Szőlő-Bor
Szőlő-Bor

A Neszmélyi borvidék

A Neszmélyi borvidék

Agrofórum Online

Eleink különféle idők óta jártak-keltek ezen a vidéken, „ették a gyümölcsét és itták a levét”. Hogyan szolgálta ez a föld az itt élők javát?

Komisz volt-e a kenyér, mely az asztalra került itt, a Kisalföld szélén? Virult-e a hegyek lankáin a szőlő, és készítettek-e gondos kezek szívet-lelket vidámító bort? Hogyan viszonyul a mai kor embere ehhez a vidékhez, hogyan értékeli a környék adta lehetőségeket? Végül, meg tudjuk-e ezeket az adottságokat igazán ünnepelni?

Az Árpád-korra nyúlik vissza az Esztergom környéki szőlőültetvények történelme

Hogyan volt régen?

Samuból a neszmélyi bor csinált embert! Hangozhatna az egyébként több okból is nehezen védhető állítás. Nekünk az a megszokott, hogy az ember készíti a bort, nem fordítva, de az is biztos, hogy a borkultúrának erősebb, jótékonyabb hatása volt az emberre, mint amilyen jelenleg van és lehetne. A tatai paleobotanikus, Skoflek István Süttőn a késő-pleisztocén édesvízi mészkő hasadékait kitöltő löszüledékben 70-120 ezer éves szőlőmagokat lelt. A Vértesszőlős határában megtalált, tréfásan Samunak nevezett előember környezetének levél- és növénymaradványai szintén a szőlő jelenlétét bizonyítják.

Az erre megfelelőnek ítélt területeken, mint Syrmium (a Szerémség a Délvidéken napjainkban is kiváló borvidék) a katonacsászár Probus (Kr. u. 276-282) a seregei által szőlőt telepített. Hazánk területén a termelés megindulása a Római Birodalomhoz tarozó Dél-Pannónia tartományból fokozatosan történt terjeszkedés következménye. Róma ezen évszázadaihoz kötődik a kereszténység elterjedése is, mely a borra, mint szakrális italra is tekint. Jézus Krisztus nyilvános működése pedig a Kánai menyegzőn a borcsodával kezdődött és az utolsó vacsorán az Eucharisztiával teljesedett ki.

Gondos szakértelem érleli a szőlőtő termését a kapucinusok egykori pincéjében

A honfoglalás és államalapítás után, Esztergom lett az ország fővárosa, a közeli Neszmély község első írásos nyoma 1216-ból származik. A borvidéknek nevét adó település körül a vidék fénykorát élte, későbbi története egybeforr Észak-Dunántúl, de az egész magyarság történetével. A neszmélyi borok első igazi hírvivője Zsigmond (1368-1437) volt, hiszen királyi lakomáin udvartartásával szerte Európában bőségesen fogyasztotta. Az ő nevéhez fűződik a Csákiak idején emelt tatai vár fejlesztése is.

A vár fontossága elsősorban a kor vízföldrajzi körülményeiből fakadt, így a török vagy keresztény hadak mozgásukban szükségszerűen mindig érintették. A vérzivataros idők Tata és vidéke megélhetését hosszú évtizedekre teljesen ellehetetlenítették, tönkrement a korábban virágzó szőlőkultúra is.

A borkészitésnek több száz  éves családi hagyományai vannak

Később, a szabadságharcok alatt kialakult helyzet a fejlődést segítette. A seregeknek nagy mennyiségű bort szállítottak, ezzel is serkentették a termelést. Mária Terézia korában is élénk kereskedelem folyt a környéken. A neszmélyi bor, mely a somlói után a legkeményebb, legkarakteresebb volt, jól bírta a vízi szállítást, így szinte egész Európában ismertté vált. A klosterneuburgi apátságnak saját pincéje és szőlője volt a közeli Dunaalmáson, a vidék bora még a pápa asztalára is felkerült.

Az ínséges időket követően a Dunántúli-középhegység falvai döntően az Esterházy-család betelepítő tevékenysége révén népesedtek be újra. A jövevények fejlett szőlő- és borkultúrával gazdagították a lepusztult vidéket. Az Esterházy József kezében egyesült tatai uradalomhoz és a gesztesi részjószághoz a 18. század során jelentős birtokállomány tartozott. Utódai közül Ferenc a tatai uradalmat vette birtokba, idetartoztak a jelenlegi borvidék települései is.

A baji szőlőhegyek lábánál, egy kis dombon 1772-ben szintén Fellner Jakab tervei szerint gazdasági épületegyüttes is létrejött mintegy 2000 m2 pincével és közel ekkora padlással. Itt helyezték el a környékben termett, az alapvető élelmezést, de szakrális célokat is szolgáló gabonát és bort. A tárolási célú szintek közt pedig a társasági élet számára és a vigasságokhoz remek környezetet biztosító bálterem létesült.

