Kecskemét zöldfelületi rendszerének minőségi és mennyiségi ismérvei - Az egyes klímaváltozással foglalkozó jelentések (VAHAVA, WMO-CCI/CLIVAR, IPCC stb.), valamint a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia éghajlat sérülékenységre vonatkozó területi értékelések alapján megállapítható, hogy Kecskemét és térsége a klímaváltozás és szárazodás hatásainak országos viszonylatában az egyik leginkább kitett területe. Jelenleg nagyon fontos a városban a zöldfelületek kérdése, a zöldfelület-gazdálkodás, a CO2 elnyeletés, illetve a vízgazdálkodás tárgyköre.
A Kecskeméten folyó dinamikus ipari- és gazdasági fejlődés környezetre gyakorolt hatásai, valamint a klímaváltozás napjainkra felborította Kecskeméten az urbánus ökológiai rendszereket, a városi zöld infrastruktúra folyamatos degradálódását eredményezi.
Kecskemét éghajlatát a kontinentális hatás jellemzi, amely nagymértékű változékonyságsokban és szélsőségekben nyilvánul meg (hőmérséklet-ingadozás, kevés csapadék, aszály). Az egyébként is radikális időjárási viszonyok a klímaváltozás miatt tovább erősödnek, ez a meteorológiai adatokból is látszik. Emelkedik a középhőmérséklet, a száraz napok száma, nyaranta a hőhullámos napok száma és az aszályhajlam is. Továbbá, a szélsebesség is egyre növekszik, amely egyre nagyobb kiporzást von maga után, tekintve, hogy a térségben dominánsan jelennek meg homoktalajos területek. Kecskemét és térsége Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervében foglaltak alapján a Klímaváltozással fokozottan érintett térség övezetén belül a nagyon erősen aszályos zónába esik.
Tekintve a város a lakosság életminőségét befolyásoló kedvezőtlen természetföldrajzi adottságait és a napjainkban lezajló természeti és antropogén a természet-. táj- és zöldfelület védelmet hangsúlyosan kell/kellene kezelni.
Kecskemét esetében megállapítható, hogy a Nemzeti Ökológiai Hálózat folyosóinak nyomvonalai a település belterületéhez érve megszűnnek, hiányoznak az urbánus ökológiai kapcsolatok, a városon belül egy egyrészt ökólógiai, másrészt kondiciónáló és rekreációs potenciájú zöld útvonal, lineáris park hálózat. Az egyes zöldfelületi elemek szigetszerűen jelennek meg a települési szövetben, főként a város területén fellelhető védett területek izolált jellegüknél fogva erősen veszélyeztetettek, a közigazgatási területen belül mozaikosan helyezkednek el.
Kecskemét zöldfelületi rendszerének szerkezetalkotó elemei
Megállapítható, hogy Kecskeméten a zöldfelületi rendszer szerkezetalkotó területi elemei külterületen az összefüggő erdőtömbök, a mozaikos elhelyezkedésű erdő tömbök, a gyepgazdálkodási területek, a szőlő és gyümölcs táblák, a kertek, valamint a szántók. Belterületen a nem közhasználatú erdők, a közhasználatú erdők, a közparkok, az egyéb közkertek, a lakóterületi közhasználatú zöldfelületek, valamint a lakókertek, mint zöldfelületi egységek szeparálhatók egymástól.
Kecskemét zöldfelületi ellátottsága
Kecskemét ténylegesen közhasználatra szánt zöldfelületeinek mennyisége és minősége rossz, a rosszul ellátott lakókörzetek száma magas. Napjainkban nem könnyű meghatározni pontos értékeket arra, hogy mekkora zöldterületnek kell jutni egy-egy lakosra. Az arányszám nagymértékben függ az egyes város morfológiai, éghajlati és egyéb adottságaitól, a gazdasági folyamatoktól, valamint a zöldfelületek sokféle funkcionális hatásától (jelleg, állapot). Kecskeméten már csak a jellemző klimatológiai viszonyok miatt is jóval több zöldfelületre volna szükség, mivel a vegetáció-borítottság és a felszíni hőmérséklet alakulása szoros kapcsolatban állnak egymással (1. ábra).
Mindenesetre a múlt században meghatározott zöldfelületi normákhoz viszonyítva Kecskeméten évről-évre romlanak az arányszámok, töredékét közelítik meg a szakmailag kívánatos értékeknek (2. táblázat), az 1 főre eső belterületi zöldterület az elégtelen határt súrolja. A 3 m2/fő érték harmada a nemzetközi ajánlásként elfogadott értéknek, az egészséges minimumnak tekinthető 9 m2 /fő normának.
