A városok növekedése és a korábbi ipartelepítések révén gyakori szituáció, hogy mára alulhasznosított gyárépületek forgalmas, sűrű beépítésű városi szövetbe ékelődnek. Ezen korábbi iparterületek funkcióváltása gyakran nagyon nehezen megoldható, költséges, hiszen nehezen becsülhető a kármentesítés, megújítás költsége. Viszont gyakran rendkívül kedvező helyen vannak, kiépített infrastruktúrával. A megújítás azonban gyakran nem indul meg komoly állami segítség nélkül. Az elmúlt évtizedekben láthattunk néhány nagyon sikeres barnamezős beruházást, ahol népszerűvé váló zöldfelületeket hoztak létre, ilyen példa volt a Millenáris park létrehozása. A Millenáris park folytatásaként, kapcsolódó elemként most újabb, de már talán tényleg pihenőparkként is funkcionáló zöldfelületi elem átadására került sor – a Széllkapu tér megújítására. Cikkünkben kiemeljük milyen pénzben is kifejezhető pozitív hatásai vannak egy közpark létrehozásának.
A Széll Kálmán tér közelében, egy forgalmas, viszonylag alacsony zöldfelületi intenzitással rendelkező városi térségben a Széllkapu közpark átadásával jelentősen javul a térség zöldfelületi ellátottsága. A területe korábban alapvetően ipari hasznosítású volt, a Ganz-gyárkomplexum helyezkedett itt el. A gyárépületeket fokozatosan lebontották vagy átalakították. Az első komoly megújulást a Millenáris park létesítése jelentette, ahol egy rendkívül újszerű, izgalmas közparkot, kulturális központot hoztak létre részben a korábbi gyárépületek új funkciókkal történő felruházásával. A Millenáris park 2002-ben elnyerte az Europa Nostra díjat, az Európai Unió műemlékvédelmi díját. A mai Széllkapu területén már korábban lebontották a gyárépületeket valamint a Margit körút felől itt jött létre a Kohó- és Gépipari Minisztérium valamint 2010-tôl a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete, amelyet 2016-ban elbontottak. Szerencsére ezt a területet nem újabb épületeknek, hanem közparknak szentelték. Mennyiben éri meg a városnak, az embereknek közpark létesítése? A zöldinfrastruktúra – ellentétben a szürke vagy épített infrastruktúrával – az ökoszisztéma szolgáltatások széles spektrumát nyújtja a társadalomnak. Számtalan pozitív hatása van a zöldfelületeknek (az alábbiakban ki is térünk rá), de ezek mennyiben számszerűsíthetők? Pénzben, a költségek és a hasznok elemzésével is megtérül? A válasz: meglepően rövid idő alatt megtérül, pozitívba fordul egy ilyen beruházás! A Hétfa Kutatóintézet és Elemzőközpont éppen a Széllkapu tér átalakítására vonatkoztatva készített egy költséghaszon elemzést a közpark megtérüléséről. A társadalomnak, az államnak nagyon komoly összegeket hoz az egészségügyi, környezeti megtakarítások, hőszigethatás csökkentése és ezáltal az energiafogyasztás csökkentése valamint az ingatlanok felértékelődése révén, amelyek mind számszerűsíthetőek.
Milyen pozitív hatásai vannak a zöldfelületeknek? A Hétfa tanulmány számba veszi és számszerűsíti a zöldfelületek és itt konkrétan a Széllkapu park létesítésének hasznait. Röviden összegezzük a pozitív hatásokat:
- A burkolt felületek jobb hőtároló kapacitása révén a városokban, a sűrűn beépített területeken több fokkal melegebb a hőmérséklet, mint a kevésbé beépített, természetes vegetációval rendelkező területeken. Ezt a jelenséget nevezzük hőszigethatásnak, amely jelentősen befolyásolhatja az emberi egészséget és az energiafogyasztást. A növényzet árnyékoló és párologtató hatása több fokkal csökkentheti a hőmérsékletet. Az 1. ábra (Bp Ziffa I.) szemlélteti, milyen jelentős hőmérséklet különbségek alakulhatnak ki a városon belül részben a sűrű beépítés hatására, jól kirajzolva az erdők, a vízfelületek vagy a városon belül a nagykiterjedésű közparkok területét. A belbudai területeken is magas a hőmérséklet, de különösen a pesti belső kerületek súlyosan érintettek.