Bajon nem csak a nagyurak rendelkeztek nagy és szép pincékkel

A reformkor idején Schams Ferenc elsőként írta meg átfogóan a magyar borvidékek monográfiáját. Német nyelvű könyvében (1832) így mutatja be a környéket: „A neszmélyi bor vitathatatlanul a komáromi ispánság legjobb bora. A legelőkelőbb fehér asztali bora Magyarországnak és mind jósága és tartóssága, mind pedig finoman kellemes hegyíze miatt bel- és külföldön egyaránt ismert. A Komárom megyei borgazdálkodás különös csodálatossága az almási uradalom pincéje és a baji Eszterházy Miklós gróf pincéje egész Dotisig, melyen 30 000 akó terem és melynek közepében 1400 akós óriási hordó van.”

Figyelemre méltó vállalkozás volt az amúgy igen nehéz időkben, hogy a neves família nyolcadik grófja Tatán pezsgőgyárat is alapított. 1905-ben itt hozta azt létre gróf Esterházy Ferenc az Angolpark szélén álló épületének átalakítása után. Az ünnepek italának alapanyagául a kiváló minőségű tatai, baji, bánhidai, neszmélyi és devecseri, somlói uradalmi bor szolgált. A Champagne-ból érkezett, francia pezsgőmester irányításával, korszerű francia technológiával gyártott tatai pezsgő nemzetközileg is ismert és keresett termékké vált.

Okkal lett országos híre és rendkívüli sikere a pezsgőgyári Tavaszi Kvaterkának

Ezeket tudhatjuk a történelemből, de milyen lett a közelmúltban és manapság a helyzet, melyben élünk, ünnepelünk? Fontos, hogy a ’70-es években sikerült újra megszerezni az átmenetileg nélkülözött borvidéki besorolást, és a termelők a történelem során kialakult jó hírnév visszaállítását tűzték maguk elé.

Napjaink borkedvelőinek

Igényes borfogyasztóknak mindig kedvelt helye volt a tatai fesztiválok borudvara, de nagy öröm és fontos mérföldkő, hogy 2012-től borvidékünknek saját fesztiválja van. Augusztus 20-hoz kapcsolódóan rendeztük az első nagy sikerű Kenyér és Borünnepet az Esterházy kastély udvarán. A következő esztendő ilyen eseménye egy nevezetes városi programmal együtt zajlott, az Európa Díjat 2013 áprilisában nyerte el Tata, annak ünnepélyes átvételét is a várudvaron ünnepelhettük Szent István napján.

2015-ben az Újkenyér havának immáron az elején Neszmélyi Borünnep és Halnapok volt a neve a Neszmélyi Borút Egyesület által, a borvidék központi településén, Tatán megvalósított rendezvénynek. Tavaly az első augusztusi hétvégén helyi borászok ismét kis faházakat állítottak az Esterházy kastéllyal szemközti füves téren a színpadot és az asztalokat fedő sátor két oldalán.

Számos korszerűen telepített ültetvényt művelnek a központi neszmélyi-tataj területén

 

A borvidék termelői még mindig nem elégedettek az ismertségi és borforgalmazási eredményeikkel, továbbra is céljuk a helyzet javítása. Újabb eredményes összefogással igyekeztek túllendülni az útkeresés fáradtságos időszakán. A borászok az őket segítő többi egyesületi taggal országos visszhangra igényt tartó rendezvényekre vállalkoztak. Ez év márciusának második péntekén az Esterházy Pezsgőgyárban a borvidék emblematikus épületében hagyományteremtő céllal rendezték meg az első borvidéki évjárat bemutatót a Tavaszi Kvaterkát.

Szándékukban állt az országos és regionális boros véleményformálókat egy szakmai rendezvény keretében megszólítani, és a 2016-os évjárat tételeinek bemutatásával magukra irányítani a figyelmet. Nemcsak a szakértőket várták, hanem a helyi borszerető közönséget is, hiszen az esemény hivatalos programot követően kellemes, de továbbra minőségi borozásba hajlott át. A sétáló kóstolón 20 helyi borvidéki pincészet 100 tételét, a friss borok mellett korábbi évjáratok termését ismerhették meg az érdeklődők.

Igazi ünnepi hangulat jellemezte az eseményt, a termelők büszkén kínálták fáradtságos, ám kitartó munkájuknak a szakma által is elismert eredményét. Több mint ötszázan tisztelték meg bizalmukkal szerte az országból a Neszmélyi borvidéket, és látogattak el Tatára igazi ünneppé téve az eseményt.

