Szőlő-Bor
Szőlő-Bor

A csemegeszőlő komplett tápanyagellátása és összefüggései (2/1.)

A csemegeszőlő komplett tápanyagellátása és összefüggései (2/1.)

Agrofórum Online

A csemegeszőlő vitathatatlanul népszerű, értékes és keresett gyümölcs. Hazánk a termesztés felső határán van, de alapvetően megfelelő adottságokkal és hagyományokkal rendelkezik a jó csemegeszőlő-előállításához.

A termesztés igen beruházás- és munkaigényes, szakértelmet kíván, de tartósan jövedelmező. Mégsem jellemző a hazai termesztésből történő ellátás, hiszen az import dominál. Sokakkal egyetértésben mondom, hogy érdemes lenne jobban odafigyelni erre az értékes kultúrára.

A csemegeszőlő tápanyagellátása

A termesztés tápanyagellátásnak rendszere nem különbözik más kultúrák, a borszőlő, vagy egyéb ültetvényekétől. Sajátosságai azonban jelentősek a részletekben, így a tőkefejlődés és termésminőség szempontjából is tájékozottnak kell lenni a profi termelőnek.

A tőkefejlődés szempontjából a fajták növekedési jellege és a betakarított mennyisége, minősége miatt vannak nagyobb eltérések akár a csemegeszőlő fajták között, akár a borszőlőkhöz viszonyítva. A friss fogyasztás igényei miatt a termés minőségi elvárásai teljesen mások (íz, bogyókeménység, tárolhatóság stb.) mint a borszőlőnél, így a tápanyagellátásban is más szempontok kerülnek előtérbe.

Az ellátást ugyanúgy meghatározzák a termőterület, a talaj adottságai, tápanyag-ellátottsága, a fajták igénye, mint bármely más kultúrában. Így a komplett tápanyag-technológia alapját a vizsgálatok (talaj és növényi) eredményei és a fejlődés jellemzői (vesszővastagság, hossz, ízközök hossza stb.) képezik.

Egyetlen jó megoldás nincs. A tápanyagellátás intenzitásának, szemléletének megfelelő technológia felépítését kell jól elvégezni. Ebben kell megtalálni szerves trágyázás, műtrágyázás kivitelezésének helyes módját, adott esetben az elmaradhatatlan öntözéssel összekapcsolva, összehangolva. A kiválasztott technológiában a tápanyag mennyiségét a vizsgálati eredményekkel megállapított ellátottság alapján határozzuk meg.

A csemegeszőlő tápanyagigénye, tápanyagfelvétele

A szakirodalomban a világ legkülönbözőbb éghajlati és egyéb adottságai mellett termesztett csemegeszőlőre találunk adatokat, hazait alig. A tájékozódáshoz azonban ezek is jól használhatók, a gyakorlatban pedig kis odafigyeléssel jól adaptálhatók. Magyarországi, közép-európai borszőlőre vonatkozó adatokkal összevetve ezek reálisak lehetnek hazai viszonyokra is.

A csemegeszőlő nagy tápanyagigényű és a tápanyagellátás hibáira érzékenynek mondható. A felvett tápanyagmennyiségre, dinamikájára pontos mérések vannak (1-2. ábra, 1. táblázat). Kiemelhető a kálium- és kalciumigénye, de mint azt a későbbiekben látni fogjuk, szinte minden tápelemnek meghatározó szerepe van a tőke életében, a termésmennyiség és minőség alakulásában.

Az intenzív termesztésben a tápanyagfelvétel dinamikájából az egyes tápelemek meghatározó fontosságú időszakaira lehet következtetni. A felvétel hirtelen emelkedéseire kell leginkább odafigyelni, hiszen a természetes ellátásban ezek a legnagyobb kockázatot jelentő időszakok. Ha ekkor elégtelen az ellátás az már élettanilag később nem pótolható, a káros hatások már elkerülhetetlenek lesznek. A betakarítás utáni felvétel a tőkeregenerálódás és a következő évi indulás miatt fontos. Az erős terheléskor szakirodalomban javasolt nitrogén lombtrágyázás a gyümölcstermesztésben is jól ismert jelentőségű. A terméssel és az elszállított vesszővel a területről eltávolított, valamint a kimosódó tápanyag mennyisége a csemegeszőlő-ültetvény tápanyagmérleg szerinti kivonása. Rockenbauer, 1987 szerint 10 t/ha terméshez a vasból 1,34 kg, cinkből 0,26 kg, bórból 0,21 kg, mangánból 0,18 kg és rézből 0,044 kg szükséges borszőlőre vonatkozóan.

