A roséborok évek óta töretlen népszerűségnek örvendenek világszerte, mégis számos tévhit lengi körül őket. Sokan úgy gondolják, hogy a rosé mindig édes, egyszerű vagy kizárólag nyári frissítő – pedig a valóság jóval sokszínűbb.
A modern borászatok kifinomult technológiákkal, tudatos szőlőfajtaválasztással és változatos érlelési módszerekkel készítik a legkülönfélébb rosékat. Érdemes tehát elfelejteni a régi beidegződéseket, és közelebbről megismerni ezt a sokarcú bortípust.
A rosé nem keverék – csak kivételes esetekben
Az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy a rosét egyszerűen vörös és fehér bor keverékeként állítják elő. Valójában a legtöbb rosé tisztán vörös szőlőből készül, rövid héjon áztatással nyerik a színét és aromáit – ezt az eljárást nevezik „bleeding” vagy saignée technikának. Az EU-ban amúgy is tiltják az ilyen keverést, kivéve a champagne-hoz hasonló speciális eseteket.

A szín nem teszi a bort divatossá vagy jobbá
Sokan úgy gondolják, hogy a világosabb rosé automatikusan előkelőbb vagy frissebb. Ez félrevezető: a színt befolyásolja a szőlőfajta, a szüreti időpont és a borkészítés módszere. A mélyebb tónusú rosék gyakran intenzívebbek és komplexebb stílust képviselnek, akár tölgyfahordós érleléssel is készülhetnek. A Provence-i stílus mellett más borvidékek mélyebb fajtái is gazdag ízvilágot kínálnak.
Nem csak nyári ital – akár téli estékhez is passzol
A rosét gyakran nyári frissítőként ajánlják, de ez nem jelenti azt, hogy más évszakban ne állná meg a helyét. A testesebb, strukturáltabb típusok – például Tavel vagy Rhône – kiválóan illenek ízletes, hűvös időben fogyasztott ételekhez, mint a vad vagy a rizottó. A mélyebb, sötétebb rosé a vörösborokhoz hasonlóan karakteres kísérő lehet.
Rosét lehet ételhez is párosítani – és érdemes is
Sokan úgy gondolják, a rosé csak magában jó. Pedig friss, üde rosé remekül kíséri a kagyló- és rákételeket, míg egy gazdagabb, testesebb rosé kiválóan passzol bárányhoz vagy paradicsomos tésztákhoz. A rosé sokoldalúsága miatt a konyhában is megállja a helyét.
A jégkocka sem mindig bűnös – de nem kötelező
Elterjedt szokás, hogy a rosét jéggel kínálják. Bár a borászok inkább a megfelelő hűtést javasolják, néhány jégkocka a nyári forróságban frissítő kiegészítő lehet. Fontos azonban, hogy ne híguljon fel túlságosan az ital.

Néha érdemes palackérlelt rosét választani
A rosé fiatalon friss és gyümölcsös, de érlelve mélyebb, fás árnyalatokat is felvehet. Egyes pincészetek évekig érlelik a rosét, így az akár a komolyabb vörösborokkal is felveszi a versenyt. Érdemes felfedezni ezeket a különleges tételeket is.
Védelem a világos színeknek: kerüljük a fényt!
A rosé különösen érzékeny a fényre. A közvetlen napsütés kellemetlen, káposztás mellékízt idéző „light strike”-ot okozhat. A sötétebb üvegpalackok segítenek megőrizni az ital frissességét és minőségét.
(Forrás: Rosé myths: Why most of what you think you know about pink wine is probably wrong – Decanter)
Képek: Pixabay