Sok finom friss bor készül Aszarvidékén is.

Augusztusban, az idei borünnep alkalmával hagyományosan megelevenedik a Kastélytér. Ismét egymásra találnak a méltán büszke boros gazdák és a kíváncsi, vagy már tapasztalt érdeklődők.

Vidékünk borászai és eredményeik

Mostanában különösen büszkék lehetnek a környékbeli borászok. Az országos jelentőségű Magyar Bormustra eddig még nem tapasztalható mértékben ismerte el a Neszmélyi borvidék ígéretesen fejlődő teljesítményét, amely a vidék remek adottságai mellett a borászok növekvő szakértelmének köszönhetően alakult kiválóan. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által védnökölt, igen előkelő megmérettetésen a fehérboros kategóriában csak a Tokaji és az Etyek Budai borvidék előzte meg a Neszmélyi borvidéket. Az országos eredmények mellett a helyi sikereket a vállalkozó kedvű borászoknak az egyesület Pezsgőgyári Borszemléje belső minősítése hozhatta meg. Kivel is találkozhatunk majd az első augusztusi hétvégén, és mivel is büszkélkedhetnek a Borünnep vendéglátói?

A borvidék szívében, a Melegeshegy tetején, több száz hektár szőlő ölelésében helyezkedik el a Hilltop Neszmély Borászat. Az év borásza címmel is rendelkező Kamocsay Ákos elhivatottsága és szakmai tapasztalata a garancia arra, hogy termékeik magas minőséget képviselnek, és már több mint 25 éve öregbítik a magyar bor jó hírét külföldön is. A Bormustrán a fehér csúcsborok közt a Hilltop Prémium Chardonnay és a Hilltop Prémium Olaszrizling bizonyított.

Isten éltesse az áldott neszmélyi borvidék borát kedvelőket de százszor is azt aki termeli

Kősziklás Borászatot két barát, Emmer Szabolcs és Béger Ákos hozta létre Dunaszentmiklós székhellyel. Itt döntően friss, üde, gyümölcsös fehér-, illetve rozé borok készülnek, de vannak a borvidék értékét, potenciálját jól tükröző testes, fahordóban erjesztett és érlelt borok is. Nagy kísérletező kedvvel alkotnak az egyes évjáratokból rájuk jellemző kézműves tételeket, igazi borkülönlegességeket. Az odafigyelésnek megvan az eredménye. Bormustrán az ő ’Pinot Noire Rozé’-juk végzett a rozé csúcsborok első helyén, és lett a „Borverseny legjobb Rozé bora” cím nyertese.

A borszeretők örömmel állapíthatják meg, hogy a 2015-ben „Az év bortermelője” címet elérő Szöllősi Mihály öröksége a Szöllősi Pincészet sikere töretlen. A családi borászat, mely 2009-ben „Az év pincészete” díjat is elnyerte, Neszmély központjában található. Több mint harminc hektár saját szőlőterületen gazdálkodnak, a borválaszték jelentős része a reduktív technológiával készített könnyed, gyümölcsös fehérbor.

A borvidéki megmérettetésen, a Pezsgőgyári Bormustrán kiemelkedő eredményeket elérő szereplő a Horváth Családi Pincészet, amely Tata egyik legszebb panorámájú dűlőjében, a Látóhegy legmagasabb pontján található. A bő tíz hektáron termesztett fajtákból készített arany- és ezüstérmes helyezésű boraikból kóstolható akár több évjárat is. A Simecz Pince pedig Dunaalmáson a valamikori Klostenburgi Apátság területén működik, a Neszmélyi borvidék szinte legértékesebb dűlőiben gazdálkodnak az errefelé jellemző szőlőfajtákból. Törekvésük szerint könnyű, fajtajelleges, bármilyen alkalomhoz méltó bort tudnak készíteni, és kínálni a Borünnepen.

Bajon épített pincét a kapucinus rend mintegy 250 éve, a hozzá tartozó présházat az 1920-as években emelték. Itt gazdálkodik és készíti borait a Turay Családi Pince. A Hauzer Pincészet a Budáni-hegyen működő kis családi borászat, ők kínálhatnak a helyben termett szőlőből származó elismert vöröset is. A Stróbl Borház is közel 200 éves pincével büszkélkedik, ahol családias hangulatban fogadják vendégeiket. A Wéber Pince kézműves borászata és takaros, a szőlősorok árnyékában kialakı́tott vendégháza a Kecske-hegyen található. A baji szőlőhegyi legendák sora és a családi hagyományok egyaránt őrzik a zamatos és jellegzetes itteni bor hírnevét, ennek évszázados ragyogását idézi a Borboléta Szőlőskert és Pince.