A tényleges zöldfelületek területaránya Kecskeméten 25%, tekintve a település adottságait ez az arány elfogadható, mindazonáltal az önkormányzat tulajdonában lévő zöldfelületek kiterjedése 2009 és 2017 között több mint 30%-kal csökkent (KMJV-KP). Ez a tendencia napjainkban is tart a gazdasági és infrastrukturális beruházásoknak (zöldmezős beruházások, útépítések, iparterület bővülése stb.) valamint a helytelen építkezési szokásoknak köszönhetően, melyek főként a külterületi zöldfelületi rendszerben eredményeznek konfliktusokat. A kompakt város kialakítására ösztönző összefüggő koncepciók nem valósulnak meg, a település mezővárosi jellegéből fakadó nagy alapterülete nem indok a széttelepülési folyamatok nagymértékű gerjesztésére. A probléma gyökere mindazonáltal nem a város gazdasági fejlődése, hanem az arányok eltolódása, mivel a szürke infrastrukturális beruházások mellett a zöldfelületi fejlesztések elhanyagolható mértékűek. Nem történnek új véderdő tele vagy fasor telepítések, a belvárosi lakóutcákban faültetések, nagyobb zöldfelületi létesítmények vagy zöldbe ágyazott gyalogos-és kerékpáros útvonalak kialakítása.
Kecskemét zöldfelületi rendszerének főbb konfliktusai problémái
További problémaként jelenik meg a maradó zöldfelületek ökológiai és kondicionáló képességének csökkenése. Az állomány összetétel, a lombkorona borítottság, a zöldfelületi fedettség, a szintezettség és a vitalitás egyes jellemzői nem megfelelőek. A fás vegetáció jelentős része egészségügyileg rossz minősítésű, idős állományok, a településen állandó a konfliktus az ellenérdekelt felek között (közmű, útépítő, lakásépítő szervezetek). A Városüzemeltetési Kft. kapacitásából adódó öntözéshiány miatt egyre több faegyed pusztul ki, a növekvő UV sugárzástól az egészséges egyedek állapota is romlik (Tilia spp.). Lakossági oldalról sem mutatkozik meg a zöldfelületek tisztelete és megbecsülése. Az egyre növekvő gépjárművek száma, így a fellépő felszíni parkolóhelyek hiánya miatt, a lakosok a zöldfelületekre parkolnak, fákat vágnak ki, mindemelett egyre több az illegális fakivágás gazdasági és sajátos esztétikai problémaérzet okán. A helyi építési szabályzatban foglalt telekre vonatkozó zöldfelületi arányra és szintezettségre, a parkolóhelyenként kötelező fatelepítésekre stb. vonatkozó előírások sincsenek betartva, sem büntetve. Az országban egyedülinek számító történelmi főtéri sétálóegyüttes, világörökségi várományos helyszín vonzáskörében közvetlenül elhelyezkedő térrendszerének növényzete is kritikán aluli állapotban van, köszönhetően a folyamatosan megrendezésre kerülő fesztiváloknak. Kijelenthető, hogy a város eltékozolja azt a kevés jó adottságát és értékét, amivel jelenleg rendelkezik. A jelenleg újító zöldítési megoldásoknak (zöldtetők, zöldfalak) sincsen keletje, de elvétve egyes elemek fordulnak elő a városban. Mindazonáltal egyre erősödő pozitívumként jelenik meg a nemrégiben szervezésre kerülő 10 millió Fa országos mozgalom kecskeméti körének tevékenysége, a szervezet koordinálásával már több mint kétezer új facsemete került elültetésre városszerte.
A dekarbonizáció, a szálló por megkötése, illetve a városi hősziget mérsékelése érdekében a város zöldfelületi rendszerének drasztikus fejlesztésére van szükség. Mayer Antal 1984-es doktori disszertációjában ismertetett zöldfelületi rendszerterveit az idő mára meghaladta, azóta nem készült a városra újabb átfogó koncepcióterv. Kecskemét zöldfelületi-rendszerére irányuló fejlesztésekhez jóval több önkormányzati forrást szükséges biztosítani, a nagyvállalatokat kötelezni zöld építészeti módszerek alkalmazására (pl. zöldtető). A szakmai tervezési alapokon túl napjainkban a közösségi dimenziót ugyanakkora hangsúllyal kell már kezelni. A dinamikusan fejlődő, élhető városnak propagált Kecskemét zöldfelületi-rendszerének további romlásával nagyon rövid időn belül élhetetlenné válik. Mivel egy várost nemcsak az tesz élhetővé, hogy minél több munkahelyet biztosít, vagy minél jobb a közúti közlekedési infrastruktúrája, hanem hangsúlyt helyez a lakosság életminőségének javítására a zöldben, szabadban történő rekreáció biztosításával vagy akár a városklíma javításával, a környezeti értékek növelésével.
A cikk Erdélyi Regina: KLÍMAADAPTÁCIÓS VÁROSFEJLESZTÉSI ALTERNATÍVÁK KECSKEMÉT PÉLDÁJÁN című diplomaterve alapján készült, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, 2021
Irodalom: KMJV-KP: Kecskemét Megyei Jogú Város 2014-2019 évekre szóló Környezetvédelmi Programja (2013), Csuvár Mérnöki Iroda Kft., Kecskemét
