, melyek alkalmazásával az európai szőlő- és bortermelést nagyban fenyegető két betegség megfékezhető. A szőlő tőkebetegségeivel szembeni védekezési eljárások egyik alappillére a helyes metszés.

A szőlő tőkebetegségeinek (Grapevine Trunk Diseases, GTDs) kezelése a megelőzési stratégiákat helyezi előtérbe, melyek visszaszorítják az új fertőzések megjelenését és a betegség terjedését.

A szőlőtermesztők új metszési eljárások alkalmazásával igyekeznek csökkenteni a szőlő tőkebetegségek előfordulását és a fertőzések súlyosságát. Ez a cikk az említett módszerek alkalmazásával kapcsolatos legfrissebb vizsgálati eredményeket és tapasztalatokat hivatott bemutatni, noha a részletes tudományos eredmények még nem állnak rendelkezésre.

Hagyományos metszésmód

A hagyományos művelési módok és metszési tech­nikák elsősorban a megfelelő terméshozam és -minőség elérésére koncentráltak, azonban figyelmen kívül hagyták a művelési mód betegségekre, mint például a szőlő tőkebetegségekre gyakorolt hatását. A metszéshez kapcsolódó tényezők, mint a művelési mód, a metszési időszak során fennálló időjárási körülmények, a metszési sebek elhelyezkedése és felhalmozódása a tőkén, a szálvessző és a csap hossza, a metszési sebek kezelési módja, a metszési sebek kora, a metszés időpontja, a metszés során keletkező venyige kezelési módja, mind növelhetik a szőlő tőkebetegségekkel való megfertőződés kockázatát.

A metszési sebek jelentik a GTD kórokozói számára a legalapvetőbb támadási felületet (Úrbez-Torres and Gubler, 2010). Ahhoz, hogy csökkentsük a gombakórokozók metszési sebeken keresztül történő fertőzési kockázatát, olyan művelési módokat kell előnyben részesítenünk, melyek a lehető legkisebbre csökkentik a metszési sebek számát, méretét és felhalmozódását a tőke többéves részein (Surico et al., 2008) (1-2. kép).

1. kép: Nagy mennyiségű kis és nagy metszési seb felhalmozódása a szőlőtőke felső részén cv Muscat blanc és Istrian Malvasia fajtákon (körökkel jelölve). Kettős Guyot művelés
(Fotó: K. Diklić, IPTPO)

2. kép: Új törzs nevelése egy idős ültetvényben a kordonművelésről kettős Guyot művelésre történő áttéréskor (A, B), illetve a kordon alacsonyab­bá tételekor (C) (körökkel és nyilakkal jelölve)
(Fotó: K. Diklić, IPTPO)

A hagyományos művelési módok, melyek számos nagy­méretű és durva metszési sebet ejtenek a szőlőtőkén, megszakíthatják a növény optimális nedvkeringését és megrövidíthetik a szőlőnövény élettartamát. Ha figyelembe vesszük, hogy a metszés potenciálisan másfélszer akko­ra elhalást idéz elő, mint a metszési seb mérete (Crespy, 2006), beláthatjuk, hogy az érintett szőlőnövény nedvkerin­gése jelentős mértékben korlátozódik.

Innovatív/alternatív metszési eljárások

Napjainkban az európai bortermelő vidékeken egyre szélesebb körben alkalmazzák a szőlő nedvkeringését is figyelembe vevő metszési eljárásokat (Guyot-Poussard, „módosított” csapos metszésű kordon és más művelési módok), melyektől a szőlőtermesztők jelentős eredmé­nyeket remélnek az elkövetkező években (3-5. kép). E módszerek hatékonysága a szőlő tőkebetegségeivel szemben, összehasonlítva a hagyományos művelési módokkal, tudományosan még nem bizonyított.

3. kép: Metszésmód a szőlő optimális nedvkeringésének fenn­tartásával Észak-Olaszországban (A: Guyot-Poussard, B: „módosított” csapos metszésű kordon
(Fotó: K. Diklić, IPTPO)

4. kép: Metszésmód a szőlő optimális nedvkeringésének fenn­tartásával Isztriában cv Teran fajtán, a Coronica borászat által végzett metszés (A: metszés előtt, B: megmetszett szőlőnövény) (K. Diklić, IPTPO)

5. kép: Metszésmód a szőlő optimális nedvkeringésének fenn­tartásával Isztriában cv Teran fajtán, a Coronica borászat által végzett metszés