Maller Zsolt sikeresen próbálkozik a borvidékről kipusztult őshonos fajták életre keltésével a borvidék lankás domboldalain. A megálmodott különleges ízek többéves fahordós érlelést követően válnak teljessé Kocson, az egykori plébánia pincéjében. A helyi borásznak számító Farkas Dezső a pincéjét közel két hektár saját szőlőterületén a Tokaji Történelmi Borvidéken a sárospataki Darnó-dűlőben alakította ki. Mind a hagyományos tokaji kisfahordós erjesztéssel és érleléssel, mint reduktív technológiával készíti borait.

A Bősze Pincészet a borvidék nyugati felén, Ászár környékén, a „Kavicsos” domboldalon foglalkozik szőlőtermesztéssel. A pince adta lehetőségek miatt reduktív technológiát alkalmaznak. Céljuk az – ahogy a Petőcz Pincének is –, hogy az ászári név újra elismert legyen a Neszmélyi borvidéken. A keleti részen, Kesztölcön a szőlőművelés, borászkodás családi keretek közt, több generáció óta a Szivek Pince által zajlik. Sikerrel mutatják be boraikon keresztül a termőhely összetettségét, gazdagságát. A nyergesújfalui Fülöp Pince gazdálkodói pedig a mai kornak, és a saját ízlésüknek megfelelően néha teljesen új felfogásban készítik főként friss reduktív termékeiket és kínálják a Borünnep közönségnek.

A „Vizek városa” névvel is illetett Tata legszebb részén, az Öreg tó partján megrendezett, mára országosan híressé vált borfesztivál már nem képzelhető el a finom halételek nélkül. A szervezők abban bíznak, hogy a résztvevők türelmetlenül várják a következő találkozást az egyre ismertebb és elismertebb bortermelőkkel, hogy aztán a Neszmélyi borvidék nagy ünnepén, péntektől vasárnapig a remek borok, a finom ételek, a kedvelt zenekarok, a várhatóan kedélyes társaság minden idelátogatónak emlékezetes órákat szerezzen.

A szőlőtripsz jelentősége, kártétele és a védekezés lehetőségei

2019. június 10. 13:37

A szőlőtripsz károsítására rügyfakadás után lehet számítani. Mivel tavasszal meglepetésszerűen jelentkezhet a kártétel a fiatal hajtásokon, a fakadást követően rövid időn belül megelőző védekezés lehet szükséges.

Földközeli és drónos távérzékelési mérések a szőlészetben

2019. május 25. 12:43

A földközeli és drónos távérzékelési mérések felhasználják a térinformatika, a távérzékelési technika, valamint az új információs technológiai eszközök alkalmazását egyaránt.

Éghajlathatások elleni védelem Dunaföldváron, csemegeszőlő-ültetvényben

2019. március 24. 04:46

Az időjárás okozta káros hatások kivédésére, tompítására a dunaföldvári családi gazdaság a takarásos csemegeszőlő-termesztés különböző technológiai elemeit alkalmazza.

A csemegeszőlő-termesztés növényvédelmi kihívásai

2019. március 23. 10:36

A csemegézés a termesztési precizitás mellett fokozottabb figyelmet, megelőző jellegű hozzáállást és kiemelt növényvédelmi szakértelmet igényel, annak ellenére, hogy azonos kórokozóktól, kártevőktől, járványoktól, időjárási nehézségektől kell évről évre megvédeni a termést, mint a borszőlő esetén.

Szőlőből készül a magyar pesto

2018. június 15. 05:59

Olaszországban a mozsárban összetört, összezúzott, sajttal, fenyőmaggal, finomra aprított és ízesítő növények (bazsalikom) őrlésével készítenek pesto-t, ami olaszul is az eljárás nevére utal. A franciáknál Provence-ban pistou, persillada néven ismert.

Problémát okoznak a madárriasztó hangágyúk a Balatonnál

2018. július 26. 13:02

Ha nem védekeznek a gazdák, a munkájuk kárba veszhet, viszont a védett seregély ellen csak humánus módon szabad fellépni.

Késik Európa, ezzel együtt hazánk első szürete

2019. augusztus 12. 12:33

Elsőként Európában a Varga Pincészet ma megkezdte a Csabagyöngye szőlő szüretelését. Immár sok éves hagyomány, hogy minden évben a Balatonboglári borvidéken található Ordacsehiben kezdődik a szüret Magyarországon, így az is hagyomány, hogy a Csabagyöngyéből készül Európa első újbora.

Támogatják a szőlőkabóca elleni megelőző védekezést

2019. február 14. 07:46

A támogatás mértéke legfeljebb 12 000 Ft/ha azzal, hogy a támogatás szőlőtermelőnként nem haladhatja meg a 240 000 forintot.