- ábra, Budapest hőtérképe 2016 augusztus 31-én, Budapest Zöldinfrastruktúra koncepciója I. kötet (Bp. Ziffa I.)
- Az újonnan létrejövő zöldfelület körül a közvetlen rálátással rendelkező, az „5 perc sétán” belül lévő, illetve a tágabb környezetben lévő ingatlanok értéke növekszik, ami egyszeri bevételként jelenik meg.
- Hosszú távon nagyon komoly egészségügyi megtakarításokat jelenthet egy közpark létesítése. A növényzet hozzájárul a légszennyezőanyagok megkötéséhez, ami csökkenti a légúti megbetegedések kialakulását. A parkokban az emberek sétálnak, mozognak, javulnak az aktív kikapcsolódás lehetőségei, amelyek csökkentik az elhízás vagy mentális betegségek kialakulásának kockázatát.
- A növényzet komoly légszennyezőanyag megkötési képességgel rendelkezik és az épületek lebontása révén kialakuló jobb átszellőzési viszonyok hozzájárulnak a levegőminőség javulásához. Továbbá rendkívül fontos a növényzet, és itt elsősorban a fák széndioxid és pormegkötő képessége is.
- A faállomány értéke is számítható (Radó módszer), ami természetesen az idő előrehaladtával, a lombkorona fejlődésével növekszik.
- Javul a biodiverzitás, a városi tér ökológiai értéke, biológiai aktivitása nő.
- A zöldfelületek jelentősen javítják a társadalmi kapcsolatokat, teret biztosítanak a közösségi életnek és turisztikai jelentőségük sem hanyagolható el.
A Hétfa tanulmánya szerint egyszeri bevételként 16,54 milliárd forintot (ingatlan felértékelődés), a folyó és a növekvő nyereségek tekintetében az első évben 259,17 millió forint majd fokozatosan növekvő bevételt (hőszigethatás mérséklése miatti energiafogyasztás-csökkenés, egészségügyi jellegű megtakarítások, illetve a CO2– és a PM10-megtakarítás, továbbá a faérték növekedése) jelent a park létesítése, ami azt jelenti, hogy a beruházás 2024-re térül meg. A Millenáris Kommunikációs Igazgatóság sajtóanyagából kiderül, hogy 2020-ban, a Széllkapu projekt zárásakor a HÉTFA elkészítette az eredmények utóértékelését, amelyben már számításba tudták venni a gazdasági társadalmi környezetben végbement változásokat, és a fejlesztés tényleges költségét. Az utóértékelés szerint a nemzeti vagyon szempontjából a Millenáris park bővítése várhatóan már az átadás évében megtérül, illetve eltekintve az ingatlanfelértékelődési hatástól, akkor mintegy 30 év alatt térül meg a fejlesztés.
A Széllkapu park generáltervezője a TSPC volt, de a zöldfelületek tervezése a 4D Tájépítész Irodát (Balogh Andrea, Majoros Csaba) dicséri, és a tervezésben közreműködőként részt vettek még FŐMTERV, DudáStudio, A4 Stúdió, Brick Visual. A függőleges és vízszintes zöldfelületeket, a vizes attrakciókat , a játszóteret a Parkertech Kft. valósította meg.
A Millenáris park I. ütemében eredetileg az Újirány Tájépítész csoport különböző funkciójú térrészeket tervezett mint „Inspirációs tér, Motivációs tér, Természeti tér”, sajnos az átalakítások során elvesztek ezek az eredeti funkciók de Balogh Andrea tájépítész tervező jelezte, hogy a bővítéssel a természeti jelleget igyekeztek a Széllkapu parkban erősíteni, elérni és így kapcsolódni a Millenáris parkhoz. A Margit krt. felől tagolt, néhol növényzettel takart látszóbeton falak választják le a forgalom zajától a parkot és a park határai felé emelkedő változatos domborzatot hoztak létre a parkban, kialakítva ezáltal egy viszonylag csendes, természeti elemek dominálta közparkot.
A Széllkapu park 2,5 ha területet jelent, alatta mintegy 500 férőhelyes parkolóval. A mélygarázs miatt a park egy része födémen került kialakításra, a zöldfelület hosszútávú fenntarthatósága érdekében fontos követelmény volt a megfelelő mélységű ültetőközeg a fák, cserjék számára ezt igyekeztek a minimális 1,2 m mélységgel biztosítani, illetve a terepkialakítás miatt ez az ültetőközeg 3 m vastagságot is eléri néhol.