Jelenleg széles körben elterjedt feltevés, hogy a növény nedvkeringését figyelembe vevő metszési eljárás a metszési sebek kis méretének és alacsony számának köszönhetően csökkenti az új fertőzések lehetőségét. Bizonyos művelési módok esetében a törzs újranevelése és visszametszése szükséges, különösen az idős ültetvényekben – mindez ezzel az új metszési eljárással elkerülhető. Úgy tűnik továbbá, hogy a többéves részeken található, a hagyományos művelésű ültetvények újranevelt és idős szőlőnövényeire általánosan jellemző nagy és durva se­bek érzékenyebbek a GTD gombafertőzésekre, mint az egyéves részeken található sebek (Moller and Kasimatis, 1980)

Gyakorlati tapasztalatok és tudományos adatok

A metszés a keletkezett sebek átmérőjének másfélszeresén vált ki elhalást a megmetszett csapon vagy szálvesszőn (1. ábra bal oldal) (Crespy, 2006).

1. ábra: A metszési seb és a nektrózis (beszáradási kúp) kialakulása közti összefüggés (bal oldalon: egyéves csap és szálvessző; jobb oldalon: durva sebek a többéves rész közelében)
(Forrás: Crespy, 2006)

A kordon és/vagy tőke többéves részeinek közelében ejtett nagy és durva sebek a farész elhalását idézik elő (1. ábra jobb oldal), ami megnövelheti a GTD fertőzési arányát (Úrbez-Torres and Gubler, 2010) és károsíthatja a növényi nedvkeringést (Crespy, 2006). Egy további feltevés szerint a szőlőnövény fiziológiai ál­lapotára gyakorolt magasabb stresszhatás miatt a növényi nedvkeringés károsítása növelheti a GTD negatív hatásait (Simonit & Sirch, 2010). A faszövet elhalása csökkentheti a víz levelek felé történő szállítását a farészen keresztül (Maher et al., 2012), a magas transpirációs szükséglet pedig apoplexia kialakulásához vezethet (Surico et al., 2005).

A GTD gombafertőzés kockázatának csökkentéséhez fontos a helyes metszésmód (2./a ábra) és a szőlőnövény működőképes nedvkeringésének fenntartása, mely a metszés következtében a fás részekben kialakuló beszáradások (beszáradási kúpok) kikerülésével lehetséges. A „tiszta”, csonkmentes metszést (2./c ábra) alkalmazó metszésmódok az esztétikai szempontokat helyezik előtérbe, és a legtöbb esetben a növény nedvkeringésének károsodását, valamint nagyméretű sebek létrejöttét idézik elő.

2. ábra: Ajánlott metszésmód
(Forrás: Crespy, 2006)

A növényi nedvkeringés fenntartását célzó metszési módszert Lafon (1927) honosította meg egy Franciaországban alkalmazott művelési mód átvételével, melyet később Guyot-Poussard eljárásnak nevezett el a módszer kifejlesztője után (Lecomte et al., 2011). E művelési mód és a hagyományos művelési módok (3. ábra) közti legalapvetőbb különbség a növény nedvkeringésének évről évre történő fenntartása oly módon, hogy metszési seb mindig csak a kordon felső részén keletkezik (4. ábra).

3. ábra: Hagyományos metszésmód: metszési sebek a többéves részeken, melyek károsítják a szőlőnövény nedvkeringését
(Forrás: Simonit & Sirch)

4. ábra: Guyot-Poussard: a szőlőnövény optimális nedvkeringésének fenntartására törekvő metszésmód (Jelölések: fekete háromszögek – metszési sebek, piros vonal – nedvkeringés)
(Forrás: http://simonitesirch.com)

A rendelkezésünkre álló információk alapján a növényi nedvkeringésre tekintettel lévő metszési módszert a Guyot-Poussard és a módosított csapos metszésű kordon művelés során alkalmazzák, de a bakművelés és Pergola művelési módokba történő beillesztése is folyamatban van (Simonit & Sirch, SICAVAC). A növényi nedvkeringés fenntartását célzó metszést Európa több borvidékén is alkalmazzák. Európában az optimális növényi nedvkeringés fenntartására irányuló metszési módok közül a Guyot-Poussard technika a legelterjedtebb, de várhatóan más művelési módok esetében is bevezetésre kerül ez a módszer.

Hogy e művelési módok mennyire hatékonyak a szőlő tőkebetegségeinek megelőzésében, arra a folyamatban lévő tudományos kutatások adhatnak részletes választ, hiszen e technikák GTD-re gyakorolt hatása még nem teljes mértékben tisztázott, így tudományos alapokon nyugvó bizonyításuk szükséges!

