2025-ben fordulóponthoz érkezett egy számunkra új, nagyon járványveszélyes szőlőbetegség, az aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée = FD) fitoplazmával fertőzött borvidékek állapota. A furcsaság az egészben, hogy már 2012-ben megtalálták Zala megyében.
Ott rohamosan terjedt, és a vészharang kötelének első jelentős meghúzásához 13 év kellett. Aki tanult járványtant és benne járványdinamikát, felsejlenek a szavak, hogy lappangás, elterjedés, kirobbanó szigetenként jelentkező járvány és végül a járványszigetek összeolvadásával egy földrészre, vagy az egész világra kiterjedő pandémia. Ezekkel a szavakkal nem oly régen, a Covid-19 világjárvány alatt naponta találkozhattunk.
Alig telt el pár év, s a szőlőtermesztéssel foglalkozóknak egy rohamosan terjedő, az eddigi védekezési technikákkal nem kivédhető, a szőlőtőkékre végzetes betegséggel kell megküzdeniük. A védekezés és a mentesítés megnyugtatóan pontos, gyors technikája még nem ismert. Amíg ilyen nem lesz, a megszokott járványokat megfékező emberi technikákkal kell a legjobb tudásunk szerinti izolációt biztosítani.
Szemet szúró tapasztalások
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2025. október elején, még az első fagyok előtt rendelte el minden hegyközségnél a szemlecsoportok villámszerű, gyors megalakítását. Itt a Tiszazugban a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal növényegészségügyi felügyelőinek szakmai vezetésével végeztük a szemléket. Azt hiszem, ennek így van leginkább értelme, hiszen a korábbi vizsgálataikból kiderült, hogy nem elég felismerni a betegség tüneteit, azokat bizonyítani is kell.
A betegség pontos diagnózisát az erre szakosodott laboratórium eredményei alapján lehet megállapítani. Több esetben előfordult, hogy egyértelmű tüneteket mutató tőkékről szedett mintákról negatív eredmények jöttek vissza, és olyan is előfordult, hogy a tüneteket nem mutató mintákról pozitív eredmény született. Annyi bizonyos, hogy a szőlőtermesztést folytató gazdáknak elemi érdekük, hogy a betegséget még korai fertőzési stádiumban pontosan felismerjék, és eltávolítsák a fertőzött tőkéket.
A betegség terjesztője az amerikai szőlőkabóca (Scraphoideus titanus). Azért van némi remény a megelőzésre, a védekezésre, mert a jelenlegi ismereteink szerint egy generációja van egy évben. A rovar a 3. lárvastádiumtól tud elmozdulni egyik levélről a másikra. Szívogatása alatt fertőződik meg a tüneteket mutató tőkéken, majd mozgása alatt a nem fertőzött szőlőtőkékre viszi át a betegséget. Kellő időben elvégzett rovarölő szeres védekezéssel és a tüneteket mutató tőkék eltávolításával vélhetően jelentősen csökkenthető lesz a jövőben a kór terjedése.
Eltérő fertőzöttség
A szemlék során átjárt szőlőültetvények fajtától függően is eltérő fertőzöttséget mutattak. Sajnálatosan nagyon nagy fogékonyságot lehet tapasztalni sok, eddig nagy termesztési jelentőséggel bíró olyan szőlőfajtánál, mint a Chardonnay, Rajnai rizling, Zweigelt, Kékfrankos, de az újabb rezisztens fajták is érzékenyek, mint az Aletta és a Bianca. Alig mutatnak fertőzöttségi jegyeket a Cabernet franc és a Cabernet sauvignon ültetvényei. Érdekes, hogy a Kövidinka-területeken szinte nem volt fertőzésre utaló jel.
Ami szembetűnő volt más fajtáknál, hogy a sorvégi tőkéken szinte biztos, hogy jelentkezik a betegség jele, és a támoszlopok melletti tőkéken is nagyobb a valószínűsége a fertőzésnek. Bár a problémával foglalkozó szakemberek állítják, hogy a gépi betakarításhoz használt kombájnok nem terjesztik a betegséget, azt hiszem, ez alapos kivizsgálást igényelne a szüret után megsokszorozódó tünetek és a támoszlopok melletti, relatíve megnövekedett verőlécnyomás okozta sérülések miatt. Az is egy gyanús jel, hogy a betegség elterjedése a szőlőkombájnok alkalmazása (2018) után eltelt években sokszorozódott meg.
Tálas László hegybíró, Tiszakürt