- ábra, A Széllkapu park a Függőkert tetejéről, feltárul a gazdag növényállomány és a park viszonylag védett belső tere (Fotó: Soós Dániel)
A Millenáris parkkal való szerves és egyben akadálymentes kapcsolat kialakítását és a szomszédos bevásárlóközpont elhatárolását szolgálja a park oldalában felállított több szintes installáció vagy függőkert valamint a Fény utca alagútba helyezése. A Függőkertben az előnevelt futónövények (főleg borostyán, Aristolochia) szinte 100%-os takarást biztosítanak. A projekt során előfeltétel volt a kihelyezéskor már legalább 50%-os takarás, amelyet úgy értek el, hogy a tartóhálóra már egy évvel korábban elkezdték a növények felfuttatását majd a növény- és háló feltekerésével szállították a helyszínre az így előkészített paravánt. A többszintes installáció minden szintjén vannak növényládák kihelyezve, amelyek biztosítják a sűrű növényborítottságot.
- ábra, A Széllkapu park, háttérben az árnyékolókkal és az elhatárolást biztosító „Installáció”/”Függőkert” (Fotó: Soós Dániel)
A tervezők bemutatása alapján a park három jelentősebb részre osztható: a középső tengelyben, a legmélyebben fekvő területet, a vízfelület is körbe ölelő „Erdő” és a tavat Kis Rókus út felől körbeölelő „Mező”. A magas térfalaknak köszönhetően sikerült egy védett, természeti elemekben gazdag közparkot kialakítani a rendkívül forgalmas Margit krt. mentén. A park középpontjában, ahol a sétautak is összefutnak a Majoros Csaba által tervezett árnyékolók hívják magukra a figyelmet, amelyek napelemeket tartanak és éjjel színes fényjátékkal díszítenek.
- ábra, A bevásárlóközpont felőli oldalon a Függőkert, a fákkal sűrűbben beültetett „Erdő” és a tó másik oldalán a lépcsőzetesen emelkedő, kiülésre, pihenésre alkalmas „Mező” (Fotó: Soós Dániel)
- ábra, A park fő tengelyét adja a vízfelület az árnyékolókkal(Fotó: Soós Dániel)
A park kialakításakor ügyeltek gazdag növényállomány létrehozására, a Millenáris Kommunikációs Igazgatóság sajtóanyaga szerint az összesen 17.000 m2 zöldfelületen (ebből 6.334 m2 gyep)
- 355 fa
- 500 cserje
- 578 lágyszárú növényt ültettek.
Valószínűleg tavasszal különösen szép látványt nyújt majd a park, mert mintegy 150 díszcseresznye fát ültettek, úgy választva meg a fajokat és fajtákat hogy körülbelül egy hónapon keresztül élvezhetjük valamely virágzó cseresznyefa látványát.
- ábra, A Fény utca alagútban mellette látszik a gazdag növényállományt (Fotó: Soós Dániel)
A Széllkapu park a rozsdaövezeti rehabilitáció egy nagyon szép példája, remélhetőleg több hasonló színvonalú közparkban járhatunk majd hazánkban.
- ábra, Az árnyékolók esti díszei (Fotó: Filepné Kovács Krisztina)
Összeállította: Filepné Kovács Krisztina
Felhasznált források:
A Széllkapu park tervezői művezetéssel történő bejárása a Magyar Tájépítészek Szövetségének szervezésében, ahol Balogh Andrea és Majoros Csaba ismertették a park létrejöttének folyamatát, terveit
Millenáris Kommunikációs Igazgatóság: Széllkapu sajtóanyag
A fotókat Soós Dániel készítette és a Millenáris Kommunikációs Igazgatóság bocsátotta rendelkezésünkre
Szendrei Zsolt, Iváncsics Vera, Obertik József, Baranyai Zsolt, Balás Gábor: Mennyit ér egy park? Előzetes hatásvizsgálat és költség-haszon elemzési módszertan a Millenáris Széllkapu példáján bemutatva
Budapest Zöldinfrastruktúra koncepciója, I. kötet Helyzetelemzés-értékelés