Talajvizsgálat, növényanalízis

A tápanyag-ellátottság ellenőrzésére hagyományosan a gyökérzóna két rétegét, 0-30 cm és 30-60 cm mélységét kell vizsgálni. Az ellátottság általános tájékoztatást jelent, amit a növényvizsgálattal kell kiegészíteni. A növényvizsgálat eredményei már a tápanyagellátási rendszer szintjén adnak tájékoztatást, hiszen a tápanyag-viselkedés tényleges eredményét mutatják, azaz mennyit tud a növény felvenni adott körülmények között. A levélnyél, illetve levéllemez vizsgálata történhet a virágzáskor, illetve éréskor (2-5. táblázat).

Ezért az értékeléskor a határértékekre érdemes nagyon odafigyelni, hiszen nagy eltérések vannak a megfelelő szintek között, amit a 2. táblázatban jól láthatunk. A növényvizsgálatoknál kell a fajtaspecifikus jellemzőket figyelembe venni, illetve az ellátottságot a talajnál nem használt tápelemarányok szigorúbb vizsgálatával elemezni (3-4. táblázat).

A tápelemek antagonizmusa

A tápelem-antagonizmussal kapcsolatban a gyakorlatban is jelentős kation antagonizmust érdemes kiemelni. A túlzott mennyiség káros hatásáról van szó, amikor ezek a tápelemek olyan erősen gátolják egymás felvételét, hogy elegendő mennyiség esetén is súlyos hiánytünetek jelenhetnek meg. Tehát a kálium, kalcium, magnézium, ammónium egymásra hatása nem maradhat ki a csemegeszőlő tárgyalásánál, hiszen ezekből az első háromnak döntő a szerepe a tőke fejlődésében, a termés mennyiségében és minőségében. Ezért a különböző vizsgálatoknál és a tápanyag-pótlásnál is érdemes a szokásosnál nagyobb figyelemmel lenni. Az egyoldalú trágyázás elkerülése, a tápelem-harmónia fenntartása tehát egyértelmű cél.

Sajnos gyakorlatban látjuk a káros hatásokat, és vizsgálatok mutatják azok hátterét. Egyoldalú ammónium-szulfát trágyázásnál a levelek kalcium felvétele 30%-kal csökkent (Spiers és Broswell, 1993). Hasonló a kálium túlsúly hatása a magnézium felvételére. Az antagonizmus levélvizsgálatainál a kalcium túladagolásnál a magnézium magasabb, kálium túladagolásnál alacsonyabb volt a kedvezőnél (Garcia és mtsai., 1998).

Az AF szaklap átszerkesztett változata Horinka Tamás: A csemegeszőlő komplett tápanyagellátása és összefüggései (2017. E71. 16. old.) című írása alapján.

A szőlőtripsz jelentősége, kártétele és a védekezés lehetőségei

2019. június 10. 13:37

A szőlőtripsz károsítására rügyfakadás után lehet számítani. Mivel tavasszal meglepetésszerűen jelentkezhet a kártétel a fiatal hajtásokon, a fakadást követően rövid időn belül megelőző védekezés lehet szükséges.

Földközeli és drónos távérzékelési mérések a szőlészetben

2019. május 25. 12:43

A földközeli és drónos távérzékelési mérések felhasználják a térinformatika, a távérzékelési technika, valamint az új információs technológiai eszközök alkalmazását egyaránt.

Éghajlathatások elleni védelem Dunaföldváron, csemegeszőlő-ültetvényben

2019. március 24. 04:46

Az időjárás okozta káros hatások kivédésére, tompítására a dunaföldvári családi gazdaság a takarásos csemegeszőlő-termesztés különböző technológiai elemeit alkalmazza.

A csemegeszőlő-termesztés növényvédelmi kihívásai

2019. március 23. 10:36

A csemegézés a termesztési precizitás mellett fokozottabb figyelmet, megelőző jellegű hozzáállást és kiemelt növényvédelmi szakértelmet igényel, annak ellenére, hogy azonos kórokozóktól, kártevőktől, járványoktól, időjárási nehézségektől kell évről évre megvédeni a termést, mint a borszőlő esetén.

Már kapható a hazai csemegeszőlő

2018. augusztus 17. 09:04

A csemegeszőlő-fogyasztás alapvetően augusztus végére és az őszre jellemző, de idén várhatóan előbbre tolódik a szezon.

Csökkent tavaly az olasz gyümölcs kivitel

2019. május 8. 09:37

Az olasz friss gyümölcsök mennyisége tavaly az ország minden fő exportpiacán esett, de a legnagyobb mértékben Spanyolországban, ahova 30 százalékkal tudtak kevesebbet szállítani, mint a megelőző évben.

Éghajlathatások elleni védelem Dunaföldváron, csemegeszőlő-ültetvényben

2019. március 24. 04:46

Az időjárás okozta káros hatások kivédésére, tompítására a dunaföldvári családi gazdaság a takarásos csemegeszőlő-termesztés különböző technológiai elemeit alkalmazza.

A csemegeszőlő öntözése

2019. január 26. 04:36

A csemegeszőlő biztonságos hozama érdekében elengedhetetlen a fenofázisokhoz illeszkedő vízellátottságról történő gondoskodás.