A fővárosban és az agglomerációban a Budai-hegyekhez és a Zsámbéki-medencéhez hasonló nagy, összefüggő, jó minőségű zöldfelülettel, kedvező felszínhőmérséklettel és számos, nagy kiterjedésű védett területtel, természeti, kulturális és szakrális értékkel nem rendelkezik másik terület. A települések nagymértékű, intenzív növekedésének szabályozása érdekében elengedhetetlen a meglévő, a fővárost az agglomerációval összekötő értékes zöld folyosók, ékek feltárása és értékelése. Fontos, hogy a lehető legobjektívebben értékeljünk, hogy valós adatokkal tudjuk alátámasztani miért fontosak ezek a sávok, miért kell ezeket megóvni, és hogyan lehet kihasználni a bennük rejlő potenciált.
Széles körű térinformatikai elemzésekkel tártam fel a terület egyediségeit, értékeit és az elmúlt években bekövetkező drasztikus változásokat. Térinformatikai programmal generált 250×250 méteres rácscellából álló rácshálót vetítettem a területre, amelyben a rekreációhoz kapcsolódóan különböző szempontok szerint végeztem értékeléseket.
Saját szerkesztés
A területhasználatok közül leválogattam azokat a foltokat, kategóriákat, amelyek rekreációra alkalmasak. A leválogatást követően hat, rekreációs szempontból számottevő területhasználati kategóriám lett: sport terület, szántó, zöld városi terület, gyep/rét/legelő, erdő és víz/vízparti terület. Annak érdekében, hogy egy rangsort tudjak felállítani, hogy melyik területhasználati kategória a legsokoldalúbb rekreációs szempontból, ahhoz az előbb felsorolt kategóriákat egy általam meghatározott és kidolgozott pontrendszer alapján rekreációs sokoldalúság alapján értékeltem, pontoztam. A területhasználati kategóriák annak függvényében kaptak pontot, hogy az adott kategória mennyire alkalmas a meghatározott rekreációs tevékenységre.
Saját szerkesztés
Ezt követően az egyes rácscellákat pontoztam, attól függően, hogy az adott rácscellában milyen, rekreációs szempontból számottevő területhasználati kategória található, és milyen arányban, mekkora százalékban fordul elő. A területhasználati kategóriák rangsorolásánál alkalmazott pontokat használtam fel és társítottam a százalékos megoszláshoz. A 0-72 pontig terjedő skálát hat egyenlő részre osztottam, mivel hat területhasználati kategóriát pontoztam, így 12 pontonként kerültek beosztásra az egyes kategóriák.
Saját szerkesztés
Például, ha egy szántóterület 35%-át tölti ki a rácscellának, akkor a táblázat pontjai alapján az a folt 6 pontot kap.
Az értékelés kiterjedt a vonalas, lineáris elemekre is. Rekreációs szempontból fontos az utakat értékelni. Az úttípusok közül a turistautakat, a földutakat és a kerékpárutakat értékeltem. A burkolt utak nem kerültek be az értékelésbe, mivel azokat az ember alakította ki, a rekreációs ökoszisztéma-szolgáltatások nem érvényesülnek azon típus esetében. A területhasználati kategóriákhoz hasonlóan az utakat típusok szerint rekreációs szempontból is pontoztam, majd így egy sorrendet állítottam fel, hogy melyik fajta út a legsokoldalúbb rekreáció szempontjából. Ezt követően a rácscellában összesítettem az utak hosszát, majd intervallum szerint pontoztam, színeztem ki a rácshálót.
Saját szerkesztés
A pontszerű és foltszerű kulturális és a természeti értékeket, elemeket, adottságokat is értékeltem, értékességük, védelmi kategóriájuk, jelentőségük szerint három csoportba osztottam azokat: helyi, országos és nemzetközi jelentőségű védettség. A foltszerű elemeknél a területhasználatokhoz hasonlóan az adott rácscellában a területi arányt vettem figyelembe, pontszerű elemeknél pedig sűrűségelemzéssel darabszám szerint pontoztam. A kulturális és természeti pontszerű elemek a végső pontösszesítéskor plusz pontként számítanak majd.
Az értékelési rendszer és a pontok alapját a területfelhasználási kategóriák, felszínborítások, valamint a bejárhatóság szempontjából az utak adják, mivel ezek határozzák meg leginkább a rekreációs ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A pontszerű elemek, mint kulturális, természeti értékek a területnek a sajátosságát, egyediségét, értékét adják, ezért ezek plusz pontokat jelentenek majd. Ez indokolja, hogy az egyes pontozási szempontok pontértékei között eltérések vannak.
