Mindannyiunk számára ismert tény, hogy a fogyasztók részéről alapvető elvárás, hogy a vásárolt termékek mindenféle – egészségre káros – szermaradéktól mentesek legyenek.
Különösen igaz ez a növényi termékekre, amelyek növényvédő szereket (peszticideket) nem tartalmazhatnak.
Ezen túlmenően azonban a vevőnek nem csak beltartalmi, hanem külső jegyek alapján is elvárásai vannak, amelyeknek a termelőknek a sikeres értékesítés érdekében meg kell tudni felelnie.
Csemegeszőlő esetében a fogyasztók részéről régóta jelentkező igény, hogy a fürt laza szerkezetű legyen, és a fürtben lévő bogyók méret szempontjából egyformák legyenek. Ennek az elvárásnak a hazai termelők ez idáig post-harvest (szüret utáni) munkával tudtak megfelelni. A leszedett fürtöket a cizellálásnak nevezett munkaművelettel ritkították, az apró/sérült, nem odaillő bogyók eltávolításával. Ez jelentős élőmunka ráfordítással, költséggel és szaktudással járó művelet.
Az idei évtől azonban a Sumi Agro Kft. Florgib Tablet termékének használatával ez a művelet jelentősen leegyszerűsödhet. Mi is a termék, és hogyan kell alkalmazni?
A Florgib Tablet hatóanyaga a gibberellin, amely a növényekben a természetes körülmények között is megtalálható hormon. A gibberellin hormon irányítja (többek közt) a növények megnyúlásos növekedését.
A 20. század elején japán kutatók kimutatták, hogy a Gibberella fujikuroi gombával fertőzött rizs növények egészséges társaiknál jelentősen magasabbak, ugyanakkor nem virágoznak és termést sem hoznak. Bebizonyították, hogy a gomba anyagcsereterméke felelős az eltérésért, és a gomba után a gibberellin nevet kapta. Később bizonyították, hogy ez az anyag növényekben is megtalálható, és a megnyúlásos növekedésért felelős. Ezen túlmenően szerepet játszik a virágindukcióban is. Gibberellin kezeléssel bizonyos növényeknél mind a hidegkezelést, mind a hosszú nappalt helyettesíteni lehet.
Ma már több tucat gibberellint ismerünk, és a gibberellinsav (GA3) tartalmú Florgib Tablet-en kívül pl. a GA4-nek is jelentős szerep jut növénytermesztésben (lsd.: Novagib).
Florgib-bel kezelt, illetve kezeletlen fürt
Tehát a gibberellin meggyorsítja a virág- és virágzatkezdemény növekedést. Szőlő esetében a kezelés hatására a fürtkocsány megnyúlik. Ugyanakkor különböző fenológiai állapotban elvégzett kezelés hatása is más lesz. A fürtkocsány megnyújtására legalkalmasabb időpont a fürtkezdemények 4-8 cm-es hossza esetében van. Ekkor 2 tabletta/100 liter a dózis, 300 liter vízben kijuttatva hektáronként eredményezi a kívánt hatást (6 tabletta/hektár).
A fürt ritkítására alkalmas időpont a 30-40%-os virágzás stádiuma. Ebben az időben a 2 tabletta/100liter koncentráció, 600 liter víz/hektár alkalmazása javasolt (12 tabletta/hektár).
A fürtben található bogyók méretnövelésére a 3-4mm-es bogyóméret stádium alkalmas 3 tabletta/100liter, 600liter/ha lémennyiség felhasználásával (18 tabletta/hektár). A homogén, vagy nagyobb bogyók elérése érdekében a kezelést célszerű 8-10 nap elteltével ismételni.
Az okirat ugyanakkor nem csak csemegeszőlőre vonatkozik! A borszőlő termelő kollégák is sikerrel alkalmazhatják a terméket a fürttömörség csökkentése érdekében. Főleg a különösen tömött fürtű fajták (Pl.: Chardonnay, Olasz rizling stb.) esetében alapozhatunk használatára.
Hasonlóan a csemegeszőlő fajtákhoz a kezelés hatására a fürtkocsány megnyúlik, lazább lesz a fürt, ezáltal az oly sok évjáratban komoly növényvédelmi gondot okozó Botritis cinerea elleni küzdelem egyszerűsödhet. Borszőlő esetében az optimális felhasználás ideje 10-15 cm-es hajtáshossznál (fürtmegnyúlás időszaka) 0,5-1 tabletta/100 liter, 200-300 liter víz/hektár dózisban (1-3 tabletta/hektár).
Nagyon fontos azonban megjegyezni, hogy a túlzott dózisok alkalmazása megváltoztathatja a gyümölcs – fajtára jellemző – megjelenését, valamint csökkentheti a következő évi virágzást a rügytermékenység csökkenésével. Megkésett kezelés esetében a fürtben kívánt hatás elmarad, a vegetatív növekedés viszont túlzottan megerősödik.
Felhasznált irodalom:
https://fitogest.imagelinenetwork.com/it/agrofarmaci/gibrelin-tab/12515
Simon Tamás 2011 – via internet
Dr. Walter Rünger: Virágképződés és virágfejlődés (Mezőgazdasági kiadó 1977)
Dr. Pethő Menyhért: Mezőgazdasági növények élettana (Mezőgazdasági kiadó 1984)
