Táj-Tér-Kép
Táj-Tér-Kép

A Szarvasi Arborétum

A Szarvasi Arborétum

Agrofórum Online

Az arborétumok (ahogy a történeti kertek is) a táj rejtőzködő gyöngyszemei, gyakran nemcsak botanikai, hanem jelentős kulturális, kerttörténeti értéket is képviselnek.

Több arborétumunk egyben történeti kert is, amely az örökségvédelmi törvény definíciója szerint olyan kertépítészeti alkotás, zöldfelület vagy park, amely jelentős történeti vagy művészeti értékkel bír és önállóan vagy más műemléki értékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként jelenik meg. Egy látogatásunk kapcsán és mivel a Szarvasi arborétumot karunk (a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kara) tartja fenn, a Pepi-kerthez kapcsolódóan mutatjuk be a növénytani és kulturális értékeket, de rovatunk további cikkeiben majd más történeti kertekre is szeretnénk felhívni a figyelmet.

Készült egy tudományos igényességű, szabadon hozzáférhető adattár Magyarország történeti kertjeiről, ahol részletes, fotókkal dokumentált ismertetőket olvashatunk a történeti kertekről: https://www.historicgarden.net. A honlap kevésbé részletesen ugyan, de tartalmazza Csehország és Szlovákia történeti kertjeit is. Ha a keresőbe Szarvast beírjuk, a rendszer több adatelemet is kiad, történeti értékkel bír Szarvason az Anna-liget, Tessedik-tanya, az egykori gyakorlati kert, Mittrovszky kastély és kertje, Bolza-féle kastély és parkja az Anna-ligetben, Erzsébet-liget és a Szarvasi Arborétum (Pepi-kert).

Az Arborétum története a Bolza családhoz kötődik, a kertalapítás nem is a mai arborétum területén, hanem az Anna-ligetben kezdődött, hiszen az arborétum területe a Körös áradásainak volt kitéve egészen 1880-ig. Bolza József (akit Pepinek hívtak) a XIX. században az Anna-ligetben kezdte megvalósítani álmát, amelyet a bécsi Schönbrunni kastély inspirált. Az Anna-ligeti parkban kezdett tájképi stílusú kertet kialakítani, itt Schönbrunnból hozatott földlabdás páfrányfenyőt és mamutfenyőt is ültetett. Az Anna-liget nevét Bolza gróf feleségéről Batthyányi Annáról kapta (INT-1, INT-2).

1. ábra: A Bolza-kert (a mai Szarvasi Arborétum területe) és az Anna-ligeti tájképi kert a Magyar Királyság (1819–1869) – Második katonai felmérésén és a Habsburg Birodalom (1869-1887) – Harmadik Katonai Felmérésén (Forrás: INT-3)

2. ábra: A mai Pepi-kert és az Anna-liget a Habsburg Birodalom – Kataszteri térképein (XIX. század) (Forrás: INT-3)

Mi is az a tájképi kert? A tájképi kert, vagy ahogy gyakran említik: angol kert a XVIII. és XIX. században virágzó kertépítészeti stílus Európában. Angliában már a XVI. században megjelent. A XVIII. század utolsó harmadától a XIX. század végéig Magyarországon is divatossá vált. Egyrészt korábbi kertek átépítésével, másrészt a nagyarányban épülő kastélyok körül alakították ki a hazai tájképi kerteket a „tájkép-festészet” mintájára nyugat-európai példák, útmutatók alapján.

3. ábra: Szoliter fák, facsoportok színes világa és az „S” vonalú út festői kombinációja a Szarvasi Arborétumban (Fotó: Filep Csilla)

A tájképi kertekben a természet szépségét, harmóniáját szeretnék visszaadni, ezt szolgálják a festői íves utak, változatos, színek, terepfelszín, szoliterfák, növénycsoportok, továbbá nagyon fontos a kert és a környező táj kapcsolata is. Kiemelt szerepet kap a növények díszítő értéke, emiatt egyre több különleges növényt telepítettek a tájképi kertekbe. Komoly növénygyűjtési, -telepítési divat indult, amely a „gyűjteményes-kertek” kialakulásához vezetett (INT-4).

Visszatérve az arborétumra, Bolza József után unokája, Bolza Pál folytatta a munkát, azonban a Körös szabályozása után a kertfejlesztés fókuszát az Anna-ligetből a Pepi-kertbe helyezte át, a növények egy részének áttelepítésével. Először a területet körbe fásította, hogy védett klímát hozzon létre a különleges növények számára. Bolza Pál kertjét az 1940-es években az államnak ajánlotta fel.

Több különlegesség található az arborétumban (INT-2), többek között egy hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), amelyet 1873-ban ültettek el a kertben, így valószínű, hogy Európában a legidősebb példányok közé tartozik. A mamutfenyő hazájában Kaliforniában a 100 m magasságot is elérheti és vannak 3500 évesre becsült példányok.

4. ábra: Az 1873-ban ültetett hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) a Szarvasi Arborétumban (Fotó: Filep Csilla)

A Pepi-kert középpontjában található kunhalmon Bolza Pál gróf kilátót építtetett, ahonnan ekkor a Körösig el lehetett látni, de ma is festői látványt nyújt az innen feltáruló nyiladék, a francia kertekből átvett megnevezéssel: „Nagy-Vue”. A fából készült kilátó épülete a környező növénycsoportokkal szintén festői látványt nyújt. A tájképi kertekben az épített elemeknek később pedig a romantikus műromoknak is jelentős szerepe volt a tájkép kialakításában.