Saját szerkesztés
Saját szerkesztés
A vizsgálatok során összegyűjtött pontszerű rekreációs ökoszisztéma-szolgáltatásokat is értékeltem. Ebben az esetben nem tettem különbséget a különböző rekreációs funkciók között. Ennek egyik oka, hogy egyes funkciók csak időszakosak (síelés, szánkózás stb.), továbbá nem lehet eldönteni, hogy melyik funkció az értékesebb, mivel ezt az emberek rekreációs szokása, preferáltsága válogatja.
Rekreációs ökoszisztéma-szolgáltatásnak vettem többek között a sportolásra alkalmas területeket (sportpálya, kültéri fitneszpark, hegy-, falmászóhely, sípálya), játszótereket, kilátókat, rendezvényhelyszíneket, piknikező-, tűzrakóhelyeket, sportrepülőteret, kerékpáros pontokat, libegőt, gyermekvasút megállót, lovardát, arborétumot, vadasparkot, menedékházat, kalandparkot, tanösvényt, túrautat, kerékpáros pihenőt és az egészségügyi intézményeket is, mivel a területen jelen lévő egészségügyi intézmények nagy kiterjedésű parkkal rendelkeznek, amelyek a gyógyulás, feltöltődés részét képzik.
Saját szerkesztés
Emellett az a rácscella, amely településképvédelmi jelentőségű fasort tartalmazott extra pontokat kapott a fasor hosszúságának (méter) megfelelően.
Saját szerkesztés
Miután minden értékelési szempontot, annak oszlopait lepontoztam a táblázat utolsó oszlopában összesítettem az értékeket. Ezt követően az összesített, pontozott táblázatot visszavezettem a térinformatikai programba és tematikus színezéssel térképet készítettem.
Saját szerkesztés
Az értékelésből a következtetéseket levonva megállapítható, hogy hol vannak a mintaterületen úgynevezett „zöld ékek” és rekreációs szempontból kedvező adottságú, a beépített területek sűrű szövetét lazító átjárhatósági „zöld” folyosók. Jól kirajzolódnak azok a területek, amelyek rekreációs tevékenységekre alkalmasak és kevésbé/nem alkalmasak. A piros színnel színezett foltok az alacsony rekreációs értékkel bíró beépített területeket jelzik, míg a zöld árnyalatai a világostól a sötétig a rekreációs szempontból egyre kedvezőbb adottságú területeket mutatják.
Saját szerkesztés
A jövőbeni várható negatív hatásokat modellezve, ha a jelenlegi ponthatárokat első körben 10%-kal emeljük, majd 15%-kal, akkor drasztikus eredményt kapunk. A jelenlegi zöldfolyosók, ékek szinte teljes mértékben megszűnnek, az átjárhatósági sávok bezáródnak, az emberek elveszítik rekreációs területeiket. Ez azt jelenti, hogy nagyon közel vannak a pontok ahhoz, hogy eggyel rosszabb kategóriába kerüljenek, azaz rövid időn belül elveszíthetik a jelenleg még kedvező, értékes adottságaikat. Ez úgymond egy vészjelző, hogy csupán néhány lépésre vagyunk attól, hogy elveszítsük a Budai zöld övet, éket, folyosót.
Ennek a folyamatnak az elkerülése érdekében elengedhetetlen feladat az ékek, folyosók megőrzése, a beépített területek terjeszkedésének korlátozása és az észszerű, ökoszisztéma-szolgáltatásokat figyelembe vevő fejlesztések, szabályozások érvényesítése. A „zöld ék” kifejezés a beépített területek közé benyúló zöld sávokra vonatkozik. Átvitt értelemben a területek közötti átjárhatóság ajtaját támasztja ki, azaz nem engedi, hogy becsukódjon az átjárhatóságot biztosító kapu.
Saját szerkesztés
A hosszútávon fenntartható településszerkezet létrejöttéhez a településtervek készítése során az ökoszisztéma-szolgáltatásokat nagyobb hangsúllyal kell figyelembe venni és megtartani. Azokat a területeket, amelyeknél magas a természeti javak aránya, megfelelő érzékenységgel kell óvni és fenntartani, hogy ezáltal az élhető környezet és az emberek jólléte biztosítható legyen. A tervek kialakítása során kiemelkedő szempont kell legyen az ökoszisztéma-szolgáltatások koherens rendszere.
Az első rész és jelen cikk egyaránt Balogh Ábris: „Budapestet a Zsámbéki-medencével összekötő zöld infrastruktúra kulturális ökoszisztéma szolgáltatásai” Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, diplomaterv alapján készült.
Kiemelt kép: Pixabay