A Guyot-Poussard művelési mód

A Guyot-Poussard művelési mód során az első év vé­gén, az ültetvény telepítését követően meghagynak egy termővesszőt, ami biztosítja a növényi nedvkeringést, és kétrügyes csapig vágják vissza. A második évben egy kifejlődött termővesszőt hagynak meg és az első, vezérhuzal magasságában metszik el (5./a-d ábra).

A szőlőnövény középső részének kialakulása: a ter­mővesszők a növény középső részén fejlődnek ki, melyek közül egy fő termővessző kerül kiválasztásra. Ezt az első, vezérhuzalra hajtják, a többit pedig kétrügyes csapig metszik vissza (5./e-h ábra). A hagyományos Guyot-módszerrel szemben a hajtások egyazon vízszintes magasságban fejlődnek ki az egyéves vesszőből. „Elágasodás” jön létre, a kétoldali vízszintes növekedést pedig a megszakítás nélküli nedvkeringést biztosító többéves csapok biztosítják (5./i ábra).

A következő években a metszés mindig a többéves rész felső részén történik. E metszési technikának köszön­hetően olyan beszáradási kúpok jönnek létre, melyek nem akadályozzák a nedvkeringést, a termővessző pedig a többéves részek végén fejlődik ki – mindez biztosítja, hogy a művelési mód hosszú időn keresztül fenntartható legyen (5./l-m ábra).

5. ábra: A Guyot-Poussard-módszer
(Forrás: Simonit & Sirch, 2010)

Alkalmazási terület

A növényi nedvkeringés fenntartását biztosító metszésmód egy innovatív gyakorlat, mely elterjedőben van az európai bortermelő vidékeken (6. ábra).

6. ábra: A Guyot-Poussard metszésmód alkalmazási területe (piros pontokkal jelölve), a WINETWORK projekt során készített interjúk eredményei alapján

Innovatív megközelítés

A németországi kísérletek első eredményei (Petgen, 2016 a, b) jelentős különbséget mutatnak a hagyományos metszés és a növényi nedvkeringést szem előtt tartó technikák során létrejövő metszési felületek között. Az optimális növényi nedvkeringés fenntartására törekvő metszési eljárás megnövekedett metszési felületet eredményez az egyéves részeken, azonban a tőke felső-középső részén lévő többéves részeken található metszési felületek, melyek a Guyot-metszésnél megszokottak (6. kép), kisebbek, mint a hagyományos metszés esetén.

6. kép: Metszésmód a szőlő optimális nedvkeringésének fenntartásával Isztriában cv Teran fajtán
(Fotó: K. Diklić, IPTPO)

A szőlőtermesztők tapasztalatai a növény optimális nedvkeringését fenntartó metszési módszerekkel kapcsolatban

A növényi nedvkeringés fenntartását biztosító metszési eljárás, egészen pontosan a Guyot-Poussard művelési mód, biztosítja a folyamatos nedvkeringést és az első, vezérhu­zal magasságában történő vízszintes növekedést a szomszédos, többéves csapok folyamatos, vízszintes irányban történő fejlődésének eredményeképpen. A hagyományos Guyot-metszéssel ellentétben, ahol a metszési sebek a tőke teljes középső-felső részén felhalmozódnak (1. kép), a Guyot-Poussard módszerrel fenntartható a folyamatos növényi nedvkeringés, mivel a metszési sebek csak a többéves részek felső részén helyezkednek el.

Ezt a metszési módszert magas minőségű borok termelése során alkalmazzák abban a hitben, hogy hozzájárul a fenológiai fázisok homogénebb kifejlődéséhez, a kiegyensúlyozott vegetatív növekedéshez és a kiegyensúlyozottabb érési folyamathoz (ami a strukturált vörösborok készítéséhez termesztett kékszőlő fajták esetében bír jelentőséggel). A hajtások eltávolítása extenzívebb, ugyanakkor fontos a művelési mód fenntartásához, azonban a levelek eltávolítása a virágzás vagy a gyümölcshozás fenológiai fázisában ke­vesebb munkaerőt igényel.