Rendkívül hangulatos az arborétumban sétálni, elnémít, lenyűgöz bennünket a hatalmas, idős fák képe, a festői ligetek, facsoportok hangulata, mikroklímája.

5. ábra: Festői látványt nyújt a kunhalmon kialakított kilátó épülete a környező növénycsoportokkal (Fotó: Filep Csilla)

6. ábra: Látványkapcsolatok a Szarvasi Arborétumban (Fotó: Filep Csilla)

Az arborétum több részből épül fel, ahogy különböző gyűjteményekkel az idők során gyarapodott, bővült. Ma látogatható a “Pepi-kert”, a Mitrowssky-kert, ún. “Konyhakerti” rész, nem látogatható azonban az örökzöld törzsültetvény a faiskolával.

A Konyhakert elnevezés arra utal, hogy korábban zöldség- és gyümölcstermesztés is folyt a területen. A bolgárkertészektől átvett barázdás öntözéssel biztosították a terület vízpótlását aszályos időben. A Körös vizét a Bolza család által épített víztoronyból gravitációs úton juttatták el a parcellákig. Rózsákat is termesztettek, de 1950 után felhagytak vele és erre a területre is növényritkaságokat ültettek.

Az arborétum honlapja (INT-1) alapján tudható, hogy „a gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből 1200 a lomblevelűek száma. Az Arborétumban található törzskönyvezett növények alkotják az “élő” génbankot és a törzsültetvényt. A fák és a cserjék mellett kb. 250 lágyszárú növényfaj fordul elő itt.”

A Mini Magyarország Makettpark mint újabb fejlesztés növeli az arborétum turisztikai vonzerejét.

7. ábra: Mini Magyarország Makettpark (Fotó: Filep Csilla)

8. ábra: A szoliter fák, növénycsoportok festői hangulatot adnak (Fotó: Filep Csilla)

Felhasznált irodalom:

INT-1 A Szarvasi Arborétum honlapja: www.pepikert.hu
INT-2 Történeti Kertek Adattára: https://www.historicgarden.net
INT-3 Mapire – Történelmi Térképek Online: https://mapire.eu/hu/
INT-4 Szikra Éva: Tájképi kertek Magyarországon, Történeti kertkiállítás a Műemlékvédelmi Hivatalban:
http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/download/31466/31183

Mi az Európai Tájegyezmény jelentősége?

2019. október 10. 04:35

Az Európai Tájegyezmény kiemeli: „a táj egyformán fontos része az emberek életminőségének mindenhol: városon és falun, leromlott és kiváló állapotú területeken, a különlegesen szépnek tartott és ilyen adottság nélküli helyeken” egyaránt.

Vízjárta területek és tájtörténet – a múlt „kék és zöld” lenyomatai történeti térképeken

2019. október 3. 04:37

A vízjárta területek nem csupán „kék” felületek, az erdők, gyepek, cserjések, tehát röviden a zöldfelületek is szervesen kapcsolódnak hozzájuk, szinte elképzelhetetlen a víz „zöld” nélkül.

Ártéri gyümölcsös a táji adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás feledőben lévő példája, egyben kultúrtörténeti érték és génbank

2019. szeptember 17. 04:36

Az ártéri gyümölcsösök fajai nemcsak az egykori tájgazdálkodás példájaként, de génbankként, a kultúrfajok diverzitásában nagyon fontos szerepet játszanak.

A Bécsi zöldöv, az egyik legelső zöldöv kezdeményezés

2019. szeptember 11. 04:36

A zöldöv olyan, a városokat körülölelő földterület, ahol döntően erdők, mezőgazdasági területek vagy rekreációs területek helyezkednek el, és korlátozottak a beépítés lehetőségei. Bécs városa szigorú zöldövezeti szabályozással rendelkezik, aminek története több mint 100 évvel korábbra nyúlik vissza.

Jelentős a poloskák és az amerikai lepkekabóca térnyerése

2019. augusztus 7. 10:25

A jelenlegi időjárás az őshonos károsítók mellett egyértelműen kedvező az inváziós kártevők számára.

Sűrűn kelt vetés ritkítása is porondon van májusban - kertészeti tippek a hónapra

2019. május 23. 04:37

Elérkezett hát a május, a zöldségeskertek egyik legfontosabb és legmozgalmasabb időszaka, ugyanis ebben a hónapban kell kiültetni a paradicsompalántákat szabadföldbe - persze, ha a hőmérséklet engedi azt.

Legyen saját fűszerkertünk - 4. rész

2019. május 29. 12:52

Hol nevelhetjük házikertünkben sikeresen a bazsalikomot, a citromfüvet és a mentát? Mi a különlegessége ezeknek a fenséges illatú növényeknek, és milyen ínyencségek ízesíthetők ezekkel a fűszernövényekkel?

A gyömrői Teleki-Kastély parkja

A park maga tájképi típusú kertként került kiépítésre, amely laza vonalvezetésben, természetes struktúrák idealizálásában nyilvánul meg. Szerves fejlődése szerkezetén egyértelműen megfigyelhető. A kastély környéki területek gondosan megtervezett térszerkezettel létesültek.