Egyéb követelmények és költségek

A DLR Rheinpfalz intézetben a hagyományos művelési módokról való áttérés az optimális nedvkeringést fenntartó metszési módra Petgen (2106 a, b) nevéhez fűződik egy hétéves rizlingültetvényben. A Guyot-Poussard művelési módra való áttérés első évében megnövekedett munkamennyiség volt megfigyelhető. A Guyot-Poussard metszés esetében 37 óra/hektár munkaidő volt szükséges, míg a hagyományos metszés esetében ez a mennyiség csak 23 óra/hektár volt. Ez a különbség különösen a művelési mód alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok hiányából adódott, ellentétben a hagyományos metszési eljárással. A következő években, a sikeres művelési mód váltást követően időmegtakarítás volt megfigyelhető.

A hagyományos eljárással metszett szőlőültetvény kiindulási állapota nagyban befolyásolja a Guyot-Poussard művelési módra történő áttérés időigényét és sikerességét. A szőlőnövény kora, fajtája és növekedése is jelentős szerepet játszik. Ha a Guyot-Poussard művelési módra történő áttérés során különböző kiindulási feltételek adottak, minden egyes paraméter egyéni megközelítést igényel. A botritiszes fürtrothadásra való fogékonyság terén és a szőlőmust elemzése során nem mutatkozott jelentős különbség a két metszésmód között.

A tanulmány azt mutatja, hogy a hagyományos metszési eljárásról való áttérés a Guyot-Poussard művelési módra több éves folyamat. A Guyot-Poussard-módszer egy szakértelmet és nagy odafigyelést igénylő metszési eljárás, amelyet előbb meg kell tanulni, és az idénymunkásoknak is megfelelő képzésben kell részesülniük. Mivel az Esca kórokozók inkubációs ideje igen hosszú, a művelési mód eredményei leghamarabb tíz év elteltével lesznek megfigyelhetők.

WINETWORK projekt ügyvivő szakértőinek közös munkája. A felhasznált adatok forrása a szőlő­termesztők körében készített 219 interjú és a vonatkozó szakirodalom.

Ezúton nyilvánítjuk ki köszönetünket Dr. Philippe Larignon és Dr. Vincenzo Mondello részére, a technikai adatlap kidolgozásában nyújtott segítségükért.

„A projekt az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramjának finanszírozásában, a 652601 számú támogatói szerződés keretein belül valósul meg.”

Tovább információ

TUDÁSBÁZIS: winetwork.uni-eszterhazy.hu

Kapcsolat: Burghardt Natasa

+36 36 520 400/4351

burghardt.natasa@uni-eszterhazy.hu”

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A szőlőlisztharmat előrejelzésének fejlesztése a Szekszárdi borvidéken

2024. november 12. 12:10

A szőlőlisztharmat előrejelzése napjainkra sokat fejlődött, s mára a legjobban prognosztizálható szőlőbetegségként számolunk vele.

Borászkodás egy fiatal magyar vulkánon

2024. november 9. 16:10

A turisták közül, akik ellátogatnak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe, igen kevesen folytatják útjukat a szatmári látványosságokon túl ide, a Beregbe.

A fiatalok egyértelműen a „szörpi” rozé felé fordultak, de ez nem kihívás Villánynak

2024. augusztus 21. 16:10

A borvidék borai, az oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása szerint super premium, premium, classicus és táj/asztalibor kategóriában elérhetőek.

Nyári teendők a szőlőben

2024. július 10. 07:40

A gyors növekedés időszakában a szőlő érzékenyebb a különböző betegségekre, mint például a lisztharmatra és a peronoszpórára.

Lehetséges egész évben csak rézgáliccal permetezni a szőlőt?

2023. szeptember 14. 04:40

Kérdésem az lenne, hogy rézgáliccal lehet-e permetezni egész évben? A következő évben szeretném kizárólag ezt használni.

November végéig lehet pályázni a szőlő szerkezetátalakítási támogatásra

2020. november 16. 15:49

A szőlőültetvények korszerűsítését, a termelés hatékonyabbá tételét szolgáló beruházásokra 2020 novemberétől három éven keresztül közel 12 milliárd forint támogatás érhető el. A pályázatok elbírálásánál elsőbbséget élveznek az integrált termelési láncokban résztvevő gazdák.

Új megoldásokkal erősíti kertészeti portfólióját a Bayer

2023. január 6. 14:46

A szerkivonások korában a Bayer különösen büszke arra, hogy 2023-ban két új termékkel is jelentkezik, új megoldásokat kínálva a kertészeti kultúrákkal foglalkozó termelőknek.

Tokaji sanzon

2021. november 22. 05:36

Rácz Erika borásszal, a SanzonTokaj tulajdonosával beszélgettünk.